TÉNYEK ÉS TÉVHITEK AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNNYEL KAPCSOLATBAN

ÁTLÁTSZÓ - SZOCIO BLOG
Szerző: Antoni Rita
2017.06.17.

A kormány 2014-ben aláírta ugyan az Európa Tanács áldozatvédő dokumentumát, az Isztambuli Egyezményt, ám törvénybe iktatni három éve nem hajlandó. Február elsején Vas Imre fideszes képviselő még úgy nyilatkozott, hogy „a Fidesz támogatja az Isztambuli Egyezmény kihirdetését”, most viszont már olyan egyezményellenes nézeteket hoz fel kifogásként a kormány, amelyek az elmúlt években fel sem merültek, és amelyeket zömében a hozzá közel álló civil szervezetekkel (Talita.hu, Emberi Méltóság Központ, Alapjogokért Központ) íratott meg.


Az alábbiakban nyolc pontba szedve megmutatjuk, miben tévednek az Egyezmény ellen ágálók.

1. „Az Isztambuli Egyezmény ratifikálása felesleges, mert a nőket ma Magyarországon elegendő jogszabály védi”

Léteznek ugyan vonatkozó jogszabályok, ezek azonban – pl. a „kapcsolati erőszak” tényállás – az áldozatvédő civil szervezetek érdemi bevonása nélkül készültek, így önmagukban is hiányosak, és az alkalmazásuk is problémás.


Például a távoltartási törvény csak szimbolikus, hatálya alatt tavaly sem csökkent az áldozatok száma.

Jelenleg Magyarországon évi 73 nő és 12 gyerek veszíti életét ilyen módon – a spanyolországi áldozatvédelmi gyakorlatot követve az évente megölt nők száma becslés alapján 16-ra, a német gyakorlatot követve 18-ra csökkenne.

2. „Az Isztambuli Egyezmény elvetné a biológiai nem fogalmát”

Mivel maga az Egyezmény is használja a biológiai nem fogalmát, aligha akarja elvetni. A 4. cikk 3. pontjáig azonban a kritizálók el sem jutnak az Egyezmény olvasásában, mert megakadnak a sokat idézett 3. cikk c) alpontjánál:
„c) „nem” [az eredeti szövegben gender = társadalmi nem]: azok a társadalmilag kialakult szerepek, viselkedési formák, tevékenységek és jellegzetes tulajdonságok, amelyeket egy adott társadalom a nőkre és a férfiakra nézve megfelelőnek tekint;”
Az Emberi Méltóság Központ ezt írja: „A definíció szerint a ’nem’ egy szociális konstrukció, amely változó lehet, és amely lényegében független a biológiai valóságtól (attól, hogy valaki férfi-e vagy nő).” SEHOL nem írja az Egyezmény, hogy a társadalmi nem független a biológiaitól – a nemekhez kapcsolódó sztereotípiák és szerepelvárások éppen a biológiai nemből következnek, azaz amiatt nehezednek rá az egyénekre.
Releváns példa:
– a biológiai nemből következik, hogy a) a nők általában fizikailag gyengébbek a férfiaknál, b) a nők azok, akik általában tudnak szülni és szoptatni.
– ennek társadalmi nemi vonzata (ami nem biológiai szükségszerűség): a) a férfiaktól a dominancia, a családfő-szerep elvárása, b) a gyermekek gondozása kizárólag „a nők feladata”, és a nőknek az egyéni érvényesülésüket az anyaságnak alá kell rendelniük, c) „a család összetartása” a nő feladata (v. ö. „jó asszony mindent megbocsát”)
mindezek egyik következménye a nemi alapú erőszak szempontjából: a nők szocializációja (pl. családösszetartó szerep) gátolja a bántalmazó kapcsolatból való kilépést, az áldozatok jogainak érvényesítését...

ITT OLVASHATÓ