2017. szeptember 14., csütörtök

VENDÉGÍRÁS: MOST A SITTEN ÜLÖK ÉS VÁROM, HOGY TÖRTÉNJEN VALAMI

KETTŐ MÉRCE BLOG
Szerző: V. Z.
2017.09.14.


Emberek! A segítségeteket szeretném kérni.

Orbán Viktor vagyok. Nem, nem az a Viktor, hanem egy másik. Szintén magyar állampolgár, szintén öt gyermek, szintén vidéki kis faluból származom, de mégse az az Orbán Viktor.

A történetem mintegy 3 évvel ezelőtt kezdődött.

Az asszonnyal eldöntöttük, hogy igénybe vesszük az összes lehetőséget (csok, bankhitel, stb.) és kis telkecskénkre felhúzunk egy házacskát. Semmi flanc, semmi luxus, még medence sincs a kert végében, csak egy otthonos kulipintyó a család számára.

Jó, elismerem, a jövőre gondolva a földszinten egy utcára nyíló családias kis kávézót terveztünk, ahol az asszony meg én dolgozunk majd, az emeleten meg a família minden tagjának végre-valahára lenne 1-1 szobája.

Tehát felvettünk banki hitelt, vállalkozói hitelt, stb. és belevágtunk.

Ahogy készen lett a földszint, azon nyomban megnyitottuk a kávézót, hogy minél gyorsabban termelje a pénzt.

Az emeleti építkezés még folyt, amikor egyszer csak megjelentek a NAV emberei, és ellenőrizni akarták a kávézó működését, a vállalkozási hitel felhasználását. Ha ez nem lett volna elég, a bank emberei is megjöttek, mert a szakaszos finanszírozás miatt ők azt akarták ellenőrizni, hogy tart-e ott az építkezés, ahol lehívhatom a következő részösszeget, amit már az előző héten megigényeltem.

Bevallom, ment ide, ment oda pénz, a franc se követte pontosan mennyit, mikor, hova, csak fizettük ami sürgős volt – elsősorban a kávézó berendezése, megnyitása -, de nehogy már szinte a megnyitás napján ezek itt szívózni kezdjenek!

Elálltam az útjukat, hogy nincs itt semmi látnivaló, nem kell itt ellenőrizgetni, lehet tovább haladni és utalni a pénzt, mert különben hogy fejezzük be az építkezést, és miből élünk, ha a kávézóban netán hónapokon keresztül nincs egy teremtett vendég sem.

Szóval mondtam nekik: nagyon furcsállom, hogy pont ebbe a faluba, és pont hozzám jönnek, kívül tágasabb és ide csak a testemen keresztül.

A vége a sztorinak, hogy most a sitten ülök, és várom hogy történjen valami...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.