NEW YORK, NEW YORK...

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Susan
2017.10.20.

New Yorkot látni és… jól megnézni! Akár ez is lehetne a szlogenje Susan mai posztjának, aminek külön érdekessége, hogy szerzője ugye Los Angelesben él, tehát tulajdonképpen írásában kicsit két amerikai nagyvárost is összevet egymással. A rengeteg fotót külön köszönöm neki!

“A Washingtonról írt posztomban említettem, hogy az idei családi túránk másik, és nagyon várt célpontja New York volt. Annál is inkább, mert kíváncsiak voltunk, vajon a személyes tapasztalataink melyik irányba billentik a két metropolisz – Los Angeles és New York – közötti (természetesen teljesen felesleges :)) rivalizálást.

Vajon a realitás alátámasztja vagy megcáfolja-e a kliséket? Következzen akkor egy nagyon szubjektiv beszámoló egy Los Angeles-i magyar első benyomásairól, röpke négy nap élményeiről.

#1: Manhattan

Nehéz megfogalmazni azt az érzést, amikor az ember testközelből tapasztal meg olyasmit, amit képekről már-már unalomig ismer. Az “ez tényleg olyan, mint a filmekben/képeslapokon” érzéstől az “el sem tudom hinni, hogy tényleg itt vagyok”-ig terjed a skála.

Valahogy így voltunk vele, amikor New York-ba érkezésünk másnapján először csöppentünk Manhattan beton dzsungelébe. Egyszerre lenyűgöző és félelmetes sétálni a felhőkarcolók árnyékában: érezni azt, hogy mennyire kicsik es jelentéktelenek vagyunk, de ugyanakkor szinte tapintani az állandóan hullámzó tömegből áradó energiát.

Amint a Wall Street-en jólszabott öltönyben siető, telefonjukon a következő meeting-ről tárgyaló yuppiek a zöldre váltó lámpánál határozottan elénk vágtak a zebrán, nem tudtuk eldönteni, vajon ezt arroganciának, vagy a túlélési technika természetes megnyilvánulásának kell elkönyvelnünk.

Aztán New York-i tartózkodásunk utolsó napjára rájöttünk, ez semmi más, mint Manhattan ritmusa. :)

Arra is rájöttünk, hogy a közlekedési dugókban egymást és a kereszteződésekben hömpölygő embertömeget mesterfokon kerülgető autósok, taxisok állandó tülkölése sem feltétlenül a türelmetlenség jele, hanem csak ezzel figyelmeztetnek, “figyelj, itt vagyok mögötted/melletted”.

Hát, mit mondjak, a Los Angeles-i forgalom is elég izgalmas tud néha lenni, de kismiska az ittenihez képest. Családunk minden tagja egybehangzóan állította, hogy nem vezetne semmi pénzért Manhattanben...

ITT OLVASHATÓ