Szerző: BÍRÓ MARIANN
2018.01.20.
Még hogy Soros vagy a „migránsok”? A nagycsaládosoktól kezdve az erdélyi magyarokon vagy a cigányságon át egészen a közismert piréz etnikumig, hogy a zsidóságot ne is említsük, a magyar ember mindenkit képes utálni, senkivel sem akar együtt élni. És ez már évtizedek, évszázadok óta így van. Egyszerűen azért, mert a politika és a mindenkori hatalom számára a jóléti sovinizmusban gyökerező gyűlöletkeltés bizonyult a legeredményesebb, rendre bevethető eszköznek.
Tavaly 1148 ember telepedhetett le hazánkban menedékjogok révén, a menekültválság csúcsa, 2015 óta pedig 1553-an kaptak menekült- vagy oltalmazotti státust Magyarországon. Ebbe nem számítanak bele a letelepedési kötvénnyel érkezők, ezen a módon 2017 végéig 29 519 gazdasági migránst telepített az országba az Orbán-kormány, s több mint ötezer rokon is kérvényezte befogadását. Mégis az úgynevezett „tömeges betelepítés” fenyegetése bizonyult Orbán Viktor leghatékonyabb fegyverének: három éve tartja ezzel lázban a magyar társadalmat és mozgósítja szavazótáborát a 2018-as országgyűlési választásra. Olyan „tömeg” tehát a rettegésünk tárgya, amely ma Magyarországon lényegében nem tűnik fel senkinek.
Nem úgy persze, mint az a szaúdi rendőrcsoport, amelynek 12 tagjára nemrég magyar rendőrt hívtak a ceglédi polgárok. Megijedtek. A szaúdi rendőrök január elején érkeztek Magyarországra egy háromhetes szakmai továbbképzésre. Bár a ceglédi rendőrkapitány is fogadta őket, a helyi lap mégis úgy számolt be látogatásukról, hogy a cikkben a névtelen „feljelentők” a békés város életét féltve nőket erőszakoló, a kultúrát és a munkát egyaránt fenyegető migránsoktól rettegve szólaltak meg.
Kevésbé mulatságos, mint inkább tragikus, ahogy hisztériába torkollt tavaly Esztergályhorvátiban és Őcsényben a menekültek üdültetésének terve. Mindkét faluban olyan családokat nyaraltattak volna, akiket Magyarország hivatalosan befogadott, és oltalmazotti státust adott nekik, ám a helyiek nem fogadták őket szívesen. Őcsényben fizikai erőszakig, rongálásig fajult a balhé. Hamar kiderült, nem csak az érintett településen élők rémültek meg: a Publicus Intézet nyári mérése szerint a magyarok 80 százaléka tiltakozna, ha a szomszédságában lévő panzióban Magyarországon jogszerűen tartózkodó menekültek nyaralnának. Bár mindössze a válaszadók 29 százaléka találkozott menekültekkel, a megkérdezettek 82 százaléka szerint mégis túl sokan érkeznek Európába, 56 százalék pedig ekkor már nem gondolta, hogy kötelességünk segíteni rajtuk, holott 2015 szeptemberében még 64 százalék nyilatkozott így. A kormányzati kampány tehát nem csak a ceglédi feljelentők szóhasználatában, a társadalmi attitűdvizsgálatokban is beérett...
Tavaly 1148 ember telepedhetett le hazánkban menedékjogok révén, a menekültválság csúcsa, 2015 óta pedig 1553-an kaptak menekült- vagy oltalmazotti státust Magyarországon. Ebbe nem számítanak bele a letelepedési kötvénnyel érkezők, ezen a módon 2017 végéig 29 519 gazdasági migránst telepített az országba az Orbán-kormány, s több mint ötezer rokon is kérvényezte befogadását. Mégis az úgynevezett „tömeges betelepítés” fenyegetése bizonyult Orbán Viktor leghatékonyabb fegyverének: három éve tartja ezzel lázban a magyar társadalmat és mozgósítja szavazótáborát a 2018-as országgyűlési választásra. Olyan „tömeg” tehát a rettegésünk tárgya, amely ma Magyarországon lényegében nem tűnik fel senkinek.
Nem úgy persze, mint az a szaúdi rendőrcsoport, amelynek 12 tagjára nemrég magyar rendőrt hívtak a ceglédi polgárok. Megijedtek. A szaúdi rendőrök január elején érkeztek Magyarországra egy háromhetes szakmai továbbképzésre. Bár a ceglédi rendőrkapitány is fogadta őket, a helyi lap mégis úgy számolt be látogatásukról, hogy a cikkben a névtelen „feljelentők” a békés város életét féltve nőket erőszakoló, a kultúrát és a munkát egyaránt fenyegető migránsoktól rettegve szólaltak meg.
Kevésbé mulatságos, mint inkább tragikus, ahogy hisztériába torkollt tavaly Esztergályhorvátiban és Őcsényben a menekültek üdültetésének terve. Mindkét faluban olyan családokat nyaraltattak volna, akiket Magyarország hivatalosan befogadott, és oltalmazotti státust adott nekik, ám a helyiek nem fogadták őket szívesen. Őcsényben fizikai erőszakig, rongálásig fajult a balhé. Hamar kiderült, nem csak az érintett településen élők rémültek meg: a Publicus Intézet nyári mérése szerint a magyarok 80 százaléka tiltakozna, ha a szomszédságában lévő panzióban Magyarországon jogszerűen tartózkodó menekültek nyaralnának. Bár mindössze a válaszadók 29 százaléka találkozott menekültekkel, a megkérdezettek 82 százaléka szerint mégis túl sokan érkeznek Európába, 56 százalék pedig ekkor már nem gondolta, hogy kötelességünk segíteni rajtuk, holott 2015 szeptemberében még 64 százalék nyilatkozott így. A kormányzati kampány tehát nem csak a ceglédi feljelentők szóhasználatában, a társadalmi attitűdvizsgálatokban is beérett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.