Szerző: PRÓKAI ESZTER
2018.05.01.
Ki kell húzni Nyilas Misi debreceni vívódásait a kötelező olvasmányok listájáról? Mi a fontosabb: a magasirodalom vagy az, hogy a gyerek megszeresse az olvasást? Ha pedig utóbbi, akkor miért ne olvashatná az Egri csillagok helyett az Alkonyat-trilógiát. Ezekről is vitáztak magyartanárok és kutatók egy konferencián, meg arról, hogy milyennek is kellene lennie a magyarórának, és hogy miért még mindig a múltból haladunk a jelen felé, ahelyett, hogy a kortárssal indítanánk.
"Tisztelt szülők! Lányuk órán úgynevezett kortárs irodalmat olvasott. Figyelmeztettem”!
– olvasható egy, a Facebookon terjedő posztban, ami nem más, mint egy ellenőrzőbe írt megrovás.
Az erről készült fotót ki is vetítették azon a kötelező iskolai olvasmányokról szóló konferencián, amit a Magyar Tudományos Akadémia rendezett. Arról vitatkoztak szakértők és magyartanárok, hogy vajon kell-e Jókai Mór meg az Egri csillagok a kötelező olvasmányok közé, vagy a mai diákokkal sokkal egyszerűbb az Éhezők viadalával megszeretettetni az olvasást. És, hogy aki mobiltelefonon olvas el egy könyvet, vajon ugyanolyan élményt kap-e, mint az, aki hagyományos könyvből?
A Magyartanárok Egyesületének alelnöke, a Radnóti Gimnázium vezető tanára, Fenyő D. György az oly sokat emlegetett rémes szövegértési PISA eredményekkel kezdte. A magyar diákok 27,5 százaléka lényegében az olvasás és szövegértés legalsóbb szintjét sem éri el. De nem csak itt vannak problémák: nagyon komoly olyan réteg él ma Magyarországon, aki évente egy könyvet sem olvas el. Fenyő D. szavaival élve, “ők az olvasás kultúráján kívül maradnak”.
Szerinte a kötelező irodalom speciális helyzetet teremt diák és tanár számára egyaránt: előbbinek azért, mert nagyjából tíz évesen vélhetően először találja szembe magát azzal a helyzettel, hogy egyedül kell leülnie és elolvasni egy könyvet, ami egészen más szituáció, mint amiben addig része volt a tanórákon, ahol a pedagógus olvasott fel neki egy verset. De furcsa a tanárnak is, hiszen egy kötelező olvasmánnyal több időt kell foglalkozni. A magyar irodalom tanításában is szemléletváltás szükséges: ahhoz, hogy ne csak szajkózzák a diákok a műveket, időre és elmélyültségre van szükség. “Egy tanórán nem lehet 3-4-5 verset lenyomni a torkukon” – mondta a Radnóti tanára...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.