Szerző: DOROS JUDIT, UNGÁR TAMÁS, VAS ANDRÁS
2018.06.13.
Óriási hibának tartják az önkormányzatok a rendszerváltás utáni első kormány által hozott 1993. évi lakástörvényt, amelynek értelmében meg kellett szabadulniuk bérlakásaiktól. A vételi ár a forgalmi érték harminc százaléka volt, de még ezt is 40 kedvezmény könnyítette, ha a vevő egy összegben fizetett. Egy-egy településen fiatalok százainak jelenthetne helyben maradási esélyt az önkormányzati bérlakás, ehelyett inkább külföldre mennek, mert önállóan képtelenek megteremteni az első otthonukat. Nemcsak a piaci alapon működő, de a szociális bérlakások terén is sanyarú a helyzet, a temérdek rászoruló közül egy-két családnak tudnak évente valamelyest segíteni – derült ki országos körképünkből.
Néhány önkormányzat önerőből próbál úgynevezett „Otthon-házakat” felhúzni, de ez ott perspektíva, ahol az iparűzési adóbevételekből sikerül erre pénzt félretenni. Gyöngyösön is nagy ugrást jelentett, amikor 2001-ben elkészült az Otthonház első szakasza, 71 lakással, majd 2006-ban a második szakasz 54 lakással. Itt a rendszerváltás előtt még 3700 bérlakás volt, a 93-as törvény után ez a szám leapadt 520-ra. A város baloldali polgármestere, Hiesz György szerint az alacsony jövedelmű fiataloknak családi háttér nélkül lehetetlen a lakásvásárlás, s a nagyszámú kivándorlásnak is oka ez a fajta reménytelenség. Hozzátette: törvényi módosítással a vállalkozói szférát is ösztönözni kellene a bérlakásépítésre, az önkormányzatoknak pedig arra kéne lehetőséget és pénzt adni, hogy üres állami ingatlanok, volt iskolákat, üresen álló kórház épületeket alakítsanak bérlakássá...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.