MIÉRT HAL KORÁBBAN A KELET-EURÓPAI, MINT A MAGYAR?

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2018.09.21.

Éles egészségügyi választóvonal vágja ketté Európát, amely kb. a lengyelországi Szczecintől az olaszországi Triesztig húzódik. Bár általánosságban elmondható, hogy az EU-állampolgárok sokáig élnek – két és fél évvel tovább, mint az amerikaiak, és 4,6 évvel tovább, mint a kínaiak –, a kontinensen belül nagy eltéréseket tapasztalunk. A skála egyik végén a madridi spanyolok állnak, akiknél 85 év a várható élettartam, a másik végén pedig az északnyugat-bulgáriai Severozapaden régió lakói, akik átlagosan alig több mint 73 évig élnek. A két kakukktojás Szlovénia és Dánia, előbbi egy kicsivel jobban teljesít, mint az EU-átlag (80,6 év), Dánia viszont épp az átlag alatt van.

A KSH legfrissebb, tavalyi adatokat is tartalmazó összesítése szerint Magyarországon a nők 78,99, a férfiak 72,40 évre számíthatnak, mindkét nemre vonatkoztatva a várható élettartam 75,7 év. A leghosszabb élet itthon a budapesti nőkre vár: a 80,06 év már a lélektani határon is túl van. Tavaly már csak a Nógrád megyei férfiak várható élettartama volt 70 év alatt (69,99 év).

Nem volt mindig ilyen markáns ez a kelet-nyugati különbség Európában. Az 1960-as évek közepén szovjet uralom alatt sínylődő lettek és litvánok ugyanolyan hosszú életre számíthattak, mint a ciprusiak és a franciák. „De Európa poltikai megosztottsága fontos tényező” – mondta az Economistnak Denny Vagero, a Stockholm Egyetem orvosszociológus professzora. A gyermekhalandóság csökkenése jó ideig közelítette egymáshoz a születéskor várható élettartam keletre és nyugatra jellemző értékeit, a rendszerváltás után azonban a kelet fokozatosan lemaradt a nyugattól...

ITT OLVASHATÓ