Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2018.10.05.
Többen vagyunk és több állatot tartunk, ezért többen halhatnak meg, ha ismét útra kel a spanyolnátha vagy valamelyik unokatestvére. Az influenzavírus veszélyesebb, mint valaha, állítják epidemiológusok a világ minden táján.
Miután az éves rendszerességgel jelentkező szezonális influenzába, legalábbis a világ nyugati felén, többnyire nem szokás belehalni, Osterholm értékelése kissé túlzónak tűnhet. Az érveit nemrégiben az Amerikai Orvosi Szövetség folyóiratának (JAMA) kifejtő kutató szerint viszont „manapság az emberiség sokkal védtelenebb egy világméretű influenzajárvánnyal szemben, mint 1918-ban volt”.
Több kör is lehet az emberiséget tizedelő vírusban
Ez az állítás már csak azért is aggasztó a mindenki által csak spanyolnáthaként emlegetett kór eljövendő édestestvéréről, mert előbbi egyes történészek szerint 50-100 millió áldozatot is követelt. A járvány ráadásul – a szokásos szezonális influenzától eltérően – nem az idősek és a legyengült immunrendszerű krónikus betegek közül szedte az áldozatait, hanem a fiatal felnőttekre bizonyult a legvégzetesebbnek. Elsősorban a 18-45 évesek közül szedte az áldozatait, az Egyesült Államokban a fokozottan érintett területeken a várandós nőknek a háromnegyede is odaveszett. Mára úgy gondolják, hogy a halált okozó tünet többnyire az immunrendszer túl heves reakcióját, végül összeomlását okozó, úgynevezett citokin-vihar volt. Utóbbiról pedig ma se tudnak sokkal többet, mint száz éve.
Az viszont biztosan tudható, hogy a járványok gyorsabban és hatékonyabban terjednek, ha sok potenciális vírusgazda tömörül viszonylag kis helyen...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.