HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Klári
2019.03.24.
Borzalmas dolog történt Új-Zélandon, nem is lehet szó nélkül elmenni mellette, pláne egy olyan magyarnak, aki az országban él. A christchurch-i mészárlás után azért talán némi fény is látszik már...
Nem is nagyon lehet hát mit írni Klári sorai elé és talán nem is kell.
„2019. 03. 15… Péntek… Egy átlagos nap, reggel az emberek felkeltek, elmentek dolgozni, a gyerekek elmentek iskolába, óvodába, imádkozni, és este nem térhettek haza.
Egy nap, ami emlékeztet minket a gonoszra, a sötétségre, amit egyes emberek hordoznak, éreznek mások iránt, azért mert más a bőrszínük, vagy más vallást gyakorolnak.
Christchurchben megtörtént az amit soha nem gondoltam volna, hogy itt megtörténik... Emberek, gyerekek haltak meg… úgy hogy a legártatlanabb dolgot tették, imádkoztak, magukba néztek...
Egy pillanatra a sötétség uralkodott, de a sötétség után a fény utat talál.
A mély döbbenetet, szomorúságot, gyászt, felváltotta a még erősebb szeretet, összefogás, és egy kimondott üzenet: „nem engedünk a gyűlöletnek, a szeretett erősebb, az egymás tisztelete erősebb, sokfélék vagyunk, mégis egyek, együtt lélegzünk, együtt tesszük amit tenni kell....”
Az eredeti bejegyzést itt találjátok.
Így vágj neki Ausztráliának!
Maradva még a világ túlsó végén, de már jóval kellemesebb téma: miként juthatunk be Ausztráliába Work and Holiday vízummal és vajon mi történt két magyarral, akik elbúcsúzva addigi életüktől, kiválogatva egy hátizsáknyi cuccot nekivágtak a nagyvilágnak? Kiderül a Mindjárt jövünk bejegyzéséből...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.