Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.06.27.
New York Times/Reuters
A Karácsony Gergely győzelmét hozó budapesti előválasztás ötletét a baloldali pártok Törökországtól és Lengyelországtól vették át, miután Orbán Viktor nacionalista programja jól kibillentette nyugalmából Európát, ám ugyanakkor sorozatos hazai győzelmekhez segítette a politikust – részben mivel az ellenzék belharcokkal volt elfoglalva. Krekó Péter azt mondja, az erőpróba kis lépés volt a megfelelő irányban, ám nem lesz egyszerű feladat, ha bárki a városi sikerekre alapozva próbálja meg kiütni a nyeregből a miniszterelnököt. Hiszen a Fidesz népszerűbb, mint valaha, és ellenfelei győzhetnek ugyan egy-két nagyobb településen, de földrengésszerű változásokra nem lehet számítani. A szakértő nem gondolja, hogy kifogástalan lesz az együttműködés az ellenzéki erők között.
Budapesten az ellenzék hosszú és keserű út eredményeként jutott el odáig, hogy közös kihívót találjon Tarlós Istvánnal szemben. A próbálkozás nem volt mentes belső súrlódásoktól és kölcsönös szemrehányásoktól. A lap szerint Tarlós gyakran ütközik Orbán Viktorral, ezért általában tisztelet övezi a mindig megfontoltan nyilatkozó politikust. És ugyan 71 évesen már kissé fáradtnak tűnik, mégis határozott kiállása magyarázza, hogy elvileg miért neki áll a zászló az őszi választáson. Csakhogy ezúttal az ellenzéki erők nem megosztottak, még akkor sem, ha az európai választás felborította a belső erőviszonyokat. Ennélfogva a DK és a Momentum azonnal saját jelöltet állított, szembemenve a korábbi megállapodással. Karácsony részsikerével számszakilag nem kizárt Tarlós veresége, ám Puzsér még belezavarhat a képbe. Azon kívül kérdéses, hogy a Jobbik hívei, a párt hivatalos iránymutatása ellenére, hajlandóak-e egy baloldali jelöltre voksolni.
Palkovics László azt mondja, minden egyetem azt kutat, amit csak jónak lát, ám a kérdés az, hogy kap-e hozzá állami támogatást. A miniszter szerint azonban alaptalanok az aggályok a magyar tudomány függetlensége miatt. Mindössze annyi történik, hogy átalakítják a kutató hálózatot, német mintára, minden központi befolyástól mentesen. Így még erősödik is az autonómia. Mint kifejtette, nem kell tartani az új irányító testülettől sem, mert abban paritásos alapon kapnak helyt a két fél képviselői. Hozzátette, hogy az ötlet az MTA-tól származik. Egy kérdésre azonban elismerte, hogy az Akadémiánk nem tetszik az 50-50 százalékos arány. A reform indokául azt hozta fel, hogy a Bizottság szerint az innováció szintjét tekintve Magyarország az utolsó előtti helyen áll az unióban. Ennek okát részben abban látja, hogy az ország keveset költ ilyen célokra. A miniszter emellett hiányolja az ipar, a tudomány és az egyetemek együttműködését, továbbá úgy látja, hogy az ország nem kellőképpen kapcsolódott be az unió kutatási tevékenységébe. Azaz baj van az egész kutatási hálózattal. A CEU-val kapcsolatban azt fejtegette, hogy az jelenleg nem létezik Magyarországon, mivel nem teljesíti az előírt követelményeket. Inkább a politikai botrányban érdekelt. Szerinte a gendertudományok oktatására azért nincs szükség, mert ezt a területet bőven lefedi a családkutatás. A beszélgetés során felmerült, hogy hivatalosan a kutatások rendszerének átalakításánál a német példát veszik alapul, ám az érintett német intézmények, egy kivételével, nyílt levélben tiltakoztak a tervezett lépések ellen. Palkovics erre azt válaszolta, hogy akik aláírták a nyilatkozatot, azok nem ismerik a magyar társadalmat, csupán a sajtóból tájékozódnak. Pedig nem ártana, ha alaposabban körbenéznének, mielőtt ilyesmire szánnák el magukat. Pl. konzultálhatnának a magyar kormánnyal. Attól ugyanakkor nem tart, hogy sok tudós elhagyná az országot, mert itt szerinte arról van szó, hogy a lehető legjobb körülményeket teremtsék meg a magyar tudomány számára.
Bár Európa jelenleg a populizmussal, az idegengyűlölettel és az újfasizmussal küszködik, az EU javára szól, hogy a kontinensen immár elképzelhetetlenek a vasfüggöny lebontása előtti állapotok. A tudósítás Sopronból kelteződött, hiszen annak idején ott bontották el ünnepélyesen a határzárat. Mint rámutat, az unió segített a Nyugatnak, hogy túljusson a 2. világháború következményein, a keleti tagok esetében pedig az újjáépítéshez járult hozzá a hidegháború után. Azóta kiderült, hogy a nacionalizmus nem egyenlő a hazafisággal, és hogy túl gyakran igen gusztustalan változatába képes átfordulni. Kelet-Európa egyes részein 89 szelleme idegenellenességgé, nyílt rasszizmussá és neonácizmussá torzult. Történelmileg nézve a legfőbb áldozatok a zsidók és a romák. Most már felzárkóztak hozzájuk a menekültek. Az olyan kormányok, mint amilyen Orbán Viktoré is, kifejlesztik az elnyomás saját változatát. Ezért óvatosnak kellene lenni az ügyben, mennyire szilárdult meg a demokrácia, és milyen mélyek az emberi jogok gyökerei a földrészen. De még a legszélsőjobbosok sem tekintik az EU-t bármiféle értelemben a Szovjetunió örökösének. És immár egyetlen tagállam sem szeretné otthagyni a szervezetet. Európa hatalmas utat tett meg 30 év alatt, így érdemes felidézni azt a bizonyos, egykori, nyári napot Sopronban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.