Szerző: DÉVÉNYI ISTVÁN
2020.01.19.
lehetőség, és a kastély valóban gyönyörű,
hát persze, hogy sokan veszik az irányt
Acsaújlak felé. Hogy merre? Hát Acsa
külterületére, ezért hívják Újlaknak. De
milyen Acsa? Jaj, már, észak-kelet Pest
megye, már Nógrád határában. Nem
vagyunk előrébb, igaz? Pedig pompás tájon
kanyarog az út, s amikor le kell térni a
bekötőre, még szebbé válik minden. És már
meg is jöttünk, előttünk a birtok nagyszabású
kovácsoltvas kapuja, ideje továbbállni.
Micsoda, hogy ennek így semmi értelme?
Márpedig ott, a díszes kerítés mögött kezdődik a való világ, az ötven évvel ezelőtt fénykorát élő, nyüzsgő szakadvány, mit magára hagyott a történelem. Romok, pusztulat, de élet is: talán tucatnyi ház, a ritka látogatót jelző házról-házra ugatás, távolabbról szüremkedő fűrészzúgás. Tanulság nincs, ide tényleg a madár se jár. És igazából nincs is miért, de így, a kastély tövében elgondolkodtató a XXI. századi erős, büszke, nagyon európai Magyarország képe.
Mégiscsak van tanulság.
ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.