Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2020.03.21.
Mióta egyre több országban rendelnek el korlátozásokat a COVID-19 járvány miatt, mindenki azt találgatja, hogy vajon mit hoz majd a jövő – és a legtöbben egyetértenek abban, hogy a korona utáni világ valószínűleg nem lesz egészen ugyanolyan, mint amit megszoktunk. Azon túl, hogy újra megtanultunk kezet mosni, komoly kulturális, gazdasági és politikai változások várhatóak.
Harari: nem kell diktatúra
Yuval Noah Harari izraeli izraeli történész-filozófus szerint ez a járvány is lecseng egyszer, a legtöbben túl is fogják élni, de a válsághelyzetek természetüknél fogva siettetik a történelmi folyamatokat, és kikényszerítik az innovációt: ez a generáció még nem látott hasonló válságot, mint a mostani, és a megoldáshoz egész országokon kísérleteznek, az eredmények függvényében pedig más országok vagy átveszik vagy elvetik a gyakorlatokat. A filozófus szerint válsághelyzetben sok új szabályt kell követni, de az, hogy ezt hogyan éri el egy állam, alapvetően meghatározza a társadalom jövőjét.
Harari szerint két alapvető szinten határozza meg a mostani válságkezelés a társadalom jövőjét: most dől el, hogy a krízishelyzetet totalitárius vagy demokratikus eszközökkel próbálják kezelni, illetve az is, hogy az országok a nacionalista elszigetelődés vagy a globális szolidaritás mellett döntenek. Kínában az állam éppen a sosem látott eredményességű megfigyeléssel tudta kontrollálni a járványt. Harari úgy gondolja, hogy a vészhelyzet idején bevezetett intézkedések, a privátszféráról való lemondás veszélyes irányba terelheti a társadalmat. A járvány idején például hasznos ugyan, ha az állam tudja a megfigyeltek testhőmérsékletét, de az eddig is adott és alkalmazott technikák mellett ez arra is módot ad a megfigyelőknek, hogy minden eddiginél pontosabb képet alkossanak az emberről. ..
Yuval Noah Harari izraeli izraeli történész-filozófus szerint ez a járvány is lecseng egyszer, a legtöbben túl is fogják élni, de a válsághelyzetek természetüknél fogva siettetik a történelmi folyamatokat, és kikényszerítik az innovációt: ez a generáció még nem látott hasonló válságot, mint a mostani, és a megoldáshoz egész országokon kísérleteznek, az eredmények függvényében pedig más országok vagy átveszik vagy elvetik a gyakorlatokat. A filozófus szerint válsághelyzetben sok új szabályt kell követni, de az, hogy ezt hogyan éri el egy állam, alapvetően meghatározza a társadalom jövőjét.
Harari szerint két alapvető szinten határozza meg a mostani válságkezelés a társadalom jövőjét: most dől el, hogy a krízishelyzetet totalitárius vagy demokratikus eszközökkel próbálják kezelni, illetve az is, hogy az országok a nacionalista elszigetelődés vagy a globális szolidaritás mellett döntenek. Kínában az állam éppen a sosem látott eredményességű megfigyeléssel tudta kontrollálni a járványt. Harari úgy gondolja, hogy a vészhelyzet idején bevezetett intézkedések, a privátszféráról való lemondás veszélyes irányba terelheti a társadalmat. A járvány idején például hasznos ugyan, ha az állam tudja a megfigyeltek testhőmérsékletét, de az eddig is adott és alkalmazott technikák mellett ez arra is módot ad a megfigyelőknek, hogy minden eddiginél pontosabb képet alkossanak az emberről. ..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.