2020. december 17., csütörtök

„EHHEZ A PÉLDÁTLAN NÁCI SIKERHEZ ALIG KELLETTEK A NÉMETEK” - VÁGI ZOLTÁN TÖRTÉNÉSSZEL BESZÉLGETTÜNK

MÉRCE
Szerzők: LACZÓ FERENC, PAPP GÁSPÁR
2020.12.17.


Épp 75 éve kezdődött a magyar holokauszt főbűnöseinek népbírósági pere a Zeneakadámia nagytermében. A vádlottak – Jaross Andor belügyminiszter, Endre László és Baky László államtitkárok – nagy mértékben felelősek voltak a vidéki zsidóság Auschwitz-Birkenauba és más német táborokba deportálásáért. Miként volt lehetséges a vidék sebes „zsidótlanítása”, és milyen szerepet játszottak benne a magyar állam intézményei? A felelősség kérdését illetően hogyan torzít a kortárs emlékezet? E kérdésekről beszélgettünk Vági Zoltán történésszel, a holokauszt neves kutatójával, aki a témában – Kádár Gáborral közösen – több fontos könyvet is írt
. ​

Mérce: A magyar állam képviselői 1944 tavaszán és nyarán rendkívüli sebességgel és hatékonysággal voltak képesek lebonyolítani százezrek gettósítását és deportálását. Az Ön kutatásai szerint hogyan kerülhetett erre sor?


Vági Zoltán: Ami 1944-ben Magyarországon történt, az egyszerre unikum és hungarikum.

Unikum, mert az itteni deportálások még a holokauszt történetében is példátlanok. Érdemes összehasonlítanunk más országokkal. Náci szempontból a végső megoldás a megszállt nyugaton Hollandiában, a szövetségeseik közül pedig Szlovákiában volt a legsikeresebb. Hollandiában a deportálások lényegi része több mint két évig tartott. A szlovákoknál hét hónapig. Magyarországon viszont mindössze nyolc hét elég volt a vidéki zsidók elhurcolására. Tehát messze nálunk ment a leggyorsabban.

Ráadásul, míg a szlovákoknál 56 ezer embert deportáltak, a hollandoknál 103 ezret, nálunk több mint 430 ezret. Egy átlagos héten a szlovákoknál 1867, Hollandiában 888 zsidót deportáltak. Nálunk viszont hetente 54 ezret szállítottak Auschwitz-Birkenauba. Olyan sokat, hogy Rudolf Höss, Auschwitz SS parancsnoka könyörgött a tempó lassításáért [Az SS, németül Schutzstaffel, náci paramilitáris szervezet, a náci biztonságpolitika és terror legfőbb intézményes eszköze volt – a szerk. megjegyzése]. A magyarországi végrehajtók a szlovákiai kollégáiknál harmincszor, a Hollandiában működőknél hatvanszor voltak hatékonyabbak.

Hogy mi volt ebben a hungarikum? Az, hogy ehhez a példátlan náci sikerhez alig kellettek a németek. Adolf Eichmann SS-alezredes, akit Gestapo-körökben csak „mesterként” emlegettek, talán 20 fős saját stábbal érkezett Budapestre. A titkárnők, telefonos kisasszonyok és az őrök mellett összesen ennyi kipróbált embere volt. Csakhogy ennyivel egy Szentendre méretű települést sem lehet „zsidótlanítani,” nemhogy egy egész országot. Nálunk viszont háromnegyed millió zsidó élt a német megszállás pillanatában.

Nézzünk egy konkrét példát.

Kárpátalja és Észak-Erdély „zsidótlanításához” Eichmann például 40 SS őrt és 8 tisztet tudott küldeni. Mégis, három héttel később arra koccinthatott, hogy 289 ezer zsidót már deportáltak is Auschwitz-Birkenauba. De kik? Ez a 48 SS? Dehogy.

Ők csak némileg segédkeztek, és ellenőrizték a folyamatokat. A magyar csendőrök és rendőrök ezrei csinálták, és a teljes közigazgatás, a szolgabírótól a fogalmazóig.

Országosan százezrek működtek közre a zsidók gettókba hajtásában, őrzésében és persze főleg a kirablásukban. Lefoglalták a lakásaikat és üzleteiket, elvették a jegygyűrűiket, kiszámolták az adótartozásukat. Amit nem loptak el, arról leltár készült, a gyerekek zoknijától a dinoszauruszcsontig...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.