Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.03.08.
Ezzel az összehasonlítással próbálta meg érzékeltetni a novemberről szóló demográfiai jelentésében a statisztikai hivatal, hogy milyen hatalmas mértékű növekedést okozott a halálozásban a koronavírus-járvány második hulláma. Egészen pontosan, ahogy azóta kiderült, még csak a felfutó szakasza, hiszen a második hullám decemberben tetőzött.
Az influenza által okozott halálozást rendszeresen vetik össze a koronavírus pusztításával az utóbbi megjelenése óta. Különösen a korlátozó intézkedések elleni érvként szokott megjelenni, hogy akkor, amikor az influenza végzett hatalmas pusztítást az országban, soha nem voltak hasonló lezárások. A legtöbbször a közelmúlt legnagyobb járványa, a 2017. tavaszi kerül elő összehasonlítási alapként, mivel a KSH nyilvános adatbázisaiban erre vannak elérhető adatok, és abban az évben valóban volt évtizedes összevetésben is két-három kiugróan magas halálozást hozó hét.
Bár a koronavírus-járvány második hulláma alatti halálozási számok még nem teljesen véglegesek – a KSH ugyanis hetekkel később is pontosítja még az adatokat -, de már összehasonlíthatóak a korábbi időszakok számaival. Ezt tettük meg, de nem csak a közelmúltbeli járványok esetében. A mostani pandémia csúcspontja körüli 15 hetes időszakot* az elmúlt ötven év legmagasabb heti halálozási számait hozó tíz influenzajárványának azonos hosszúságú periódusaival vetettük össze.
Az influenzajárványoknál van fordulat, most nem volt. Ami elsőre szembetűnő az adatokból, hogy ilyen időtávon
messze a mostani járvány idején haltak meg a legtöbben...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.