Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.04.29.
A Bloomberg cikkének címében azt írja, hogy kongatják a vészharangot az EU-ban, mert magyar kormány az új egyetemi alapítványokba csatornázhat be 1200 milliárd forintnyi uniós támogatást a koronavírus-helyreállítási alapból. Akárcsak a New York Times összeállításában, itt is megjegyzik, hogy az egyetemi alapítványok vezetőségében Orbán Viktor miniszterelnök szövetségesei foglalnak helyet. Több EP-képviselő is amiatt aggódik, hogy eltűnnének ezek a pénzek. Csernyánszky Judit lapszemléjében egy szép gesztusról is olvashatunk: amerikai szenátorok emlékeznek meg Carl Lutz svájci diplomatáról, aki a holokauszt idején több tízezer zsidó embert mentette meg a deportálástól.
Marsha Heller elsőként számolt be a Missouri állambeli tévében, a KFVS12-ben arról, hogy Missouri szenátora, Roy Blunt és Bob Casey pennsylvaniai szenátor határozati javaslatot nyújtott be Carl Lutz budapesti életmentő missziójának emléke előtt tisztelegve. A svájci diplomata Magyarországon a holokauszt idején több mint 50 ezer ember életét mentette meg, akiket neki köszönhetően nem deportáltak és nem gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban - olvasható a tévé honlapján. Lutz 8000 menlevelet bocsátott ki, egyének helyett azokat egész családokra kiterjesztve, úgy, hogy közben 76 épületet svájci diplomáciai védelem alá helyezett. A két szenátor a határozatban úgy fogalmaz, hogy a II. világháború legnagyobb polgári embermentő misszióját hajtotta végre Carl Lutz, akiről megtudhatjuk azt is, hogy a Missouri állambeli Warrentonban található Central Wesleyan College-be járt, Philadelphiában pedig dolgozott. Carl Lutz a szó legigazabb értelmében tekinthető hősnek, aki saját életét is kockáztatva mentett meg több tízezer zsidót a haláltól – méltatta Blunt szenátor, hozzátéve: határozati javaslatukkal azt szeretnénk elérni, hogy a svájci diplomata önzetlen és hihetetlenül bátor tette ne merüljön feledésbe. A törvényhozás alsóházában a javaslatot szintén Missouri képviselője terjesztette be. Carl Lutzot 1964-ben a jeruzsálemi Jad Vasem kitüntette a Világ Igaza díjjal.
A nemzetközi sajtóban futótűzként terjedt az Orbán-kormány újabb önkényesnek nevezett húzása, a nemzeti vagyon közalapítványokba mentése. A New York Times saját tudósításban dolgozza fel, miként szervez ki a kormány eurómilliárdokban mérhető vagyont úgy alapítványokba, hogy hosszú távon a kormányfő és támogatói befolyást gyakoroljanak és ellenőrzést szerezzenek a többi között 11 érintett egyetem fölött. Benjamin Novak, a cikk szerzője szerint igencsak nagy kihívás előtt áll Orbán Viktor a jövő évi választásokon, de ő és emberei befolyásukat fenntartják a későbbiekben is. Noha a törvény úgy fogalmaz, hogy ezzel a vagyonátruházással közérdeket szolgálnak, az egyetemek kuratóriumának összetételét nem befolyásolja a jövőben az, hogy ki lesz hatalmon. Sőt, csak az alkotmánymódosításhoz is szükséges kétharmaddal, azaz masszív politikai többséggel lehet módosítani ezt a törvényt és az alapítványi rendszert. Egyes elemzők úgy vélik, ez Orbán kezébe ad szinte hatalmat arra az időre, ha netán elveszítené a 2022-es választást. Aminek nőtt az esélye azok után, hogy az eddig igencsak megosztott ellenzék egy évtized elteltével összefog és egységes kampányt folytat. Kim Lane Scheppele, a Princeton University professzora arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy mivel kuratóriumok tagjait Orbán kormánya nevezi ki, és az esetleges üresedés esetén az eredeti tagok nevezik ki az újakat, folyamatosan megoldott lesz a fideszes befolyás megtartása. Magyar Bálint volt oktatási miniszter szerint az oktatás és a kutatás autonómiája nem biztosított a törvény alapján. Nem alaptalan a félelem, véli a cikk szerzője, mivel Orbánék kultúrharcot hirdettek minden liberális érték ellen a gazdasági, az oktatási és a kultúra területén. Összetűzésbe került a magyar és a lengyel kormány az EU-val a jogállamiság és a demokratikus értékek csorbítása miatt. Most vita tárgya lett az oktatásra fordítandó uniós támogatás ügye, mivel a kormány a segély ötödét az egyetemek modernizációjára kérte. Márpedig Kim Lane Scheppele úgy látja, ha ezek a pénzek eljutnak az említett alapítványokhoz, akkor még a számvevőszék látóköréből is eltűnnek, az információkérés szabadságára hivatkozva sem lehet majd elszámoltatni őket publikusan.
Ezzel összefüggésben ír a Bloomberg amerikai hírügynökég arról, hogy az EU megkongatta a vészharangot Orbánék 4 milliárd dollárnyi (1200 milliárd forint) uniós Covid-segélyalappal kapcsolatos tervei miatt. Az Európai Bizottság kérheti az összeg visszatartását. Azonban számos országgal egyetemben még a magyar kormány sem nyújtotta be a segélyalap elköltésére vonatkozó részletes tervet, és három, az ügyet jól ismerő forrás is azt mondta, alaposan meg fogják vizsgálni, ha egyszer benyújtják a részletes programtervet. A bizottság jelenleg nagy nyomás alatt van, hogy ezek a pénzek nehogy korrupciós csatornákon vagy csalás útján elfolyjanak, mert az unió gazdasági fellendülését kell szolgálniuk a digitális- és zöldfejlesztésekkel. A magyar kormány a lehívható összeg 21 százalékát az egyetemek megújítására kérte. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, nagyon éberek lesznek a pénz elosztásánál, noha konkrétan Magyarországra vonatkozóan nem volt hajlandó nyilatkozni. Tucatnyi európai parlamenti képviselő írt levelet ez alkalomból Ursula von der Leyennek, a Bizottság elnökének, köztük a francia zöldpárti alelnök, Gwendoline Delbos-Corfield, arra figyelmeztetve, hogy a pénz útja homályos alapítványi struktúrában nemcsak követhetetlen lesz, de a pénzek el is fognak tűnni, és ezzel együtt a tanszabadság és az egyetemi intézményi autonómia is. Mindez egybeesik a jogállami normák számonkérésével, amelynek során a bizottság vizsgálja a közbeszerzéseket, a korrupciót, a közérdekű információhoz jutást és a sajtószabadság érvényesülését is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.