2021. szeptember 10., péntek

AZ ÉS 2021/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2021.09.10.


P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Kurvának állni

A Magyar Nemzeti Múzeum szentély, a tudomány és a hazaszeretet temploma, ezt a felismerést L. Simon László, a múzeum új főigazgatója tette közkinccsé a beiktatása alkalmával tartott beszédében. Komolyan gondolhatta, hiszen belefoglalta már a pályázatába is, továbbá egy tanulmányba, amelyet Virágos Gáborral együtt írt, és a Kommentár ez évi második számában tárt a művelt és érzékeny publikum elé.

Természetesen a múzeum nem szentély és nem templom, hanem múzeum. Közelebbi meghatározását illetően a balliberális tévtanok terjesztésével nem igazán vádolható Pallas lexikonhoz fordulhatunk. „A középkor vége óta M.-on ritka és érdekes tárgyak kiállítására szolgáló épületet értenek, melyekben természettudományi vagy művészeti tárgyakat őriznek; később műemlékek megőrzésére szolgáló épületet értettek rajta, míg az újabb időben művészeti és tudományos gyűjtemények elnevezésére szolgál.” Ennyi, és ezt az új főigazgató is pontosan tudja. Ha ennek ellenére badarságot beszél, annak egyértelmű és világos oka van, ahogy az a pályázati anyagában egzakt megfogalmazást kapott. „...[A]z intézmény egyre több új funkciót kénytelen magába fogadni a változó kulturális közegben, a nemzetállamokra épülő keresztény Európa jövőjéért folyó, napról-napra látványosabb kultúrharc közepette” (kiemelés tőlem – V. I.).Tovább

Földes György: A kultúra társadalmasításának apostola
Vitányi Iván (1925–2021)

Arany Ádám: Hat nulla

Hiperinfláció Venezuelában

Dobrovits Mihály: Milyen korban élünk?


Csepi Lajos: Hétköznapi hazafiság

Kovács Zoltán: Nettó harminc püspök

Gadó Gábor: Kétharmaddal vagy anélkül

Rózsa Péter György–Szentpéteri Nagy Richard: Az alkotmányozás útjai

Az Alaptörvény zsákutcái

Hegyi Iván: Pelé, Puskás, politika

Ladányi János: Antiszemitizmus és 1956

Szerbhorváth György: Egyházi deszant Montenegróban


Gervai András: A célszemély: Friedrich Dürrenmatt
Az író és az ő Svájca

A második világháború utáni német nyelvű irodalom egyik nagy alakja, az író, drámaíró – nem mellékesen festőművész és karikaturista – Friedrich Dürrenmatt idén száz éve született. Néhány hete derült ki, hogy – több százezer honfitársához hasonlóan – őt is megfigyelte a svájci Szövetségi Rendőrség: megszakítással közel ötven éven át követték nyomon életét, pályáját, közéleti aktivitását.Tovább

Papp Lídia: Görög tűz

V I S S Z H A N G

Bryan Caplan: Hét pont

Veres Éva: Nem vicc

P Á R A T L A N

- veress -: KONDUL ITT MINDEN

GÁLÁ: ŐSZI HACACÁRÉ

(avar): FAKE HISTORY

(Gadó): JÉZUS ORBÁNT HALLGATJA

-átkai: AGANCSKAPU

Huszár Ágnes: KRISTÁLY LÓFEJEK

msz: BÁRMI ÁRON

(celebrálja Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ

 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.