Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2021.12.08.
De nem csak az állami intézményeknek van felelőssége a probléma kezelésében. A nők elleni erőszak számos fajtája igen gyakran a munkahelyen történik meg. A zaklatással, fenyegetésekkel és gyakran tettlegességig fajuló erőszakoskodással szemben pedig a legtöbb esetben akkor sem történik érdemi fellépés, ha erre az adott munkahelyen szabályozás van életben. Hercegh Mária, a Magyar Szakszervezeti Szövetség nőtagozatának elnöke szerint a munkahelyi zaklatás áldozatai nemhogy segítő légkört nem tapasztalnak, de az emberek hajlamosabbak „még inkább félrenézni” a probléma láttán, ha az a munkahelyükön történik.
A MASZSZ nők elleni erőszak megelőzéséről szóló konferenciáján szakszervezeti vezetők olyan esetekről is beszámoltak, ahol a munkáltató az áldozatot rótta meg, ha a bántalmazás tényére fény derült.
A szövetség egy felmérést is készített, amely a nők munkahelyi zaklatással kapcsolatos tapasztalatait kutatta. Az eredmények rámutatnak, hogy a kitöltők fele tapasztalta már az abúzus valamilyen formáját munkahelyén, ám csupán 13% százalékuk jelentette az esetet. A legtöbb áldozat ugyanis fél a jelzés negatív következményeitől, attól hogy nem hinnének neki, valamint a támogató környezet teljes hiánya is akadályozza, hogy ezekre az esetekre fény derüljön. Saját jogaik megismerhetősége is komoly problémát jelent. A felmérés alapján a kitöltők 65%-a nem volt tisztában azzal, hogy létezik-e munkahelyén olyan szabályozás, amely a zaklatásos vagy nők elleni erőszakkal kapcsolatos esetekre vonatkozik.
A munkahelyi zaklatásnak és diszkriminációnak azonban számos példáját ismerjük. Jelen van akkor, ha egy nő kevesebb fizetést kap ugyanazért a munkáért mint férfi kollégája, tetten érthetjük mikor állásinterjún a munkáltató megkérdezi a női interjúalanyt gyermekvállalási szándékairól, ide számolhatóak az ebédszünetben elejtett szexista viccek, vagy mikor már konkrét verbális vagy fizikai bántalmazásig fajul a helyzet. Keveházi Kata, a konferencia egyik előadója szerint munkahely egy férfiak által dominált világ, ezért az egyenlőtlenségek be vannak ágyazódva annak struktúrájába. Úgy véli, épp ezért lenne fontos, hogy minél több nő kerüljön vezető szerepbe. Ám ehelyett számos nőnek fizetett munkája mellett még az otthon végzett láthatatlan, azaz reproduktív munka terhét is viselnie kell, így az előrelépési lehetőségei korlátozottak. Számos esetben az is előfordul, hogy fizetett munkahelyük elhagyására kényszerülnek partnerük miatt, így anyagi függésbe kerülnek, ami a későbbi munkaerőpiacra való visszatérésük lehetőségeit is korlátozza.
Az előadók szerint komoly problémát jelent, hogy a munka törvénykönyvében egyáltalán nem jelenik meg a nők elleni erőszakkal kapcsolatos szabályozás. Egyetlen vonatkozása, a munkaadó azon előírt kötelessége, hogy biztosítsa a az egészséges és biztonságos munkakörnyezetet, ez azonban rendkívül tág megfogalmazás. Néhány multinacionális vállalat erkölcsi kódexekkel és saját szabályozással igyekszik elszámoltathatóvá tenni a visszaéléseket, de a tapasztalatok azt mutatják, az áldozatok még ott sincsenek tisztában a jogaikkal, ahol érvényben vannak ilyen szabályok, az esetek nagyrészt pedig bejelentés nélkül maradnak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.