PUTYIN MÁR A NATO FELOSZLATÁSÁT KÖVETELI – ORBÁN VIKTORNAK IS DÖNTENIE KELL, KI MELLÉ ÁLL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2022.01.07.

Lényegében a NATO feloszlatásával, Közép-Európa, s benne Magyarország szuverenitásának csorbításával egyenértékű az Oroszország által decemberben előterjesztett két szerződéstervezet. Noha mind az Egyesült Államok, mind a NATO elutasította az orosz ultimátumot, a hétvégén Genfben tárgyalások kezdődnek, amelyen az Ukrajna megtámadásával fenyegető Moszkva jelentős engedményeket akar kicsikarni Washingtontól. Ebben a környezetben kerül sor februárban az újabb Orbán–Putyin-találkozóra. Azaz a Nyugat elleni nagy szuverenitásküzdelemben a függetlenségünk elleni valódi fenyegetést a magyar kormány nem akarja észrevenni.

„Az amerikai Ukrajna-politika lényege, hogy senki nem akar meghalni Dnyipropetrovszkért” – az önkritikus mondatot nagy sóhajtás kísérte. Még Donald Trump elnökké választása előtt jártunk, amikor 2016 tavaszán egy amerikai körút során ellátogathattam az Austinban található Texasi Egyetemre. A vélemény megfogalmazója egy egyetemi oktató volt, aki korábban republikánus kormányok idején töltött be magas funkciókat a külpolitikai és nemzetbiztonsági apparátusban.

Soha nem volt ennyire aktuális a mondat. Vasárnap és hétfőn a svájci Genfben magasrangú amerikai és orosz külügyi vezetők találkoznak, hogy Ukrajnáról, sőt a Magyarországot is magában foglaló egész kelet-közép-európai térség jövőjéről egyeztessenek. Oroszország százezer katona és nehézfegyverzet ukrán határra történt vezénylésével, illetve erőteljes retorikával jelezte, hogy alapvető biztonsági érdekeit érzi veszélyben. „Folyamatosan becsaptak minket. Öt NATO-bővítési hullám történt és (az amerikaiak) már Lengyelországban meg Romániában vannak a fegyverrendszereikkel” – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök december 23-i sajtótájékoztatóján, majd az euroatlanti katonai szövetségre utalva vészjóslóan hozzátette: „Néha azt érzem, különböző bolygókon élünk.” A katonai erő esetleges alkalmazásáról szóló kérdésre pedig csak annyit mondott, kész Oroszország érdekeinek megvédésére.

Az orosz államfő Ukrajna esetleges NATO-tagságát tartaná leginkább casus bellinek, amelyre éppen ezért belátható időn belül nem is kerül sor. Ugyan ki akarna háborút kockáztatni a felbőszült Moszkvával? Igen ám, csakhogy az amerikai politika elvi okok miatt nem zárhatja be egyértelműen az ajtót az ukrán NATO-tagság igénye előtt.

Hiszen ezzel beismerné, hogy egy külső szereplő rákényszerítette az akaratát, ami rombolná Washington amúgy is megtépázott szuperhatalmi presztízsét.

Joe Biden elnök ugyanakkor december nyolcadikán lényegében elismerte: számukra nem olyan életbevágó kérdés Magyarország keleti szomszédjának sorsa. Ekkor jelentette be: az Egyesült Államok nem küld csapatokat Ukrajnába egy orosz invázió esetén...

ITT OLVASHATÓ