Szerző: Rezeda
2022.10.10.
Olyan csendes hétvégénk volt, hogy még a szomszéd gyomra korgását is hallottuk ebéd előtt, majd azt követően csendes és megadó emésztését eldőlve a kanapén. Nem vagyunk mi kantok, hegelek meg schopenhauerek, egyszerű, porbafingó irkáló emberek vagyunk a magunk barlangjában, mégis, ennek ellenére is, vagy tán éppen ezért hiedelmünk szerint rendelkezünk valamennyi józan ésszel. Ha nem is mindig tűnik úgy, de legalább megpróbáljuk, mint a néma indián a Kakukkban. És most, hogy elmeséltük az életünket, keressünk valami vidámat, amit Kövér Lászlóban vélünk felfedezni, bármennyire tűnik is ez magának az antagóniának momentán. De már elég régóta is.
A fideszember élete egy pokol lehet. Minél nagyobb fideszember, annál pokolabb, Kövér eltárs pedig elég nagy még a nagyok között is, ő már MSZMP-ésként is fideszes volt, így lett alapító atya, akinek ma már minden dukál. De nem is ez, hanem a terhek napra-nap és a hét végén is minduntalan, hogy állandóan avatni kell, keresztény meg fasiszta konferenciákon szónokolni, és mindenütt mondani az okosat. Annyi okosság nincs is a világon, ami muníció a permanens szónoklatokhoz szükségeltetik, a hülyeség azonban köztudottan végtelen, határa nincs, se alja a kút fenekén, szobánk már homállyal teli. De mindig csak ez az irodalom, a líra, ami rabul, ejt, holott itt van a nagybüdös élet is egészen.
Erről volna szó, és ebben az életben, mint tapasztalható, Kövér elvtárs alapító atya szónokol, ha nem fojt éppen szót valakibe, nem hívja rá a teremőröket a renitensekre, vagy babrál a mikrofonok gombjaival, mint a díszzsoké a buliban még boldogult úrfikorunkban. Szóval csak annyi a mondás, a mondanivaló, hogyha Kövér elvtás felölti az ünnepi bocskaiját, és szónokolni kezd, akkor rend szerint és rendszeresen méretes ökörségeket hadovál, hacsak nem uszít, illetve ezek vegyesen. Ha közel menne valaki hozzá, bizonyára látná, hogy habzik a szája, mintha épp Flóra mosószappant früstökölt volna, de a bajusza ezeket eltakarja, így jön ki a végeredmény belőle szűretlenül, mint említettük. Jófajta baromságok kivétel nélkül.
No most, ilyen helyzetben, amikor a mi pedellusunk mindig és egyfolytában, sőt, mindenütt összeesküvéseket, háttérhatalmakat és ludvérceket vél felfedezni, akik a magyarságra, így egyben reá is törnek, sőt, és ezen kívül a baloldal a csattogó fogaival, a kötélre való panelprolik és a kiskutya pörgő farka is, akik és ami mind benne habzanak Kövér elvtás fejiben a szájával elegyest, mint márt leföstöttük, akkor helyzet keletkezik, amely feloldást kíván. Így képzeljük el magunknak Kövér elvtársat (fejestől, bajszostól és tébolyodott szemestül mind), amikor a józan észről értekezik, egészen pontosan azt adja elő, hogy „az európai jövőért folytatott küzdelemben a legélesebb fegyver a józan ész és a tiszta lelkiismeret”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.