Szerző: KERÉNYI GYÖRGY
2022.10.10.
Az Orbán-kormányoknak nem nagyon sikerül időben megrendezniük a tízévenkénti népszámlálást. 2001-ben az adatfeldolgozást végző cég kiválasztása miatt csúsztak át a következő évbe – mondja Mellár Tamás közgazdász, aki akkor a népszámlálást lebonyolító Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke volt.
Húsz éve még több mint negyvenezer kérdezőbiztos csöngetett be a magyarországi lakásokba. Aztán a kézzel kitöltött kérdőíveket (amelyeken csak kevés kifejtő kérdés volt, és sok beikszelendő) beszkennelték, és egy szoftver segítségével nyerték ki belőlük az adatokat. Persze sok kérdőívet személyesen is vissza kellett ellenőrizni.
„Három cég is jelentkezett a zsíros feladatra – emlékezik vissza az informatikai szoftver beszerzésére Mellár Tamás, aki ma már a Párbeszéd képviselőjeként tölti második parlamenti ciklusát. – Bizottságot állítottam össze. Aki a pontozás végén nyert, az nem tetszett a fideszeseknek, próbálták elérni, hogy töröljük a tendert. Orbán másfél évig nem is beszélt velem. Vártam, hogy ki fognak rúgni, de nem tették.” (A 2002-ben felálló szocialista–liberális kormány megtette – a munkaügyi bíróság későbbi ítélete szerint jogtalanul.)
A 2021-es népszámlálást a Covid-járványra hivatkozva 2022-re halasztotta a kormány (ahogy más országok is). Bár az adatfelvétel már vírusmentes, mert alapvetően internetes önkitöltős, de a hiányzókat igyekeznek személyesen is megkeresni majd a kérdezőbiztosok.
Hogy mikre nem kíváncsi az állam!?
„Ahhoz, hogy tudjuk, hányan vagyunk, nem is kellene népszámlálás. Népesség- és lakásösszeírást végzünk, vagyis ezt a kétféle adatot összekapcsoljuk: milyen típusú lakásban milyen típusú emberek élnek, és fordítva: milyen végzettségű, milyen foglalkozású emberek milyen lakásban élnek” – mondta 2001-ben az Origónak Czibulka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási főosztályának akkori vezetője. (Korábban a mostani elnök, Vukovich Gabriella állt a főosztály élén.)
A lényeg azóta is ez, de azért a kérdések egy része népszámlálásonként változik. Az érthető alap demográfiai és a lakásra vonatkozó adatokon kívül 2001-ben például megkérdezték, hogy milyen gyakran szállítják el szervezetten a szemetet a megkérdezett lakásától, vagy hogy az elmúlt év folyamán volt-e üdülni, nyaralni.
Az utóbbinál persze rögtön fölmerül a gyanú az államot bizalmatlanul szemlélőben: nem azért vették-e ki ezt a kérdést, mert nem nézne ki jól a nem voltam válaszok magas száma? Molnár György közgazdász, az MTA (ma már ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa szerint ez sem zárható ki, de hozzáteszi, hogy ez a kérdés szerepel a KSH rendszeres Háztartási költségvetési és életszínvonal felvételében, amely sztenderd és az EU-val harmonizált adatfelvétel. Az üdülés léte vagy hiánya az egyik összetevője a deprivációs (sokkal egyszerűbben: szegénységi) mutatónak...
„Ahhoz, hogy tudjuk, hányan vagyunk, nem is kellene népszámlálás. Népesség- és lakásösszeírást végzünk, vagyis ezt a kétféle adatot összekapcsoljuk: milyen típusú lakásban milyen típusú emberek élnek, és fordítva: milyen végzettségű, milyen foglalkozású emberek milyen lakásban élnek” – mondta 2001-ben az Origónak Czibulka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási főosztályának akkori vezetője. (Korábban a mostani elnök, Vukovich Gabriella állt a főosztály élén.)
A lényeg azóta is ez, de azért a kérdések egy része népszámlálásonként változik. Az érthető alap demográfiai és a lakásra vonatkozó adatokon kívül 2001-ben például megkérdezték, hogy milyen gyakran szállítják el szervezetten a szemetet a megkérdezett lakásától, vagy hogy az elmúlt év folyamán volt-e üdülni, nyaralni.
Az utóbbinál persze rögtön fölmerül a gyanú az államot bizalmatlanul szemlélőben: nem azért vették-e ki ezt a kérdést, mert nem nézne ki jól a nem voltam válaszok magas száma? Molnár György közgazdász, az MTA (ma már ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa szerint ez sem zárható ki, de hozzáteszi, hogy ez a kérdés szerepel a KSH rendszeres Háztartási költségvetési és életszínvonal felvételében, amely sztenderd és az EU-val harmonizált adatfelvétel. Az üdülés léte vagy hiánya az egyik összetevője a deprivációs (sokkal egyszerűbben: szegénységi) mutatónak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.