SZUBJEKTÍV TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ALAPJÁN EMELNÉ VAGY CSÖKKENTENÉ A TANÁROK FIZETÉSÉT A BELÜGYMINISZTÉRIUM

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2023.02.16.

A Qubit birtokába jutott dokumentumokból kirajzolódik, mi vár az új tanévben a pedagógusokra. A koncepciót Radó Péter oktatási szakértő „dilettáns baromságnak” nevezte.

A Pintér Sándor által vezetett Belügyminisztérium, ahová a kormány nemrég besuvasztotta az oktatásügyet, nekifogott a közoktatás átalakításának – ennek az egyik első jele a rendszeres, éves szintű teljesítményértékelés bevezetésének terve, ami a pedagógusokra és az intézményvezetőkre vonatkozik. A Qubit birtokába jutott dokumentumokban foglalt tervek megvalósításának hamarosan nekifognak, és a pilot projekt lezárulta után szeptembertől várhatóan élesben működik majd az új értékelési és bérezési rendszer.

A minisztérium 2022 júniusában és szeptemberében, egy kétkörös kérdőíves kutatásban mérte fel a pedagógusok véleményét az oktatás legfontosabb kérdéseiről – az első kérdőívet 24 ezren (a pedagógusok 15 százaléka), a másodikat 33 ezren (24%) töltötték ki. A kutatásban már felmerült az intézményen belüli és a külső teljesítményértékelés szükségessége:

- a válaszadók 75 százaléka legalább közepesen egyetértett azzal, hogy a pedagógusokat szakmai fejlődésre és jobb munkavégzésre ösztönzi a rendszeres visszajelzés,

- 82 százalékuk legalább közepesen egyetértett azzal, hogy a teljesítmény mérésében a külső és a belső értékelésnek is fontos szerepe van,

- 70 százalékuk pedig azzal is egyetértett, hogy a pedagógusok díjazásában a jövőben figyelembe kell venni a teljesítményértékelést, hogy a munkájuk minősége alapján kapjanak differenciált bérezést.

Januárban már kiszivárgott egy tervezet a teljesítményértékelési rendszer bevezetésére. Ennek lényege az volt, hogy a külső minősítés mellé elindítanának egy évente elvégzendő belső értékelési folyamatot is, amelynek lényege, hogy a pedagógusoknak a tanév elején ki kell tűzniük maguk elé három teljesítménycélt. Ezek teljesülését a tanév végén az igazgató értékelné, míg az iskolaigazgatók értékelését az intézmény fenntartója végezné. Már ebben az első tervben szerepelt a bérdifferenciálás koncepciója is: a legjobban teljesítő pedagógusok felső 20 százaléka béremelést kapna jutalmul, míg a legrosszabbul teljesítő 20 százaléknak csökkentenék a fizetését.

A tervezet nem aratott osztatlan sikert szakmai körökben. A szakszervezetek szerint a feltételek nélkül meghatározott teljesítménycélok ahhoz vezetnének, hogy a tanárok látszateredményeket hajszoljanak, míg az igazgatók kényükre-kedvükre alakíthatnák a tanárok bérét. Ráadásul az, hogy egy szubjektív kritériumrendszer alapján valakitől elvesznek pénzt, amit másnak odaadnak, könnyen egymás ellen fordíthatja a tantestületek tagjait, így a rendszer a tanártársadalom megosztását szolgálja, és a lojalitást jutalmazza. Radó Péter oktatáspolitikai szakértő a Telexnek azt mondta, hogy míg egy normális teljesítményértékelési rendszer célja a visszajelzés és a fejlődés, a minisztériumi terv csak büntet és jutalmaz. Szerinte a minisztériumi koncepció „a száz évvel ezelőtti ipari tömegtermelés teljesítményértékelési logikáján alapszik, ami az oktatásban száz évvel ezelőtt is nonszensz lett volna. Összességében egy dilettáns baromság”.

A Qubithez eljutott a Belügyminisztérium frissített tervezete, amely még nagyobb, 25 százalékos béreltérítésre ad lehetőséget, és annak ellenére nem tartalmazza továbbra sem a pedagógiai szakszervezetek javaslatait, hogy a megvalósítására benyújtott uniós pályázat dokumentumában (EFOP Plusz) az oktatás minden, a kormányzati kommunikációban váltig tagadott problémáját elismeri a finanszírozás reményében.

De milyen alapvető problémák övezik a pedagógusbéreket, és lehetséges-e, hogy a Belügyminisztérium terve nem enyhíti a gondot, hanem még rá is tesz egy lapáttal?

Úgy emelték a tanárok fizetését, hogy annak értéke tovább csökkent...

ITT OLVASHATÓ