Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2023.10.16.
Egyébként épp szombaton fejezte be három napos kínai útját Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője, ahol alapvetően az év végére tervezett EU-Kínai csúcsot készítette elő, de magától értetődően igyekezett nyomást gyakorolni a kínai tárgyalópartnerekre, hogy az oroszokat rá kell bírni a háború azonnali befejezésére. Nagyon komoly aggályairól is beszélt Borrell, amennyiben Kína bármilyen katonai támogatást nyújtana Oroszoroszágnak.
A magyar kormánynak még bizonyítania kell az igazságszoltatás reformjának működőképességét, és biztosítani az alapértékek melletti kiállását, s mindezek hiányában az uniós pénzek egyelőre szóba sem jöhetnek – erről nyilatkozott Věra Jourová a Szabad Európa Rádió prágai központjának. Az Európai Bizottság politikai értékek és az átláthatóság koordinációjáért felelős alelnöke egyébként cseh származású, abban a Trebic városkában született, amelyet rommá zúztak 1468-ban a Podjebrád György és Hunyadi Mátyás között zajló háború során, s így jópár évig teljesen életképtelen volt a térség. Jourová ugyanakkor a tv-s interjúban elismerte, hogy a kormány reformokon dolgozik, csak hát ennek kézzel fogható eredményei egyelőre nem látszanak. Szükség lenne a tanszabadság, az akadémiai szabadság, az LMBTQ-jogok és a menedékkérők jogainak helyreállítására is ahhoz, hogy azt a mintegy 22 milliárd eurót, amit a 2021-27-es költségvetési ciklusban hazánknak előirányzott az EU, felszabadítsák. „Biztosak szeretnénk lenni abban, hogy csak akkor érkeznek meg a pénzek, amikor a magyar kormány képes lesz büntetni a csalásokat és a korrupciót”. Ugyanakkor jelezte azt is, pár hét múlva akár várható is, hogy erről döntést hoznak. Jourová tagadta, hogy szóba került volna egy olyan alku, amiben megkapná a kormány a forrásokat, ha beleegyezik Ukrajna újabb pénzügyi támogatásába. A cikk végül összegzi: Magyarország minden uniós tagállamnál szorosabb kapcsolatot ápol Oroszországgal és blokkolná a decemberben várható tárgyalásokat Kijev uniós tagságának lehetséges forgatókönyvéről.
A múlt héten Omanban járt Szijjártó Péter, tárgylásairól a hétvégén jelent meg az ottani helyi lapban, a Muscat Dailyben összefoglaló arról, hogy LNG, azaz a cseppfolyós gáz 2026-ig megvalósuló importjáról és közvetlen légijáratokról is szó esett. Sőt arról is, hogy nagykövetséget nyit Omanban a magyar kormány a közeljövőben, amit egy királyi rendelet már jóvá is hagyott.
A lengyel választások eredményéből most kiolvasható szcenárió szerint Donald Tusk kormányt alakíthat, s a nemzetközi hírek – így többek között a Die Tageszeitung - máris örvendeznek, hogy az unió jövője szempontjából meghatározó fordulat következhet be, hiszen a Magyarországgal párban álló volt lengyel kormány is olyan renitensnek számított, amelyik nem vette tekintetbe az EU alapértékeit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.