VAJDA MIHÁLY: TÚL A FILOZÓFIÁN (BEVEZETŐ + TARTALOMJEGYZÉK)

TYPOTEK KIADÓ
Szerző: VAJDA MIHÁLY
2013

Filozófián innen, filozófián túl… Csak filozófia ne legyen. Mármint szakfilozófia. Mert az unalmas. S még akkor is, ha a leghatározottabban tisztában van azzal, hogy kérdései megválaszolhatatlanok, végül is olyan szövegeket állít elő, amelyek elfedik ezt a megválaszolhatatlanságot. Nos, ha most azt állítanám, hogy ilyen, a kérdéseinek megválaszolhatatlanságát szégyenlősen elfedő szöveget soha nem írtam, akkor hazudnék. Írtam, némelykor még ma is írok. Azt azonban merem állítani, hogy ebben a kötetben nem talál ilyeneket az Olvasó, s – ha nem szakfilozófus – remélhetőleg nem fog unatkozni. Mert én, a szakfilozófusok legnagyobb bosszúságára, játszani hívom. Néha olyan gondolatokkal fogunk játszani, amelyek a filozofálás látszatát keltik, úgy tűnik majd – csak néha, ígérem –, mintha becsapnám az Olvasót, s mégis a „szakmámnál” maradnék, ez azonban nem igaz. Csak egy szempontból, ez a szempont azonban reményeim szerint nem teszi unalmassá a szövegeket. Ez a szempont pedig a másként gondolás szempontja. Azt hiszem, hogy ez a dolgok másként gondolására való törekvés az, ami sokakat bosszant, sőt, sokakból olykor dühöt vált ki. Miért hiszik ezek, hogy ők mindent jobban tudnak?! Hát, nem hiszik. Egyáltalában nem hiszik. Csak egy dolgot hisznek: lehet a dolgokat másképp is látni, mint az a bizonyos heideggeri das Man látja. Heidegger talán azt hitte, hogy kilépvén az átlagos mindennapiság világából autentikusabban látunk és cselekszünk. Én ezt nem hiszem, s itt persze nem bocsátkozom vitába a filozófussal – azzal megszegném ígéretemet. Ígértem valamit? Igen. Azt ugyanis, hogy az itt következő, tartalmukat illetően nagyon is különböző szövegek nem úgy mutatják majd fel a dolgokat, mint ahogy azokat a „szakemberek”, közöttük a „szakfilozófusok” látják. Arra szeretném rávenni Olvasóimat, hogy bármiről legyen is szó, mindig tegyék fel velem a kérdést: „Nem lehetne ezt a dolgot másképpen, valahonnan máshonnan megközelíteni, mint ahogy azt a »common sense« teszi?” – De hát mi köze a szakhölgyek és szakférfiak látásmódjának ehhez a bizonyos „common sens”-hez? Nem válaszolom meg a kérdést. Az Olvasó vagy belátja ezt, vagy semmiképpen nem tudnám meggyőzni róla, hogy így áll a dolog. 

Előre vettem egy szöveget, amely… amely azt bizonyítja, hogy hülyéskedés közben is lehet, amúgy csak érintőlegesen, feltenni komoly kérdéseket

TARTALOMJEGYZÉK 

Viola vendégkönyvébe 9 

G., a vadász 

(W. G. Sebald: Szédület. Érzés)                                                         19 

Kedves Amanda, mondja, lehetek ma komoly?                             24 

„Kicsit mindig sekélyebb a kéj” 

(Elfriede Jelinek: Kéj)                                                                          42 

Isten nyomokban…?                                                                         52 

Alkony/Nightfall/Dämmerung 

– Götterdämmerung                                                                            59 

„Jöjj el szabadság, te szülj nékem rendet”                                     62 

Kristallnacht                                                                                     106 

Megőrizni a tartást 

(Victor Klemperer Naplója kapcsán)                                                  111 

A semmiből egy új világot épít… 

(Helen Epstein: Anyám nyomában)                                                   122 

„Túl akartuk élni” 

(Laurence Rees: Auschwitz. 

A nácik és a „végső megoldás”)                                                         128 

Megváltoztak-e a németek? 

(Michael Stürmer: A Német Birodalom)                                              135 

A menekülő költő 

(Krasznahorkai László: Nem kérdez, nem válaszol 

[Huszonöt beszélgetés, ugyanarról])                                                  144 

„…a démon ránktette a kezét”                                                         163 

Mozart a változó világban                                                                 190 

Hét perc a vasorrú bábáról                                                               213 

A humaniorák helye (rekapituláció, egyetértés és provokáció)     219 

Röhögünk Heideggeren, de vele együtt nekirontunk…                  229 

Para(noid)jelenségek                                                                          243 

Old Amsterdam avagy az Alte Monarchie                                         252 

Feltámadás                                                                                           263 

Napló és önéletírás – filozófia az irodalom határán                          280 

TETBEN SZEREPLŐ ÍRÁSOK EREDETI MEGJELENÉSI HELYEI 303

A KÖTET ITT VÁSÁROLHATÓ MEG

VAJDA MIHÁLY KÖNYVEI (BOOKLINE)