AZ USA ÉS EURÓPA ÜTKÖZÉSE NEKÜNK, MAGYAROKNAK FÁJHAT IGAZÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2025.01.20.

Az Európai Központi Bank egyik vezetője szerint az EU kereskedelmi háborúra készülhet a Amerikával, mert a ma beiktatandó elnök feltett szándéka megvámolni az Európából exportált termékeket. Ha tényleg kereskedelmi kartácsot szórnak egymásra az Atlanti-óceán két partjáról a felek, az hátrányos lesz a magyar gazdaságnak. Amiképpen az is, ha az új Trump-adminisztráció minden korábbinál durvább olajipari szankciókkal kényszerítené tárgyalóasztalhoz Vlagyimir Putyint. Körkép egy világpolitikai repülőrajtot ígérő elnök beiktatása előtt.

Donald Trump második elnöki beiktatásán valami olyasmi történik, ami nagyon rég fordult elő. Utoljára Ronald Reagan második hivatalba lépésekor, 1985-ben történt meg, hogy a nagy hideg miatt zárt térben tartották meg a ceremóniát. A Washingtonban várható sarkvidéki hideg miatt most is ez történik, az Egyesült Államok 45. és 47. elnöke a Capitolium rotundájában teszi majd le az esküt. Rendhagyó az alkalom abból a szempontból is, hogy soha ennyi magasrangú külföldi politikus nem tette még tiszteletét amerikai elnök beiktatásán. Ott lesz Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Javier Milei argentin államfő, Han Cseng kínai alelnök, az indiai és a japán külügyminiszter. Rajtuk kívül tiszteletét teszi több európai jobboldali radikális politikus, így a francia Éric Zemmour, az angol Nigel Farage és a holland Geert Wilders is. A Politico értesülései szerint kapott meghívást Orbán Viktor miniszterelnök is, ő azonban távol marad Washingtontól. (Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő viszont hevesen tagadta a meghívás tényét.)

Különlegesek lesznek tehát az elnöki eskü körülményei – és a hatásai is. Európában mindenki azt találgatja, mit hoz a kontinensnek Donald Trump második ciklusa. Igaz, azt már mindenki megtanulta, hogy a politikusnak a kiszámíthatatlanság az egyik védjegye. Még ingatlanfejlesztőként írta Trump Az üzletkötés művészete című könyvében: „Vannak idők, amikor agresszívnak kell lenni, máskor viszont a legjobb stratégia a hátradőlés.” A politikus-üzletember szerint keményen kell nyitni az alkufolyamatot – hogy aztán kiválaszthassuk a megállapodáshoz a legmegfelelőbb pillanatot.

Trump tehát a választási kampányban és az azóta eltelt időszakban Európával kapcsolatban az agresszív nyitás stratégiáját követte.

Bejelentette igényét például az EU-tag Dániához tartozó, az amerikai stratégiai érdekek szempontjából fontos Grönlandra is. (A globális felmelegedés miatt egyre inkább hozzáférhető ásványkincsek és energiahordozók hatalmas tartaléka rejtőzik a sziget alatt.) Mindezt olyan hévvel, hogy az ironikusabb megfigyelők szerint míg korábban az volt a kérdés, egy orosz invázió ellen megvédené-e Trump az európai szövetségeseket, ma már a dilemma inkább úgy hangzik: vajon megtámadja-e őket?

Grönland persze elsősorban a grönlandiak, a fókák meg a dánok ügye, és az elnök aligha jut el a fegyveres annektálásig. Az már jóval többeket érint Európában, hogy Trump Soros Györgye, Elon Musk techvállalkozó egyszemélyes külpolitikai hadjáratot folytat a hivatalban lévő brit és német kormány ellen. Előbbieknél a rendőrség és politika rasszizmusvádtól való félelme miatt sokáig elhallgatott nemierőszak-hullám miatt, amelynek áldozatai áldozatok jellemzően kiskorú fehér lányok, az elkövetők pedig pakisztáni férfiak voltak. Musk a korábban legfőbb ügyész Keir Starmer miniszterelnök lemondását követeli az ügy miatt. Németországban viszont a radikális jobboldali AfD-t támogatja a február végére kiírt választás előtti kampányban. Még interjút is készített Alice Weidel AfD-elnökkel, illetve cikket írt a Die Weltben – a választásokon kiderül, milyen hatással...

ITT OLVASHATÓ