Szerző: VAS ANDRÁS
2025.07.19.
- Várjon, kiszámolom! Utoljára 1992-ben voltunk nyaralni az asszonnyal, akkor még a gyerekekkel – sóhajtott fel a hetvenes László az egyik somogyszentpáli porta kerítésének támaszkodva. – Jézusmária, már 33 éve múlt! Azóta olyan klasszikus, elutazós nyaralásra nem futotta, miután megszűnt a téesz, a háztáji is ment vele, s nem volt rá pénzünk. Pedig előtte voltunk Csehszlovákiában a Tátrában, az NDK-ban, kétszer a jugoszláv tengerparton, sőt, egyszer Ausztriába is eljutottunk, de nem ám csak a bécsi Mariahilferig, mint a nagy többség akkoriban, hanem egyhetes buszos útra! Voltunk Salzburgban a Mozart-házban, fent a hegyekben, az Atterseenél, s felültünk a semmeringi vasútra is. Látja, ebből a vonat maradt meg mára, a fenyvesi kisvasúttal szoktunk ledöcögni a Balatonhoz, ott ingyenes a strand, sétálunk egyet a mamával, iszom egy fröccsöt, ő pedig egy sört, vagy fordítva. De már ez is nagy kaland, kimozdulni a faluból, meg az a plusz költés, ami a hétköznapokon nincs betervezve a családi kasszába: kettőnknek 248 ezer a nyugdíja, képzelheti, mennyire gondolunk nyaralásra…

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.