BEREND T. IVÁN: SCHENGEN – ÉS A NEMZETÁLLAMOK

BEREND T. IVÁN JEGYZETEI
Szerző: BEREND T. IVÁN
2025.07.19.

Ennek az 5.200 lakosú kis luxemburgi városkának a nevét 40 éve ismerte meg a világ. Az ismertté válás oka egy 1985 június 14.-i megállapodás volt, amit e városka mellett a Mossele folyón egy hajó fedélzetén kötött öt ország: Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és Németország. A szerződő országok megszűntették az egymás közötti határokat és szabaddá tették a ”Schengen térségen” belüli utazást és kereskedelmet. A határ nélküliség a munkaerő vándorlása és a piacokhoz való hozzájutás szempontjából is meghatározóvá vált.

Az elmúlt négy évtizedben a térséghez csatlakozott országok száma 29-re nőtt. Közöttük 25 ország az Európai Unió tagja, de nem EU tagországok, Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is az egyezmény részévé vált. Magyarország 2007 december 21-én csatlakozott. Utoljára 2025 januárjában Bulgária és Románia csatlakozása zárja a sort. Naponta 3.5 millió európai lépi át a volt belső határokat. Az egyezményhez csatlakozott országok területe 4.6 millió négyzetkilométer, lakossága pedig már 450 millió. A térségben 32 millió vállalkozás működik, vámmentesen értékesítve termékeit az egész térségben.

Schengen az európai integráció szimbólumává vált. Luxemburg maga is integrált világ, a nyelv, amit beszélnek, a “luxemburgisch” egy sajátos német dialektus, erősen keverve a franciával. Vajon ugródeszka-e Schengen egy integrált, egységes Európához?

Jó lenne, ha erre a kérdésre egyértelmű igennel válaszolhatnánk. Azonban a schengeni megállapodás manapság maga is valamelyest veszélyben van. Erre utal, hogy 2025-ben tíz Schengen tagország átmenetileg visszaállította a személyeket érintő határellenőrzést. Az eredeti megállapodás lehetővé teszi a hatarok átmeneti visszaállítását, de csak hat hónapra. Franciaország azonban már egy évtizede tartja az ellenőrzést. Ausztria, Dánia, Olaszország, Svédország, Hollandia, Norvégia, Szlovénia és legutóbb Németország gyakorlatilag minden szomszédos országgal szemben visszaállította a személyforgalomban határai ellenőrzését. Más szóval a Schengen-zóna fennmaradása kicsit kétségessé vált. Ha a schengeni külső határok nem működnek, visszaállítják a korábbi belső határokat. A megoldás tehát az EU külső határainak szigorúbb védelme.

Vannak, akiknek nem gyakorlati, hanem elvi ügy a határok visszaállitása. Az orbán viktorok számára Európa az önálló nemzetállamok kontinense. A nemzetállamoké melyek örökké voltak és örökké lesznek. Micsoda történelmi tudatlanság! A nemzetállam nemhogy örökkön volt, hanem csupán a 18-19. század terméke. 1900-ban – miniszterelnök úr, figyel? - 24, ma 45 nemzetállam működik Európában. Másszóval a mai európai nemzetállamok fele alig több, mint száz éves. Ahogy jöttek, ahogy gyarapodott a számuk, úgy el is tűnhetnek, különösen ha a határok virtuálisak. A többnemzetiségű államok (India, Kína, Kanada csak a nagyok közül, Svájc és Belgium a kicsik közül) bizonyítják, hogy a nyelv és kultúra megőrzése lehetséges bennük.

A II. világháború után rendkívül népszerűvé vált az európai egység gondolata. Winston Churchill “Európai Egyesült Államokról” beszélt. Ebben látták az örökké ismétlődő háborúk elkerülésének lehetőségét, valamint az újonnan formálódó világrendben az Amerikai Egyesült Államok és a Kelet-Közép Európát is maga alá gyűrő Szovjetunió egyensúlyt teremtő ellenpontját. Előrelátó politikusok ezért kezdték meg Európa egységesítését, melynek meghatározó lépése volt az Európai Szén és Acél Közösség létrehozása 1951-ben.

Ezt követte 1957-ben a Római Szerződés, melyet hat ország írt alá. Újabb és újabb lépések, 1965-ben, 1973-ban, 1979-ben és 1985-ben kövezték az egység felé haladó Európa útját. 2002-ben az Európai Unió 12 tagállama forgalomba hozta a közös pénzt, az eurót.. Mára az úgynevezett eurózóna már 20 országra bővült. Földrajzilag – de politikailag is - az Unió középpontja Németország (földrajzilag pontosan Würzburg).

Vajon lehetséges-e az Unió 27 tagországából egyetlen országot formálni? Egy ilyen föderáció meglehetősen nagy lenne, több, mint 4.6 millió négyzetkilométer területen 512 millió lakossal. Ez azonban egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen ennél hat ország – Oroszország, Kanada, az Egyesült Államok, Kína, Brazilia és Ausztrália - területe ma is nagyobb. Kína és India lakossága pedig 1.4-1.4 milliárd főt tesz ki. Az Európai Unió nem csak területileg és a lakosságszámát illetően óriási, de gazdasági erejét tekintve is az, hiszen az Unió együttes GDP-je a világgazdaság egy-hatodának jövedelmével egyenlő. Az EU az Egyesült Államok és Kína után a világ harmadik legnagyobb gazdaságával rendelkezik...

ITT OLVASHATÓ