SZÉKY JÁNOS: ABLAKON KI

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: SZÉKY JÁNOS
2025.07.25.

Van két bezzegország, Románia és Lengyelország, amelyik nem is túl régen – sőt, ameddig a legöregebbek emlékezete terjed – szegényebb volt nálunk. Ma pedig jobban élnek az átlagpolgáraik, mint mi. Azt, hogy hol mennyire élnek jól, a tényleges egyéni fogyasztás szintje mutatja a legmegbízhatóbban. Vagyis hogy mire futja a megkeresett pénzből, miután annak egy részét az állam a saját céljaira elveszi. Ez a szint az EU-ban pillanatnyilag Magyarországon a legalacsonyabb, tavaly az uniós átlag 72 százaléka volt. Lengyelországban 83, Romániában 86.

Hogy mi történik nálunk és a szomszédságban, azt a GKI Gazdaságkutató Zrt. grafikonja jelzi szemléletesen (Magyarország 20 éve az EU-ban: hogyan változott a lakosság fogyasztása?, gki.hu, 2024. febr. 21.). Az egy főre jutó éves fogyasztási kiadásról szól, tehát kicsit másról, mint a tényleges egyéni fogyasztás indexe (az előbbit pénzben, piaci áron mérik, az utóbbit volumenben, az elfogyasztott dolgok mennyisége szerint), de a lényeg ugyanaz. Az ábrából az derül ki, hogy 2004-ben, a nagy bővítés évében Lengyelország rosszabbul állt, hát még a nem uniós tag Románia. (Azt ne is emlegessük, hogy tizenöt–húsz évvel még korábban mindkét helyen szabályszerű nyomor uralkodott, élelmiszerhiánnyal és jegyrendszerrel, onnan nézve Magyarország majdnem Nyugatnak látszott.) Lengyelország 2010-re – vagyis az uniós tagság hatodik évére – utolért, 2014-re pedig bőven megelőzött, és azóta is előttünk van. A románok sokkal mélyebbről indultak, de mindig egy kicsit gyorsabban növekedtek (illetve a 2008-as válságban kevésbé estek vissza), és mostanra beértek minket.

Magyarország tehát legalább két évtizedet, de inkább többet kidobott az ablakon. Mások meg nem. Hogy mi a román és a lengyel titok? A reflexszerű válasz erre az, hogy „nem lopják el a pénzt”. Vagy közönségesebben: náluk nincs Orbán. Bárcsak ilyen egyszerű lenne...

ITT OLVASHATÓ