TÖBB LEHETŐSÉG LENNE A NÉGYNAPOS MUNKAHÉTBEN, HA NEM A CSODÁT VÁRNÁNK TŐLE

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2025.07.17.

A járvány alatt milliók tapasztalták meg a világon, hogy a korábban megszokotthoz képest máshogy is lehet dolgozni, így nem meglepő, hogy az elmúlt években nemcsak a home office, hanem a négynapos munkahét témája is felkapottá vált a médiában. A világsajtóban számos kísérletről számoltak be, és itthon is több cég próbálkozott meg a munkaidő rövidítésével. A téma népszerűsége miatt azonban gyakran olyan kísérletek is végigfutottak a sajtón, amelyek nem voltak igazán komolyak. Ráadásul olyan részletek nem jelentek meg a cikkekben, amik kétségeket ébreszthettek volna az olvasókban.

Az egyik ilyen példa a Microsoft Japan 2019-es kísérlete volt Antal Miklós ökológiai közgazdász, az ELTE Új Vízió Kutatócsoportjának vezetője szerint, aki 2019 óta kutatja itthon a témát. Erről sok sajtótermék a pozitívumokat kiemelve számolt be, megemlítve például, hogy a cégnél 40 százalékkal nőtt a produktivitás. Antal szerint viszont a cikkek olyan alapvető kérdésekbe már nem mentek bele, hogy milyen tanulságokat lehet egy összesen egy hónapig tartó kísérletből levonni, vagy hogy ha tényleg ilyen hatékonyságnövekedést eredményezett a négynapos munkahét, akkor a menedzsment miért nem folytatta a programot 2019 augusztusa után.

"Ez inkább volt PR-akció, mint valódi kísérlet"

– mondta Antal, aki szerzőtársaival több mint 3600 cikk tartalomelemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a munkaidőcsökkentés megvalósíthatóságának és hatásainak bemutatása a médiában túlzóan pozitív és tudományosan megalapozatlan volt 2020 és 2023 között. „Több kevésbé komoly kísérlet kapott még nagy médiafigyelmet, miközben komolyabb változások nem kaptak akkora hírverést” – mondta Antal. Az előbbi kategóriába sorolt például egy csaknem 3000 fő részvételével lezajlott angliai kísérletet, amelyről a cikkek kihagyták azt a fontos részletet, hogy a résztvevők egy részének még nőtt is a munkaideje, és a csökkenés átlagban csak heti 4 óra volt. Vagy azt az izlandi kísérletet, ahol a tudósításokból az maradt ki, hogy a résztvevők bizonyos munkaköröknél nem tudták megoldani, hogy ugyanazt a munkát kevesebb idő alatt végezzék el.

Szerinte ezzel egyrészt az a baj, hogy mindez akadályozza, hogy a cégvezetők értesüljenek a potenciális buktatókról, és az irreálisan pozitív médiareprezentáció inkább elveszi a kedvet a kísérletezésről. „A másik probléma, hogy főleg olyan kísérletek kaptak nagyobb figyelmet, amelyekben változatlan fizetés mellett ugyanannyi munkát kellett végezni, miközben azok a kísérletek, ahol például bizonyos jövedelmi szint felett csökkent a fizetés, vagy egy széleskörű program részeként csökkent az elvégzett munka mennyisége, kutatói szemmel jóval érdekesebbek lennének” – mondta.

Szerinte a sajtóban gyakran olyan értékelések jelentek meg, amelyek alapján a négynapos munkahét minden – környezeti, gazdasági, jólléti – problémára megoldást kínál...

ITT OLVASHATÓ