Szerző: BORBÁS BARNA
2025.09.22.
„Ha valaki 30 évvel ezelőtt azt mondja, pálmákról szüretelek majd a saját kertemben, kiröhögöm.” Ezt a mondatot a siófoki egzotikus portájáról híressé vált kertész mondta lapunknak nyár végén. A Magyar Bálint pálma- és banánkertjét bemutató riport a mediterranizálódó Magyarországról szóló cikksorozatunkhoz kapcsolódott: a Válasz Offline-ban bemutattunk badacsonyi olajfákat, szigetvári kivigazdaságot, teáskertet a Dunakanyarban, trópusi rizsjácintot legelő szürke marhákat a Tiszántúlon, vadon terjedő medvetalpkaktuszt a Kiskunságban.
Tényleg ott tartunk, hogy beérnek a banánok, datolyapálmák, kocsonyapálmák hozzák a finomabbnál finomabb gyümölcsöket Magyarországon. Hogy lehet ez? Ha egy-egy éjszakai fagy képes megtizedelni a hagyományos hazai gyümölcsállományt, akkor mégis hogyan élnek meg vígan az egzotikus dolgok? A Siófokon tenyésző déli növények titka, hogy csak júniusban-júliusban kezdenek virágozni, így esélyük sincs arra, hogy elfagyjanak a szeszélyes magyar tavaszban. A „kék banán” és a Szicíliából hozott kocsonyapálma gyümölcse október tájékára érik meg. Mely hónap – hangozzék bármilyen furcsán – most már közelebb van a nyárhoz, mint a 30-40 évvel ezelőtti szeptemberek...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.