Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2025.09.03.
Egy 2013-ban elfogadott törvénnyel az Orbán-kabinet 136 milliárd forintot adott a szétszabdalt takarékszövetkezeti szektor egységesülésének támogatására – és Spéder Zoltánt bízta meg az integráció megszervezésével. A bankár korábban Csányi Sándor első helyettese volt az OTP-nél, a két gazdasági potentát állítólag haragban vált el egymástól. A kormányzat által betolt 136 milliárdról minden bennfentes azt feltételezte, Spéder ennek segítségével teremthet konkurenciát az OTP-nek. Csányi tíz éve saját hangján is elmondta, hogy a 136 milliárdnyi állami reorganizációs támogatást valójában magáncélokra, úgymond „kilopásra” szánják az akkori illetékesek.
Aztán a hatalom – Simicska Lajos után – Spéder Zoltánnal is leszámolt. Helyette végül Mészáros Lőrinc ernyője alatt született meg az OTP-versenytárs MBH Bank Nyrt., mint látni fogjuk, éppen az évekkel korábban rendelkezésre bocsátott 136 milliárd „átlényegítésével”. De mikor jelentkezett be a banktulajdonosi szerepkörre a korábban gázszerelő vállalkozóként jegyzett felcsúti mogul? Először 2016-ban kezdték csiripelni a piacon, hogy Mészáros Lőrinc és Matolcsy György köreinek privatizálják majd a negyedik-ötödik legnagyobb hazai pénzintézetet, az MKB-t. „Ezt már nem merik megcsinálni” – hallottuk akkoriban. Hiszen az eladó fél mégiscsak az Orbán Viktor által fémjelzett magyar állam volt, és az értékesítés előtt éppen a Matolcsy-féle Magyar Nemzeti Bank (MNB) szanálta, állította talpra (szabadította meg kockázatos eszközeitől) az MKB-t. A magánosítás két fő győztese aztán egy szingapúri entitás mögött fellehető indiai stróman, illetve egy tulajdonosrejtegető magántőkealap lett – ezekről aztán hamar kiderült, hogy tényleg a Mészáros–Matolcsy-klubot képviselték. Vagyis az MKB esetében az eladó állam képviselői és vevői oldal magánhaszonhúzói alig különböztek egymástól...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.