ÚJ KORSZAK KEZDŐDIK KÖTCSE ÉS AZ OTTANI TALÁLKOZÓ(K) TÖRTÉNETÉBEN

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2025.09.06.

A Polgári Magyarországért Alapítvány immár 24. alkalommal rendezi meg a hazai konzervatív véleményvezérek és gondolkodók legnagyobb seregszemléjét, a Polgári Pikniket Kötcsén. A vasárnapi eseményen a nyitóbeszédet Orbán Viktor tartja, egyben politikai iránymutatást adva. A Fidesz elnöke az első kormányfő, aki nem az Országgyűlésben, hanem külső helyszínen, saját politikai közösségének társaságában értékeli az ország egy-egy évét, kötcsei beszédének témáit viszont mindig az aktuális politikai helyzet szüli. A kötcsei piknik hasonló helyet foglal el a Fidesz világában, mint Tusványos: itt is Orbán Viktor a „sztárfellépő”, aki beszédében kijelöli a Fidesz politikájának fő irányvonalait és témáit, amelyek aztán hosszabb távon meghatározzák a párt stratégiáját. Az, hogy az idén először, vasárnap egész nap élőben közvetítik az eseményt, sokakat meglepett, mivel Orbán eddig mindig zárt körben, csak a saját holdudvara előtt volt hajlandó útmutatást adni a következő időszak teendőiről.

A politikai elemzők minden évben felteszik a kérdést: miért tartják fontosnak a kormánypártok politikusai a kötcsei és a tusványosi találkozókat? „Amikor ezen gondolkodunk, úgy érzem, néha nem figyelünk oda a hagyományok fontosságára” - fejtette ki kérdésünkre Zsiga Bulcsú, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója, és hozzátette: a politikát sokszor az értelmiségi körök tematizálják, és ez már így volt az emlékezetes 1943-as szárszói találkozón, a rendszerváltás környékén az MDF lakiteleki találkozóin, de ide sorolta azokat a szárszói „sátoros” találkozókat is, amelyeken Farkasházy Tivadar a baloldali és liberális politikusokat ültette közös asztalhoz. Ezek a fórumok arra szolgáltak, hogy egyfajta kohéziót teremtsenek az adott politikai közösségen belül. Hagyományként Magyarországon is inkább a népi és urbánus, MDF-es, vagy SZDSZ-es értelmiségi gyülekezések voltak jellemzőek, ám ezeknek nem volt folytatása a rendszerváltás után. Ezek a bizalomra épülő politikai találkozók nemcsak a viták rendezésére, hanem a stratégiák egyeztetésére, valamint hosszú távú politikai irányok kijelölésére is szolgáltak.

Az idén 24 alkalommal megtartott kötcsei piknik ezt a küldetését nagyon sikeresen betölti, fontos szerepe van abban, hogy az elmúlt évtizedekben ez látványosan kitapintható összetartozássá lett, ez a belső kohézió a Fidesz egyik legnagyobb erőssége. Zsiga Bulcsú emlékeztetett azokra a fontos bejelentésekre, amelyek ehhez a találkozóhoz köthetők. Példaként a 2009-ben meghirdetett „centrális erőteret” említette, amikor Orbán Viktor kimondta, Magyarországon hosszú távon olyan politikai berendezkedést képzel el, ahol nincs a klasszikus értelemben vett kétpólusú váltógazdaság, nincs bal és jobboldal, a Fidesz egy nagy, központi erőtérként tartja kézben a politikai életet. A kisebb pártok pedig ehhez képest a politikai „játéktér” peremén maradnak. 2023-ban a kormányfő bejelentette, hogy kormányzása akár 2034-ig is tarthat, és erre bemutatott egy 15 pontos tervet, amelyben hosszútávú irányvonalat vázolt fel. A politológus ebbe a sorba sorolta a tusnádfürdői beszédeket is, mert valamennyin elhangzottak olyan értékelések, amelyek egy éven keresztül foglalkoztatták a politikai közbeszédet.

Nemcsak a párton belüli viták miatt, hanem azért is, mert a média és az ellenzék kiemelt figyelemmel követte ezeket. „Sokáig az volt a találkozók misztikuma, hogy a résztvevők nem engedtek senki másnak betekinteni a fideszes „boszorkánykonyha” titkaiba, a politikai újságírás pedig kénytelen volt szivárgó információk, elcsípett félmondatok alapján tájékoztatni a közvéleményt” – jegyezte meg a kutató. Az idei találkozó ebben gyökeres változást hoz, a zárt szellemi műhelyből „látványkonyha” lesz, amelyben a kormányfő a nyilvánosság előtt fejti majd ki, mit vár a következő, kritikusnak ígérkező választási időszaktól. Ez egyszerre átláthatóbbá és informatívabbá teszi a politikai folyamatokat, várhatóan versenyt is teremt a médiatérben...

ITT OLVASHATÓ