Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2025.11.06.
Izgalmas, családi vitákban is bővelkedő karácsonyi ünnep elé nézünk össztársadalmi szinten – és ennek nem kizárólag az addigra csupán három és fél hónapra kitűzött parlamenti választások közelsége lesz az oka. Október 23-i beszédében Magyar Péter és Orbán Viktor is felszólította híveit, hogy beszéljenek nagyszüleikkel, unokáikkal, annak érdekében, hogy április 12-én a haza sorsának szempontjából a megfelelő választói döntést hozzák meg. Mindkét politikai vezető jól érzékeli saját generációs versenyhátrányát. Míg Magyar Péter támogatottága jócskán elmarad a 65 évnél idősebb választók körében, Orbán hívei harmadannyian lehetnek a 40 év alatti korosztályokban, a húszas éveikben járók, vagy éppen első választók körében pedig már alig érzékelhető a jelenlétük.
A Medián különböző pártpreferencia-mérései alapján a kormánypárt előnye tetemes a 65 évnél idősebbek körében, és elsősorban az 50-es éveikben járó választóknál fordul át fideszessé a társadalom. A teljesen népességre vetítve 43 százaléknyi kormánypárti szavazót talált Hann Endre a 65 pluszosoknál a nyári és a szeptemberi adatfelvétel idején is, míg velük szemben mindössze 23-24 százaléknyi tiszást.
Ennek a korosztálynak a politikai súlya természetesen nem csekély.
Jelenleg a választókorú népesség negyede tartozik ide, Orbán Viktor újraválasztási sikerének egyik legfőbb letéteményesei lehetnek, így aligha véletlen, hogy a nyugdíjaknak a reálbérekhez történő közelítését egy 14. havi látványos, és nem differenciált kifizetés formájában szándékozik megtenni a kormány. Ha ezeket a Medián-méréseket vesszük alapnak, akkor ez azt jelenti, hogy a durván 2 milliós, 65 évnél idősebb választói tömbből a Fidesznek megvan 860 ezer szavazó. Ha számolunk a hibahatárral, akkor 920-820 ezer közé lőhető be a kormánypárt itteni tábora, míg Magyar Péteré 410-530 ezer közé becsülhető. Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy Magyarország választói korfája nem tér el más európai államokétól, abban az értelemben, hogy minden környező országban hozzávetőlegesen ugyanekkora súlyt képviselnek az idősek. Szlovákiában kisebb a jelentőségük (22,3%), míg Csehországban és Romániára centire azonos (25,3% mindhárom országban), de például Spanyolországban is szinte megegyező (25,1%).
A Fidesz választói korfája urna alakú, ami tipikus demográfiai csapdahelyzetről árulkodik, ugyanis jelenlegi tudásunk szerint legalább kétszer annyi potenciális választójuk idősebb 65 évesnél, mint fiatalabb 40 évesnél – holott összességében 600 ezerrel több 40 év alatti választókorú magyar él mint 65 évesnél idősebb. Ami azonban igazán aggasztó lehet a kormányzati stratégák számára (és ami az ünnepi bejglik felett történő atyai jótanácsok kiosztását is indokolttá teszi), az a választói utánpótlás drámai hiánya a kormányoldal számára. Úgy is fogalmazhatnánk:
nem a korfa tetején vannak az igazi gondjai a Fidesznek, hanem az alján, a legfiatalabb korosztályoknál.
A teljes 40 évesnél fiatalabb választói csoportban összesen 350-500 ezer Fidesz szavazót találhatunk, miközben a Tisza tábora 1 millió 400 – 1 millió 600 ezres is lehet (hibahatártól függően), magyarán itt közel háromszoros előnye lehet Magyar Péternek a kormánnyal szemben. A kormányzati kommunikáció fiatalokat célzó üzenetei sokszor tényleg inkább önmaguk paródiái, vagy egyenesen kontraproduktívak. Ha úgy tetszik,
a fiatalok megszólítása, a politikusi gárda fiatalítása a 2010 utáni politikai időszámítás kevés sikertelen fideszes vállalkozásainak egyike,
ráadásul a tavaly februári kegyelmi botrány is komoly véráldozattal járt a Fidesznek ebből a szempontból. A belátható jövő szempontjából azonban az igazi kérdés az, hogy mikét hathat ez a demográfiai adottság a Fidesz politikájára. Milyen versenyhátrányokkal járhat ez a párt számára a jövő választásai szempontjából? Mielőtt azonban erre válaszolnánk, nézzük meg, mi a különleges a Fidesz helyzetében európai kontextusban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.