STIKÁBAN UGYAN, DE MÁRA MEGVALÓSULT A FIZETŐS ÁLLAMI EGÉSZSÉGÜGY

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.12.19.

A hálapénzrendszer idején az orvos abban volt érdekelt, hogy bevigye a betegét a magánrendelőjéből a kórházba, most pedig abban, hogy kivigye onnan – ezzel hökkentette meg a hallgatóságát Ónodi-Szűcs Zoltán, az Orbán-kormány korábbi egészségügyi államtitkára több idei egészségügyi konferencián. Ónodi elmélete szerint téves a lakosság vélekedése, hogy menedéket lát a magánegészségügyben. Az állami szektor rossz teljesítményét nagyrészt éppen az orvosok gerjesztik, és ebben kettős praxisuk teszi őket érdekeltté. Ónodi elmélete heves vitát váltott ki, mert ezzel lényegében azt állítja: máig az orvosbárók irányítják az egészségügyet. Mi pedig azt, hogy van itt egy gyenge pont: a fizetős egészségügy legdinamikusabban fejlődő része valójában állami.

Ónodi-Szűcs Zoltán 2015 és 2018 között vezette az egészségügyi ágazatot, 2018-ban a választásoknál köszönt el és már akkor érdekes elmélettel állt elő. Azt hangoztatta, hogy a lakosság alapvető élményét az egészségügyi közellátásról három tényező határozza meg: 

- hosszú a várólista,

- a várakozási idő a rendeléseken,

- a kellemetlen mértékű orvoshiány.

Államtitkárként közeli élményeket szerzett arról, hogy ezeket az állam milyen kevéssé tudja befolyásolni. Hiába öntenek pénzt az egészségügybe, attól nem csökkennek a várólisták és a rendelői sorok. Az orvoshiányt pedig jórészt a magánszektorba áramló kollégái okozzák – fogalmazott akkor. (És – tegyük hozzá – a külföldre való elvándorlás.)

Így indokolta azt a meredek állítást, hogy a gyógyítók teljesítménye és annak lakossági megítélése között semmilyen összefüggés nincs. Azóta rendszeresen hangoztatja: hiába költ az állam többet az egészségügyre (leginkább a bérekre), az nem növeli a betegek elégedettségét, mert annak egyik fő oka, hogy az orvosok a hálapénz miatt kieső jövedelmüket a magánegészségügyből pótolják. Tehát lényegében

az egészségüggyel kapcsolatos elégedetlenséggel teremtenek piacot a magánpraxisuk számára.

Lapunk munkatársa több alkalommal is követhette Ónodi előadásait a kutatásáról, legutóbb december elején a Menedzsment és leadership elnevezésű konferencián. Majd több szakértővel, a magánegészségügyet jól ismerő szakemberrel, számos állami és magánklinikán gyógyuló beteggel is háttérbeszélgetést folytatott, hogy ellenőrizze mennyire felel meg a valóságnak. Fontos megjegyezni: Ónodi-Szűcs Zoltán ismert jelenséget, a kettős praxis (dual practice) elméletét vizsgálja magyar viszonyok között és a jelenség olyan elterjedt a fejlett világban, hogy tavaly az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külön brosúrát szentelt a témának.

Úgy ítélték meg ugyanis, hogy az egészségügyi kormányzatok tehetetlenül figyelik azt a hatást, amit a kettős – az állami és a közfinanszírozott – praxisban dolgozó orvosok okoznak. Bizonyosra vehető, hogy a jelenség nálunk is jelen van, a kérdés csak az, tényleg ez felelős az egészségügy valamennyi bajáért? Már előre leszögezzük, hogy nem.

Nézzük tehát legfontosabb érveit (ezeket cikkünkben kiemeltük)!

...

ITT OLVASHATÓ