A KAMPÁNY VÉGÉRE EGY KÉRDÉS MARADT: A FÉLELEM ERŐSEBB, VAGY A REMÉNY?

TELEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2026.04.10.

A Magyar Péterhez hasonló, üstökösszerűen felemelkedő politikus jelensége egyáltalán nem újszerű, Emmanuel Macrontól Javier Milein keresztül Donald Trumpig vagy Volodimir Zelenszkijig sok példát láttunk ilyesmire az elmúlt egy-két évtizedben. Orbán Viktor rendszere viszont Európában mindenképpen egyedülálló: ilyen sok ideje még senkinek sem volt hasonló (populista, illiberális, hibrid, a jelzők még sokáig sorolhatók a NER-re) rezsimet kiépíteni. Ebből adódóan olyan sem nagyon volt még, hogy ez a két jelenség találkozzon: tulajdonképpen élőben nézhetjük végig a híres logikai paradoxont, amikor a megállíthatatlan erő nekimegy a megmozdíthatatlan tárgynak. Akármi is lesz az eredmény, az utólag logikusnak, sőt szükségszerűnek fog tűnni – de előtte érdemes visszanézni egy kicsit arra, hogy hogyan jutott el eddig a pontig a két nagy párt kampánya. Az ugyanis biztos, hogy két, ennyire sok szempontból és ennyire gyökeresen különböző kampányt még sosem láttunk.

A két üzenet

A politikai kampányok nem az emberek racionális gondolkodását szokták célba venni, hanem az érzelmeket igyekeznek megdolgozni. A Fidesz és a Tisza kampánya pedig alapvetően nagyon-nagyon különböző érzelmekre koncentrál. Ha egészen lecsupaszítjuk, a Fidesz üzenete annyi, hogy

„szavazz ránk, mert ha nem nyerünk, nagyon rossz dolgok fognak történni”.

A Tiszáé ezzel szemben az, hogy

„szavazz ránk, mert ha nyerünk, nagyon jó dolgok fognak történni”.

A Fidesz a félelmet szólítja meg az emberekben, a Tisza a reményt. Utóbbi a klasszikus, már-már ódivatú politikai stratégia, de az utóbbi évtizedekben nem terem sok babér a pozitív, reményre építő kampányoknak a világban. Talán Barack Obamáé volt az utolsó igazán híres és sikeres ilyen stílusú kampány 2008-ban, ami nagyot nyert a „Yes We Can” szlogennel és a Hope feliratú ikonikus poszterrel...

ITT OLVASHATÓ