LENDVAI ANDRÁS: LEHETSÉGES VAGYONI IGAZSÁGTÉTEL A NER BUKÁSA UTÁN – MUTATJUK, HOGYAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LENDVAI ANDRÁS
2026.04.09.

Hiba volna, ha a NER bukása után elmaradna a vagyoni rendezés, de az is, ha politikai indulat és bosszú vezérelné. A magánjog, a tulajdon és jogállam elveinek megfelelő vagyoni helyreállítás azonban vendégszerzőink szerint nem csupán szükséges, de lehetséges is. Hogyan? Hát úgy, hogy a látszólag jogszerű, „lepapírozott” tranzakciókra is vonatkozik a jóhiszeműség és tisztesség követelménye, valamint a nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközés tilalma. Lendvai András ügyvéd és Tóth Gábor Attila alkotmányjogász, egyetemi tanár közös írása következik az egyik legégetőbb kérdésről: a vagyonvisszaszerzés jogi lehetőségeiről.

A NER szerkezete és működése hagyományos autokratikus mintázatokat mutat. A rendszer ugyanakkor szimulálja az alkotmányos demokráciát: vannak többpárti választások, a parlamentben a választott többség szavazza meg a törvényeket, léteznek ellenzéki pártok és ellensúly funkciójú intézmények. A rendszer azonban egypárti uralomra lett szabva, a választások szabályozása és gyakorlata tartós egypárti hegemóniát eredményezett. Az Alkotmánybíróság és más kontrollintézmények a nem-demokratikus rendszert szolgálják.

A NER gazdaságilag a kapitalizmus variánsa. A magántulajdon dominál, nem a köztulajdon, a személyes előnyökön alapuló piaci tranzakció a fő koordinációs mechanizmus, nem az adminisztratív tervezés. A jövedelmi egyenlőtlenségek összehasonlíthatatlanul nagyobbak, mint a szocializmusban. Ugyanakkor a hatósági árak és más piackorlátozó eszközök, valamint a puha költségvetési korlátok nem tartoznak a kapitalizmus hagyományos jellegzetességei közé.

A gazdasági, pénzügyi visszaéléseket a „korrupció”, a „haveri kapitalizmus” és az „állam foglyul ejtése” fogalmaival szokás leírni. Magyarországon azonban az állam foglyul ejtése fordított irányban történt. Nem a szervezett alvilág vette át az állam feletti kontrollt, hanem egy politikai erő felszámolt gazdasági és társadalmi autonómiákat, hatalmi monopóliumra tett szert, és maga alá rendelte a nagy vagyonnal és befolyással bíró társadalmi réteget. A kormányfő és a politikai hierarchia csúcsán álló más személyek döntik el, kiből lesz oligarcha, és meddig terjed a hatalma. Az állam klánszerű képződmény...

ITT OLVASHATÓ