2017. szeptember 3., vasárnap

ANYU ÖT NYELVEN BESZÉL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2017.09.03.


A szeptember sok szempontból az újrakezdés ideje, hiszen véget ér a nyár, és megint belecsöppenünk a munkahelyi, iskolai hétköznapokba. Eköré szerveződtek az eheti blogajánló témái is, így ellátogatunk Franciaországba, ahol a szeptember legalább annyira az „új élet kezdete”, mint a január. Emellett kicsit ügyintézünk Svájcban, és megismerkedhettek egy Portugáliában élő magyar édesanyával is.



La rentrée

De induljunk el Franciaországból, ahol a Fromázs blog szerzője szembesült azzal, hogy augusztusban aztán tényleg megáll az élet, ami az ő induló üzletének sem tett jót. Szerencsére itt a rentrée.

„A la rentrée az iskolakezdés és a nyaralás után a munkába való visszatérés gyűjtőneve, bár az iskolakezdésre használják gyakrabban. Óriási izgalommal készül itt mindenki a szeptemberre, de hát nem is meglepő ez annyira látva azt, hogy augusztus második felében mindenki szabadságra ment.

A boltokban még akciókkal is várják a nagyérdeműt, és nem csak tollat meg radírt lehet kedvezményesen vásárolni, hanem ruhát vagy háztartási cikkeket is. (Nem, nem vettem semmit. Eddig.)

Az is érdekes, hogy Nantes-ban augusztus legvégén volt a legmelegebb, nyári idő (28 fok). Ezek után a nagy augusztusi nyaralásőrület teljesen érthető.

Azt mesélték, hogy a franciák nem is igazán újévkor „kezdenek új életet” és próbálják a fogadalmaikat betartani, hanem szeptemberben. Nálam is új időszámítás kezdődik.

Indul a nyugdíjasklubban az angol tanfolyamom és 3 potenciális tanítvánnyal vagyok éppen egyezkedésben, hogy mikor s milyen formában jönnének tanulni. A többet sportolok fogadalom is elhangzott a fejemben, be is iratkoztam egy pilates próbaórára.

Milyen jó a franciáknak, hogy egy évben kétszer is fogadkoznak! Ami nem sikerül szeptemberben, azt meg lehet próbálni újra januárban. Nekem pedig a legjobb, mert én kéthavonta fogadok meg újabb és újabb dolgokat, mivel a sűrű aggódásom és kételkedésem miatt a kedélyállapotom nagyjából ilyen időintervallumonként változik.

„Szobám mélyén sajnáltam magam egészen addig, amíg meguntam” – Zoltán Erika tudta rég, hogy megy ez. Csak nekem nem a szerelem hiányzik, hanem a munka és a közösség. Mindig visszalendülök a tettre kész állapotra, de azért nehéz néha.

Korina középső csoportos lesz az oviban. Ez nem jó hír abból a szempontból, hogy már nem nagyon tudunk „lógni”.

Ez csak annyit jelent, hogy a kiscsoportos óvónéni azt mondta, hogy nem gond, ha a magyarországi útjaink hosszabbra sikerednek az iskolai szünetnél, de ennek a középsőben vége. Haza kell érnünk most már mindig a sulikezdésre, nincsenek plusz napok.

Korina ovijában az a rend, hogy minden évben új óvónőt kapnak. Ez csak számomra furcsa, itt senkit nem zavar. Azt mondják, hogy minél több nevelési stílushoz hozzászoknak, annál jobb. Megint csak én fogok izgulni, azt már látom.”

A teljes posztot itt találjátok, érdemes elolvasni...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.