- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Molnár Bálint
2017.09.02.
...Szóval azt látjuk, hogy irgalmatlanul kelleni fognak azok a határon túli, különösen romániai magyar szavazatok, ha a Fidesz képes volt külön táblát gyártani Némethszilárd felirattal, amelyben hírül adják a piknikező fideszes zászlóaljnak, hogy kicsoda a mesterszakács, de főleg a határokon átívelő szekértábornak üzennek: édes Erdély, mi a krumplit is pityókának nevezzük a kedvetekért, hogy ettől még nemzetibb legyen a cucc. Sőt, belekúrjuk a csorbába akkor is, ha semmi keresnivalója nem lenne benne. Igaz, a füstölt marhanyelvet is beletoszta Szilu, meg a vargányát is, de biztos én vagyok a büdösparaszt és nem értek hozzá. Hungarikum lesz ez is, tuti. Viszont a lényeg, hogy egyek vagyunk, és csak a Fidesz.
És valóban, az egyélőisten tusványosi nemzetegyesülésen elhíresült borsózöld tunikája minden kétséget kizáróan jelzi, hogy a jól fésült értelmiségiekből (höhh) álló polgári állampárt nem bízza a véletlenre az üzeneteket. Tusványos 2.0. Biztonsági emberekkel a nyomában, a susnyásból kattintgató, a megbízható állami hírügynökség szogálatában álló fotóssal a sarkában, felszabadultságot mímelő vigyorral az orcáján, sörös korsót emelgetve, Rezsi főztjét kostólgatva, elvegyülve a tömegben… hát igen, Orbán Viktor megjelenésével minden bizonnyal tetőfokára hágott a hangulat.
Közben Rezsiszilárd mindenkit megvendégelt, aki fontos, és mindenkivel nyomott egy szélesszájú kisbéka stílusú csoportképet. És bár az urakról (jó, tudom, de nem jutott más szó eszembe) sugárzik az önbizalom, valahol ez az egész összkép pont annyira visszataszító, mint azt a különböző fórumokon szembejövő kommentek is igazolják.
Mert mi a frászért ne főzhetne jól Németh Szilárd? De, sőt. Az is lehet, hogy kurvajól főz, és bármit is basz bele az erdélyi csorbába, az finom és ízletes lesz. Ám az általa fémjelzett párt és ő maga oda jutott, hogy – bár a társadalom 98%-a természetesen fideszes, az egyharmad meg valójában kétharmad -, rég találkoztam olyan szintű tömény utálattal, mint ami ezt a kötcsei dínomdánomot, és különös tekintettel a főzési igyekezetével a rivaldafénybe került rezsidémont övezi.
Az az igazság, hogy senkinek nem az jut eszébe (tisztelet a mindenáron hívő kivételeknek, akiket az sem zavarna, ha Csepel ura csecsemőket főzne bele a vezír táplálékába), hogy ha már sötét, mint az éjszaka, legalább a fakanál jól áll a kezében. Hogy gyűrött ugyan az a rikítózöld ing, de legalább laza és rokonszenves a minden körülmények között kínosan feszengő, nyakkendőjét igazgató, kényszeres mozdulatok rabjává vált, száját nyalogató kobra miniszterelnök.
Ezek az emberek már bármit csinálhatnának, ez itt már a visszaszámlálás. Olyan szinten túltolták a bunkóság, primitívség, tiszteletlenség és becstelenség hatalmi arroganciával párosuló rozsdás biciklijét, hogy hasonlóra sem volt példa Magyarország jelenkori történelmében.
Ezért van az, hogy amikor egy fideszes, családról és kereszténységről papoló honatya illuminált állapotban rámászik a barátnőjére (aki nem a felesége, mert a feleségétől elvált) egy Balaton-parti szórakozóhelyen, a rokonszenv, a hát ez is emberből van, de cuki, nem? reakciók helyett a koncentrált hányinger érzése éri utol a kéményen dolgozó polgárt (nyugi, lakájok, nem sivalkodás ez, hanem a megvetés okozta undor hangja). Ezért van az, hogy Szilusnak azt sem hiszi el az ember, hogy kurva jól főz, ellenben az eltorzult, vörös fejjel sorosozó, újságírókat, civileket szopató, indokolatlan arroganciával magának mindent kikérő büdösbunkó ugrik be.
Ezért van az, hogy a zsebredugott kezű, tekintélyes pocakot eresztett vigyorba rándult hanyag eleganciáról az a csávó jut a polgár eszébe, aki az egész famíliáját a nép hátán tartja el és zsírosítja őket pofátlanul, aki menekül a sajtó és a saját polgárai egy része elől, aki a híveinek szabadságharcost játszik, de térdre borul véreskezű diktátorok előtt, akinek történelmi esélye lett volna kurvajó helyet csinálni ebből az országból, de elkúrta.
Ezek a magukat fideszes értelmiségnek becézgető politikai kalandorok akkor sem váltanak már ki emberi érzéseket az ország jelentős részéből, ha éppen nem öltönyben osztják az észt valamelyik mikrofonállvány előtt. És ugyan Gyurcsány Ferenc mindeközben nem váltotta meg a világot a Nyugati téren tartott beszédével, és ugyan az új választási törvényért indított ellenzéki platform szintén nem törte át egyáltalán se a kiábrándulás és közöny vastag betonfalát, a kötcsei performansz akkor is egy nagyon csúnya bukás előszobáját sejteti, ha kurva hosszú még ez az előszoba.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.