Szerző: NAGY ATTILA TIBOR
2019.01.25.
A január ötödikei budapesti tüntetésen „Álljon le az ország!” címmel harangozták be a január tizenkilencedikei országos demonstrációt.
Ehhez képest nem állt le az ország.
Van mit mivel összehasonlítani, hiszen az 1990-es taxisblokád idején valóban leállt az ország. Szinte az összes városból csak akkor lehetett kimozdulni, ha a taxisok és az őket támogató tüntetők erre engedélyt adtak (jómagam akkoriban Mátészalkán éltem, még azt a települést is sikerült a taxisoknak hermetikusan lezárniuk). Az ellátás országos összeomlása fenyegetett, nem véletlen, hogy az Antall-kormány kiegyezett a demonstrálókkal.
Ehhez képest a minapi tüntetés lényegében észrevétlen maradt, egyedül a Lánchíd és pár környékbeli utca forgalmát sikerült rövid időre megakasztani. Pedig vidéken közel hatvan helyszínen tüntettek, illetve tartottak forgalomlassító demonstrációt.
Még egyszer tehát: nem állt le az ország.
Az ellenzéknek akkor sem lehet oka a derűlátásra, ha a résztvevők számából indulunk ki. Országszerte összesen bő tízezren vettek részt a megmozdulásokon. A budapesti pár ezer fős demonstráció a kéthetes rákészülést, a viszonylag jelentős hírverést követően egyértelmű kudarc; a hat és félmillió vidéki választópolgárhoz viszonyítva a néhány ezres vidéki résztvevő is elenyésző szám...
Van mit mivel összehasonlítani, hiszen az 1990-es taxisblokád idején valóban leállt az ország. Szinte az összes városból csak akkor lehetett kimozdulni, ha a taxisok és az őket támogató tüntetők erre engedélyt adtak (jómagam akkoriban Mátészalkán éltem, még azt a települést is sikerült a taxisoknak hermetikusan lezárniuk). Az ellátás országos összeomlása fenyegetett, nem véletlen, hogy az Antall-kormány kiegyezett a demonstrálókkal.
Ehhez képest a minapi tüntetés lényegében észrevétlen maradt, egyedül a Lánchíd és pár környékbeli utca forgalmát sikerült rövid időre megakasztani. Pedig vidéken közel hatvan helyszínen tüntettek, illetve tartottak forgalomlassító demonstrációt.
Még egyszer tehát: nem állt le az ország.
Az ellenzéknek akkor sem lehet oka a derűlátásra, ha a résztvevők számából indulunk ki. Országszerte összesen bő tízezren vettek részt a megmozdulásokon. A budapesti pár ezer fős demonstráció a kéthetes rákészülést, a viszonylag jelentős hírverést követően egyértelmű kudarc; a hat és félmillió vidéki választópolgárhoz viszonyítva a néhány ezres vidéki résztvevő is elenyésző szám...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.