Szerző: PEER KRISZTINA
2022.11.08.
Abban, hogy egy gyerek ne váljon áldozattá, ne legyen bántalmazó, és ne is nézze tétlenül, amikor valakit bántanak, kiemelten fontos szerepe van a megelőzésnek és a szemléletformálásnak, egészen óvodáskortól. És bármilyen súlyúnak tűnik is szemünkben a gyereket ért bullying, szülőként nagy felelősségünk van abban, hogyan kezeljük a helyzetet. Ehhez Peer Krisztina pszichológus ad most tanácsot.
Minden szülő rémálma, hogy a gyerekét bántják. Hogy azzal jön haza az iskolából a kilencéves lánya, hogy „ma jó napom volt, mert a lányok szóba álltak velem”, vagy az éppen csak az első osztályt megkezdő gyereke azt meséli, hogy a fiúk az öltözőben lökdösik egymást vállal, és aki a földre esik, az veszít, és ő ma veszített. Hogy a kamasz lányának nem elég „menő” a cipője és a telefonja, ezért naponta kap gúnyos megjegyzéseket nemcsak magára, de a szüleire is.
Talán a felsorolt példák azt az érzést keltik az olvasóban, hogy nem „nagy ügyek”, ezekkel megbirkózhatna egy iskoláskorú gyerek, tehát ezek még „beleférnek”, hiszen a gyerekek folyton piszkálják egymást. Ez azonban így nem pontos, és csak féligazság. Egyrészt a kortársak között zajló kapcsolati dinamika megtapasztalása valóban segíti őket abban, hogy felnőttkorukban képesek legyenek majd nehéz, frusztráló élethelyzetekben is helytállni, hiszen most tanulják, hogyan lehet egy kapcsolatot kialakítani és megtartani, milyen hatást gyakorolnak ők a másikra, illetve hogyan élik meg azt, amikor szeretik, és azt is, amikor visszautasítják őket. Ugyanakkor különösen fontos odafigyelni szülőként, hogy a gyerek hogyan éli meg ezeket az érzelmileg megterhelő helyzeteket – függetlenül attól, hogy mi miként ítéljük meg a konkrét szituációt. A másik bántalmazása ugyanis nem lehet természetes velejárója egy adott kortárs közegnek, egy iskolai csoportnak. A bullying megjelenése egy súlyos probléma, amit meg kell oldani.
Ezért az is fontos, hogy a gyerek hogyan számol be az őt érő hatásokról, szenved-e tőlük, és ha igen, mennyi ideje, mit tett, hogy a helyzet változzon, van-e segítsége, egyáltalán képes-e segítséget kérni. Számos kérdés van, amire jó, ha válaszokat találunk, és ebben igyekszem támpontokat adni, elsősorban a szülőknek. Azért elsősorban nekik, mert a kortárs bántalmazás kezelése nemcsak az iskola vagy a pedagógusok dolga, hanem a gyereket körülvevő egész rendszeré, és ennek kulcseleme a szülő, aki a legkompetensebb szakember a saját gyereke életében...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.