TÍZ ELVESZTEGETETT ÉV UTÁN ITT EGY TERV A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSÁRA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: GARAMVÖLGYI ZSOLT
2025.09.02.

A pedagógusbérek emelése óta kiesni látszik a közvélemény fókuszából a közoktatás korszerűsítésének kérdése, holott enélkül elképzelhetetlen az ország fenntartható fejlődési pályára állítása, állítja Garamvölgyi Zsolt építész, oktatási szakértő. 

Mert ugyan a héten elkezdődött az iskola – csak épp az nincs tisztázva, mégis minek járnak oda a gyerekek. Erre tesz most kísérletet vendégszerzőnk, aki 

pontos tervet is vázol a közoktatás megújítására.

Kezdődik az új tanév a közoktatásban, ismét a változás, a javulás reménye nélkül. Lassan tíz éve, hogy a miskolci Herman Ottó Gimnázium nevelőtestülete nyílt levelének 2016. január 5-i nyilvánosságra kerülésével felcsillant a remény, hogy elindul a folyamat, amely a terület megújulásához vezet. Az állásfoglalás nyomán létrejövő Tanítanék Mozgalom, az annak szakmai háttereként több mint félszáz civil szervezetet tömörítő Civil Közoktatási Platform, s a diákszervezetek – kiegészülve a pedagógus szakszervezetekkel – az elmúlt években számos tömegrendezvényt szerveztek egy hatékony, eredményes és méltányos oktatási rendszer létrehozását követelve. Nemcsak az oktatással közvetlen kapcsolatban lévők elégedetlenek a fennálló helyzettel: közgazdászok sora látja úgy, hogy a fejlett országokhoz történő felzárkózásunk alapfeltétele a közoktatás – és a közegészségügy – átalakítása. A megmozdulásokat, állásfoglalásokat kísérő számtalan híradás, cikk – no meg a személyes tapasztalatok – hatására általánossá vált a társadalomban az a vélemény, hogy az ágazat sürgős reformra szorul.

Ilyen előzmények és ennyi idő után azt hinné az ember, hogy – ha a kormány nem is – az ellenzéki pártok, a szakmai és civil szervezetek rendelkeznek konkrét, átfogó reformtervvel, amelynek megvalósulásával létrejönne az ország felzárkózáshoz vezető, fejlődését megalapozó, a mostani problémáktól mentes, korszerű közoktatás.

Sajnálatos, de sem az előbbiek, sem az utóbbiak nem szolgálnak konkrét megoldásokkal a közoktatás megújítására. Ez leszűrhető a pártprogramokból, illetve a szakmai és civil szervezetek saját, vagy közösen elkészített kiadványaiból (9 pont, Kockás könyv, Agóra Oktatási Alapvetések, stb.). Az ellenzéki pártoknak és az oktatási modernizáció élcsapatának tekintett mozgalmaknak, szervezeteknek – Tanítanék, CKP, Oktatói Hálózat, stb. – az általánosan megfogalmazott célokon túl pusztán a 2010 előtti, korántsem ideális állapotok visszaállítására vannak kézzelfogható elképzeléseik (igaz ez a megállapítás a legfőbb ellenzéki erővé vált Tisza Pártra is). Ezt irányozta elő az ellenzék Oktatási Minimum címmel közreadott közös programja, amelyet a 2018-as választások előtt az említett szervezetek kezdeményezésére, szakértőik részvételével dolgoztak ki, és a 2022-es választásokra hasonló felállásban készített oktatáspolitikai elképzelés (ELEGY-100 pont).

Csakhogy nem arról van szó, hogy a regnáló hatalom elrontotta a korábban jól működő rendszert – amit elegendő rekonstruálni –, hanem arról, hogy a közoktatás a rendszerváltás óta nem felel meg a megváltozott követelményeknek.

A Civil Közoktatási Platform által 2016-ban kiadott Kockás könyv tartalmazza ezt a mondatot: „A nyolc évfolyamos általános iskola (illetve az annak dominanciájával formálódott egész rendszer) felett eljárt az idő.” És, hogy: „Minél hosszabb idejű, legalább 10 évfolyamon át tartó, egységes, általános képzés szükséges ugyanolyan jellegű iskolában.” Ezekből a megállapításokból egyenesen következik, hogy értelmetlen a fennálló rendszer megtartása, toldozgatása, ennek ellenére az ellenzéki pártok, a szakmai és civil szervezetek azóta is csak a rendszer javítására fogalmaznak meg javaslatokat. Pedig az ellenzék nem kis részben azzal tudná támogatottságát növelni, kormányképességét bizonyítani, ha rendelkezne megfelelő tervvel a közoktatás korszerűsítésére...

ITT OLVASHATÓ