„REMÉLEM, HOGY A JELENLEGI NEMZETI ALAPTANTERV NAGYON GYORSAN A MÚLT SZEMÉTDOMBJÁRA KERÜL”

NÉPSZAVA
Szerző: KRÁLIK EMESE
2026.05.24.

Hová tűnt a szabad játék és az autonómia a magyar iskolákból? Miért és mikor veszett el a bátorság a pedagógusokból? Miben más az oktatás egy állami és egy alternatív iskolában? Veszít a felnőtt a tekintélyéből, ha partnerként kezeli a gyereket? Erről mondott véleményt Trencsényi László, Tóth Bence, Rácz Dominika és Fischer Judit. A CEU-n tartott kerekasztal-beszélgetésen világossá téve azt is, hogy az, hogy egy iskolában szabadság van nem azt jelenti, hogy nincsenek szabályok.

A gyerekeknek joga van a a pihenéshez, a szabadidőhöz, a korának megfelelő játékhoz és szórakoztató tevékenységekhez, valamint a kulturális és művészeti életben való szabad részvételhez, ez biztosítja a testi és szellemi fejlődését. Ez a megfogalmazás az ENSZ, melynek hazánk is tagja egyik cikkében szerepel. A világszervezet tagállamai ugyan aláírták mindezt, a valóságban azonban sokszor csak a szándék létezik, a kivitelezés kimunkálásra vár. Arról, hogy mennyire érvényesül a játékhoz való jog a magyar közoktatásban, valamint a demokratikus oktatásról és a demokráciára nevelésről a Blinken OSA Archivum és a Szabad Játékért Egyesület szervezett egy kerekasztal-beszélgetést a Zöld Kakas Líceumból Fischer Judit, a Hintalovon Alapítványtól Rácz Dominika, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium, illetve a Tanítanék Mozgalom képviseletében Tóth Bence, valamint a Magyar Pedagógiai Társaságtól Trencsényi László részvételével, Rácz Júlia moderálásával...

ITT OLVASHATÓ