Forrás: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.18.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
Magyar Péter hivatalos csatornáját itt találod: https://www.youtube.com/watch?v=TBly8...
2026. június 18., csütörtök
A TISZA KORMÁNY FONTOS SAJTÓTÁJÉKOZTATÓJA!
ÁRAD A TISZA
Forrás: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.18.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
Forrás: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.18.
A közvetítés forrása Magyar Péter Hivatalos youtube csatornája vagy Magyarország Kormánya YouTube csatornája.
„AMIKOR AZ EMBER VÁRANDÓS, NEM TUD A KUKÁBÓL ENNI, MERT FÉLTI A BABÁT” – OTTHONT NYITNÁNAK A HAJLÉKTALAN KISMAMÁKNAK
VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2026.06.18.
Lakhatási krízisben lévő várandós nőknek nyitna átmeneti otthont a BMSZKI. A Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei már a civil pénzből létrehozott traumatudatos nőgyógyászati rendelővel is a hajléktalan élethelyzetben lévő nőket célozta, az új otthonnal azonban direkt azoknak nyújtanának életbevágó segítséget, akiktől lakhatás, illetve intézményi befogadó nyilatkozat híján szülés után elvennék az újszülöttjüket. Az elmúlt években sokat emlegetett kórházban maradt csecsemők történetét most egy kicsit más szemszögből, az őket nevelni akaró, ám krízishelyzetben lévő nők oldaláról mutatjuk meg. Fájdalmas történetek következnek, erdőben kihordott, eltitkolt, közintézményekben mosdatott gyerekekről és az értük bármire képes anyákról.
Miután végignéztük a BMSZKI megrázó adománygyűjtő kampányvideóját, úgy döntöttünk, ellátogatunk a fővárosi szociális ellátás szívcsakrájába, a közel 115 éves egykori Népszálló impozáns épületébe, hogy saját szemünkkel lássuk, milyen is az az éjjeli menedékhely, ahová az elbeszélés tanúsága szerint néhány nappal a szülése után, friss császármetszéssel érkezett vissza az a hajléktalan nő, akiről a szervezet egyik munkatársa mesélt. A nő elgyötörten, cókmókját cipelve, a babája nélkül rogyott le a traumatudatos nőgyógyászati szakrendelő várójában és amikor kifújta magát, arról beszélt, hiába jött el a kórházból egyedül, folyamatosan hallja a gyereksírást. Az anyuka, akin megesett a kórház szociális munkásának a szíve, a protokoll szerinti három nap helyett öt napot tölthetett a gyerekével, akit azután ott kellett hagynia. Plusz két együtt töltött nap. Ennyi áll szemben azzal a hatalmas, feldolgozhatatlan traumával, amit egy újszülöttől való elszakadás jelent.
A legtöbb embernek az, hogy gyereket csak stabil párkapcsolatban, konszenzuális együttlét, tervezett és örömteli várandósság után szül az ember, valószínűleg olyan természetes, mint a levegővétel. Épp ezért sokak számára érthetetlen lehet, hogyan kerülhet egy nő olyan elképzelhetetlenül fájdalmas helyzetbe, amelyben azt, hogy felnevelheti-e a gyerekét vagy sem, más dönti el helyette. Pedig évről évre sok lakhatási nehézséggel küzdő nő néz szembe ezzel a kétségbeejtő helyzettel:
Csak az elmúlt évben több mint 30 gyerek született az intézményen belül, és egy kismintás vizsgálat szerint a hajléktalan élethelyzetben lévő várandós anyák körülbelül 6-7 százaléka veszíti el magzatát spontán vetéléssel. Most azért ülünk le a BMSZKI szociális szakembereivel, hogy megértsük, kik és miért kerülnek ilyen kiszolgáltatott élethelyzetbe, hogyan élik meg és mik a lehetőségeik, ha ragaszkodnak születendő gyerekükhöz...
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2026.06.18.
Miután végignéztük a BMSZKI megrázó adománygyűjtő kampányvideóját, úgy döntöttünk, ellátogatunk a fővárosi szociális ellátás szívcsakrájába, a közel 115 éves egykori Népszálló impozáns épületébe, hogy saját szemünkkel lássuk, milyen is az az éjjeli menedékhely, ahová az elbeszélés tanúsága szerint néhány nappal a szülése után, friss császármetszéssel érkezett vissza az a hajléktalan nő, akiről a szervezet egyik munkatársa mesélt. A nő elgyötörten, cókmókját cipelve, a babája nélkül rogyott le a traumatudatos nőgyógyászati szakrendelő várójában és amikor kifújta magát, arról beszélt, hiába jött el a kórházból egyedül, folyamatosan hallja a gyereksírást. Az anyuka, akin megesett a kórház szociális munkásának a szíve, a protokoll szerinti három nap helyett öt napot tölthetett a gyerekével, akit azután ott kellett hagynia. Plusz két együtt töltött nap. Ennyi áll szemben azzal a hatalmas, feldolgozhatatlan traumával, amit egy újszülöttől való elszakadás jelent.
A legtöbb embernek az, hogy gyereket csak stabil párkapcsolatban, konszenzuális együttlét, tervezett és örömteli várandósság után szül az ember, valószínűleg olyan természetes, mint a levegővétel. Épp ezért sokak számára érthetetlen lehet, hogyan kerülhet egy nő olyan elképzelhetetlenül fájdalmas helyzetbe, amelyben azt, hogy felnevelheti-e a gyerekét vagy sem, más dönti el helyette. Pedig évről évre sok lakhatási nehézséggel küzdő nő néz szembe ezzel a kétségbeejtő helyzettel:
a traumatudatos nőgyógyászati rendelő szolgáltatásait évente átlagosan 50 várandós hajléktalan nő veszi igénybe.
Csak az elmúlt évben több mint 30 gyerek született az intézményen belül, és egy kismintás vizsgálat szerint a hajléktalan élethelyzetben lévő várandós anyák körülbelül 6-7 százaléka veszíti el magzatát spontán vetéléssel. Most azért ülünk le a BMSZKI szociális szakembereivel, hogy megértsük, kik és miért kerülnek ilyen kiszolgáltatott élethelyzetbe, hogyan élik meg és mik a lehetőségeik, ha ragaszkodnak születendő gyerekükhöz...
ROSSZ HÍREM VAN ORBÁNNAK: KÖZELEG A VÉGSŐ ELSZÁMOLTATÁS
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.18.
00:00 – 01:15: Az aranykonvoj-ügy és a belső vizsgálat A beszélgetés az „aranykonvoj” ügyében indult belső vizsgálattal kezdődik. Magyar György szerint ez a vizsgálat inkább „fedőtevékenység”, mivel az akció politikai megrendelésre zajlott a választási kampány idején, a hatóságok (NAV, ügyészség) pedig asszisztáltak hozzá.
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.06.18.
00:00 – 01:15: Az aranykonvoj-ügy és a belső vizsgálat A beszélgetés az „aranykonvoj” ügyében indult belső vizsgálattal kezdődik. Magyar György szerint ez a vizsgálat inkább „fedőtevékenység”, mivel az akció politikai megrendelésre zajlott a választási kampány idején, a hatóságok (NAV, ügyészség) pedig asszisztáltak hozzá.
01:16 – 02:40: Politikai megfelelés vs. szakmaiság Az ügyvéd kifejti, hogy az intézmények keresik a helyüket az új politikai helyzetben. Fennáll a veszélye, hogy a szakmai szervezetek továbbra is politikai befolyás alatt maradnak, és az apparátus csupán az új körülményekhez akar igazodni a valódi szakmaiság helyett.
02:41 – 04:10: Jogtiprás és hatósági asszisztencia A NAV és a TEK közös akcióját Magyar György „disznóságnak” és jogtiprásnak nevezi. Hangsúlyozza, hogy egy jogállamban elfogadhatatlan, hogy a hatóságok politikai „ukázra” (utasításra) hajtsanak végre látványos, de jogilag megalapozatlan akciókat.
04:11 – 05:40: Tagadás és felelősséghárítás Szóba kerül Orbán Viktor és a legfőbb ügyészség reakciója, akik tagadják a kormányzati utasítást. Magyar György ironikusan jegyzi meg, hogy a hatóságok „aláfeküdtek” a közpolitikának, és a márciusi akció során még alapvető eljárási hibákat is elkövettek a nagy sietségben.
05:41 – 07:15: A korrupció szintjei Az ügyvéd felidézi a Fidesz körüli korábbi kijelentéseket, miszerint a korrupció már a miniszterelnöki asztalig is elérhetett. Véleménye szerint a jelenlegi vizsgálatok célja csupán az, hogy elkerüljék a direkt beismerést a központi utasításokról.
07:16 – 09:40: Hogyan bizonyítható a politikai utasítás? Bár a szóbeli utasításokat nehéz igazolni, Magyar György szerint léteznek közvetett bizonyítékok: telefonhívások, e-mailek, személyes találkozók dokumentációja (portásnaplók). Példaként hozza fel a Simor-ügyet és az Integritás Hatóság körüli vitákat.
09:41 – 11:15: Megrekedt ügyek: Völner, Rogán és a többiek A beszélgetés érinti a Völner-ügyet, a dunai hajóbalesetet (Rogán Antal és a dokkok szerepe), valamint a recski sárlavinát. Az ügyvéd szerint ezeknél az ügyeknél a vizsgálatok gyakran megállnak egy bizonyos szinten, hogy ne érjenek el a legfelsőbb körökhöz.
11:16 – 13:20: Magyar Péter és az elszámoltatás ígérete Magyar György reményét fejezi ki, hogy Magyar Péterék fellépése és a társadalmi igazságérzet elvárása elhozza a valódi elszámoltatást. Szerinte fontos a lenyúlt közpénzek és Rogán Antal „feltalálói” bevételeinek vizsgálata.
13:21 – 15:00: A „remegő székek” és a szembesítés ereje A hatósági vezetők bizonytalansága miatt bárki „megnyílhat” és elkezdhet beszélni. Az ügyvéd javasolja a szembesítés alkalmazását: a politikusokat és a beosztottakat egymás elé kell ültetni, hogy kiderüljön, ki mond igazat.
15:01 – 17:22: Versenyfutás az idővel és a közvagyonnal A rengeteg munka és a hiányos szakmai apparátus ellenére el kell indítani az eljárásokat. Ha a vizsgálatok elmaradnak, a közvagyonból lett magánvagyon nyomai végleg eltűnhetnek. A beszélgetés zárásaként az ügyvéd hangsúlyozza: bíznunk kell abban, hogy lesz energia a valódi felelősségre vonásra.
L. SIMON LÁSZLÓ: ELŐBB-UTÓBB LESZ EGY ÚJ JOBBOLDALI PÁRT
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.17.
Mindenki árulózik, ez őrület – mondta L. Simon László, író, az Orbán-kormány volt államtitkára, a Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója annak kapcsán, hogy aki a Fideszben ma kritikusan beszél, azt azonnal támadni kezdik. A Szinten túl Krug Emíliával podcasban úgy vélekedett, előbb-utóbb lesz egy új konzervatív párt, a Fidesz már nem képes a szellemi hátországát és szavazóit visszacsábítani. Nem ért egyet Orbán Viktor választás utáni helyzetértékelésével, szerinte a Fidesz kongresszuson elmondottak csak az ott lévők bizalmát hozta vissza, de a szimpatizánsokét már nem. Beszélt a korrupcióról, és arról, hogy mit gondol a közmédia tiltólistájáról, a kormány díjazáspolitikáról, kitért arra is, hogy miért hallgattak el a Fidesz belső kritikusai.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.06.17.
Mindenki árulózik, ez őrület – mondta L. Simon László, író, az Orbán-kormány volt államtitkára, a Nemzeti Múzeum egykori főigazgatója annak kapcsán, hogy aki a Fideszben ma kritikusan beszél, azt azonnal támadni kezdik. A Szinten túl Krug Emíliával podcasban úgy vélekedett, előbb-utóbb lesz egy új konzervatív párt, a Fidesz már nem képes a szellemi hátországát és szavazóit visszacsábítani. Nem ért egyet Orbán Viktor választás utáni helyzetértékelésével, szerinte a Fidesz kongresszuson elmondottak csak az ott lévők bizalmát hozta vissza, de a szimpatizánsokét már nem. Beszélt a korrupcióról, és arról, hogy mit gondol a közmédia tiltólistájáról, a kormány díjazáspolitikáról, kitért arra is, hogy miért hallgattak el a Fidesz belső kritikusai.
Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és pénteken a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.
NYÍLT LEVÉL AZ ORSZÁGGYŰLÉSHEZ A KÖZJOGI TISZTSÉGVISELŐK LEVÁLTÁSÁRÓL
RECONTITUTIO.HU
Szerzők: Névsor a nyíltlevél végén
2026.06.18.
Mi, jogtudománnyal foglalkozó egyetemi oktatók és kutatók alapos megfontolás után arra a nehéz döntésre jutottunk, hogy támogatjuk a NER hivatalban maradt vezető közjogi tisztségviselőinek leváltását. Egyúttal indokoltnak látjuk, hogy az Országgyűlés önkorlátozó módon járjon el az új közjogi tisztségviselők megválasztásakor.
Az országgyűlési választások után a miniszterelnök lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét, valamint a legfőbb ügyészt. Ha a közjogi tisztségviselők nem mondanak le, akkor a miniszterelnök szerint az Országgyűlés az Alaptörvény módosításával fogja eltávolítani őket a hivatalukból.
Az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja az Alaptörvényt. Más intézmény nem bírálhatja felül tartalmi szempontból a módosítást. Ha a köztársasági elnök vétót emel a megfelelő eljárásban elfogadott módosítással szemben, és az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a módosítást, akkor megsértik az Alaptörvényt. Ugyanakkor a kétharmados többség hatalma sem korlátlan. A közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor.
A közjogi tisztségviselők leváltásának kivételes indoka a demokratikus jogállam helyreállítása. Az Európai Parlament több évvel ezelőtt, szakértők álláspontját is figyelembe véve megállapította, hogy Magyarország nem demokrácia, hanem az autokrácia egy újabb formájává vált. Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága jelentős ügyekben mondta ki, hogy egyes alkotmányos intézmények és közjogi vezetői megbízatások átalakítása önkényesen és jogsértően történt. Mértékadó kutatások sora támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált. A közjogi intézmények elvesztették jogállami integritásukat.
A közjogi tisztségviselők a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában. Döntéseik és mulasztásaik miatt osztoznak a felelősségben a kirekesztett egyéneket és csoportokat ért tömeges jogsérelmekért, valamint a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért, a közjavak magánkézbe való átjátszásáért és az így előidézett szociális igazságtalanságokért. Mivel a közjogi tisztségviselők a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, ezért helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak. Akármilyen döntéseket hoznának a jövőben, ők hatalomfüggő és részrehajló döntéshozóknak bizonyultak, akik nem a törvény szelleme és betűje alapján járnak el. Megbízatásuk fenntartása meggátolná a demokratikus jogállam helyreállítását. Hiteles működés csak új vezetőkkel lehetséges.
A kétharmados többség önkorlátozó jogi eszközökkel érheti el, hogy a kívánt személycserék a demokratikus jogállam helyreállítását segítsék elő. Egyrészt indokolt elkerülni az olyan színlelt, „trükkös” megoldásokat, amelyek az autokratikus időszakot jellemezték. Az eljárásjogi értelemben ugyan szabályos, de a valódi célokat elrejtő átalakítások rosszhiszeműek, ezért nem a demokratikus jogállam építőkövei. Másrészt célszerű törekedni arra, hogy a halaszthatatlan személycserék ne járjanak együtt az államszerkezet és a hatáskörök végiggondolatlan megváltoztatásával. Stabil konstrukciót átfogó alkotmányozás során lehet jól kialakítani, nem a különleges helyzet által kikényszerített, rendkívüli beavatkozásokkal. Harmadrészt, az önkorlátozó személycserék akkor lehetnek a fékek és ellensúlyok helyreállításához vezető első lépések, ha az új közjogi vezetők kiválasztására nyilvános eljárásban, szakmailag elismert testületek bevonásával és etikai szempontok figyelembevételével kerül sor. A kivételes, átmeneti helyzetben ez garantálhatja, hogy az Országgyűlés hiteles, pártatlan és alkalmas személyeket választ meg az autokrácia közjogi tisztségviselői helyett.
2026. június 18.
Szerzők: Névsor a nyíltlevél végén
2026.06.18.
Az országgyűlési választások után a miniszterelnök lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt, a Kúria, az Országos Bírói Hivatal, az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és a Médiahatóság elnökét, valamint a legfőbb ügyészt. Ha a közjogi tisztségviselők nem mondanak le, akkor a miniszterelnök szerint az Országgyűlés az Alaptörvény módosításával fogja eltávolítani őket a hivatalukból.
Az Országgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja az Alaptörvényt. Más intézmény nem bírálhatja felül tartalmi szempontból a módosítást. Ha a köztársasági elnök vétót emel a megfelelő eljárásban elfogadott módosítással szemben, és az Alkotmánybíróság felülvizsgálja a módosítást, akkor megsértik az Alaptörvényt. Ugyanakkor a kétharmados többség hatalma sem korlátlan. A közjogi tisztségviselők eltávolítása példátlan lépés, amelyre kivételes indokból, igazolható célok érdekében és megfelelő jogi eszköz alkalmazásával kerülhet sor.
A közjogi tisztségviselők leváltásának kivételes indoka a demokratikus jogállam helyreállítása. Az Európai Parlament több évvel ezelőtt, szakértők álláspontját is figyelembe véve megállapította, hogy Magyarország nem demokrácia, hanem az autokrácia egy újabb formájává vált. Az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága jelentős ügyekben mondta ki, hogy egyes alkotmányos intézmények és közjogi vezetői megbízatások átalakítása önkényesen és jogsértően történt. Mértékadó kutatások sora támasztja alá, hogy az elmúlt időszakban a közjogi intézményrendszer nem a demokratikus jogállam működését mozdította elő, hanem egyszemélyi hatalom eszközévé vált. A közjogi intézmények elvesztették jogállami integritásukat.
A közjogi tisztségviselők a köztársasági elnöktől az alkotmánybírákig és a legfőbb ügyésztől a Kúria elnökéig lényeges szerepet játszottak az autokrácia kiépítésében és fenntartásában. Döntéseik és mulasztásaik miatt osztoznak a felelősségben a kirekesztett egyéneket és csoportokat ért tömeges jogsérelmekért, valamint a rendszerszintű vagyoni visszaélésekért, a közjavak magánkézbe való átjátszásáért és az így előidézett szociális igazságtalanságokért. Mivel a közjogi tisztségviselők a végsőkig lojálisak maradtak az autokratikus hatalomhoz, ezért helyrehozhatatlanul hiteltelenné váltak. Akármilyen döntéseket hoznának a jövőben, ők hatalomfüggő és részrehajló döntéshozóknak bizonyultak, akik nem a törvény szelleme és betűje alapján járnak el. Megbízatásuk fenntartása meggátolná a demokratikus jogállam helyreállítását. Hiteles működés csak új vezetőkkel lehetséges.
A kétharmados többség önkorlátozó jogi eszközökkel érheti el, hogy a kívánt személycserék a demokratikus jogállam helyreállítását segítsék elő. Egyrészt indokolt elkerülni az olyan színlelt, „trükkös” megoldásokat, amelyek az autokratikus időszakot jellemezték. Az eljárásjogi értelemben ugyan szabályos, de a valódi célokat elrejtő átalakítások rosszhiszeműek, ezért nem a demokratikus jogállam építőkövei. Másrészt célszerű törekedni arra, hogy a halaszthatatlan személycserék ne járjanak együtt az államszerkezet és a hatáskörök végiggondolatlan megváltoztatásával. Stabil konstrukciót átfogó alkotmányozás során lehet jól kialakítani, nem a különleges helyzet által kikényszerített, rendkívüli beavatkozásokkal. Harmadrészt, az önkorlátozó személycserék akkor lehetnek a fékek és ellensúlyok helyreállításához vezető első lépések, ha az új közjogi vezetők kiválasztására nyilvános eljárásban, szakmailag elismert testületek bevonásával és etikai szempontok figyelembevételével kerül sor. A kivételes, átmeneti helyzetben ez garantálhatja, hogy az Országgyűlés hiteles, pártatlan és alkalmas személyeket választ meg az autokrácia közjogi tisztségviselői helyett.
2026. június 18.
SIKERESEN TROLLKODTA MEG UTÓDJÁT AZ ORBÁN-KORMÁNY A LEGFURÁBB ADÓJÁVAL
G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.06.18.
Potenciálisan több százmilliárd forintos költségvetési aknát hagyott az előző kormány az utódjára a szén-dioxid-kvóta-adóval. Erről az Európai Unió Bírósága (EUB) áprilisban mondta ki, hogy „ellentétesnek tűnik az uniós joggal”, aminek a vizsgálata innentől kezdve a magyar bíróságok feladata.
A kormány 2023-ban az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid-kvóta-adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre. 2023 óta ezt a tonnánként 36 eurós adót azoknak a cégeknek kell megfizetniük, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát, emellett pedig a kvóták kereskedelme után is 15 százalékos tranzakciós díjat kell fizetniük.
Ez több iparág (például olajipar, vegyipar, építőanyag-gyártás) vállalatait is érintette itthon, a legnagyobb adófizetők között volt a Mol és a Nitrogénművek, illetve a királyegyházi cementgyár üzemeltetője, a svájci Holcim, valamint a váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a – német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement 50-50 százalékos tulajdonában lévő – Duna-Dráva Cement Kft. az elmúlt években. Vagyis az előző kormány egyszerre vetett ki pluszterhet a vele kritikus Bige László cégére, a Nitrogénművekre, és azokra a külföldi építőanyag-gyártókra, amelyekkel szemben hadjáratot hirdetett.
Az előző kormány adója az európai kibocsátáscsökkentési rendszerre (ETS) épült. Ennek nagyon leegyszerűsítve az a lényege, hogy az Európai Unióban a nagy szennyezéssel járó tevékenységeket végző cégeknek kvótákkal kell fedezniük a kibocsátásukat. Ezek egy része ingyen jár nekik, de a kvóták száma időről időre csökken, az ingyenes feletti részt pedig vásárolt kvótákkal kell fedezni. Ennek a rendszernek a lényege, hogy hosszú távon arra ösztönözze a cégeket, hogy csökkentsék a kibocsátásukat. Az Európai Unió Bírósága szerint az Orbán-kormány 2023-ban bevezetett adója ezzel a logikával ment szembe, hiszen a teljes kibocsátást megadóztatta...
Szerző: STUBNYA BENCE
2026.06.18.
A kormány 2023-ban az év elejéig visszamenőlegesen szén-dioxid-kvóta-adót vezetett be a legnagyobb hazai szennyezőkre. 2023 óta ezt a tonnánként 36 eurós adót azoknak a cégeknek kell megfizetniük, amelyeknek a szén-dioxid-kibocsátása az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát, emellett pedig a kvóták kereskedelme után is 15 százalékos tranzakciós díjat kell fizetniük.
Az előző kormány adója az európai kibocsátáscsökkentési rendszerre (ETS) épült. Ennek nagyon leegyszerűsítve az a lényege, hogy az Európai Unióban a nagy szennyezéssel járó tevékenységeket végző cégeknek kvótákkal kell fedezniük a kibocsátásukat. Ezek egy része ingyen jár nekik, de a kvóták száma időről időre csökken, az ingyenes feletti részt pedig vásárolt kvótákkal kell fedezni. Ennek a rendszernek a lényege, hogy hosszú távon arra ösztönözze a cégeket, hogy csökkentsék a kibocsátásukat. Az Európai Unió Bírósága szerint az Orbán-kormány 2023-ban bevezetett adója ezzel a logikával ment szembe, hiszen a teljes kibocsátást megadóztatta...
"MILYEN PATRIÓTA AZ, AKI EGY KIRABOLT ORSZÁGOT HAGY MAGA UTÁN?" | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.06.15.
Fidesz-kongresszus után - ez az irány a teljes bukás tankönyvi esete? Mi az az "abszolút köztársaság"? Az Orbán-kor véget ért? Milyen lenyomatot hagyott maga után az elmúlt 16 év? A szembenézés a hibákkal nem a NER politikájának a része? A Fidesz olyanná vált, mint a halálfej a háztartási flakonokon? Magyar Péter beleült a NER által kialakított politikai rendszerbe és maradna is benne? Egypárti demokráciában élünk? Végre elkezdtek dolgozni a nyomozóhatóságok is? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Zárug Péter Farkas politológus válaszolt.
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.06.15.
Fidesz-kongresszus után - ez az irány a teljes bukás tankönyvi esete? Mi az az "abszolút köztársaság"? Az Orbán-kor véget ért? Milyen lenyomatot hagyott maga után az elmúlt 16 év? A szembenézés a hibákkal nem a NER politikájának a része? A Fidesz olyanná vált, mint a halálfej a háztartási flakonokon? Magyar Péter beleült a NER által kialakított politikai rendszerbe és maradna is benne? Egypárti demokráciában élünk? Végre elkezdtek dolgozni a nyomozóhatóságok is? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Zárug Péter Farkas politológus válaszolt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)