2026. június 23., kedd

A VIDÉKI PRÓKÁTOR: BILINCSBEN VISZIK EL A BŰNÖSÖKET?

KLIKKTV
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.06.23.



A vidéki prókátor: Bilincsben viszik el a bűnösöket?

ANDREJ BABIŠ CSEH MINISZTERELNÖK FOGADÁSA GÖDÖLLŐN, A V4-TALÁLKOZÓN

MAGYAR PÉTER HIVATALOS
Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS
2026.06.23.



Andrej Babiš cseh miniszterelnök fogadása Gödöllőn, a V4-találkozón.
(Kezdés 9:12-nél)

AZ ÁLLAM ÉS AZ OLIGARCHÁK EGYÜTT ÍRTÁK A SZABÁLYOKAT – BÓDIS ANDRÁS A VAGYONVISSZASZERZÉSRŐL

VÁLASZ PODCAST
Műsorvezető: BENYÓ RITA
2026.06.23.



Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal és a Tisztítótűz-művelet. Vajon a közvagyont könnyebb visszaszerezni, vagy embereket rács mögé juttatni? Magyar Péter a 444-nek nyilatkozva megdöbbentőnek nevezte Bódis András cikkét, amely az MBH Bank „elrablásáról” és jogszerű visszaszerzéséről szólt. A Válasz Podcast új adásában kollégánkkal Benyó Rita arról beszélgetett, mire lehet alkalmas a most bejelentett hivatal. Vissza lehet-e venni a magántőkealapokba, kekvákba, bankokba és céghálókba kiszervezett ezermilliárdokat. Szóba kerül az MBH Bank, a 4iG, a kormányzati negyedek, a civil és kulturális pénzek pártpolitikai felhasználása.

ÉLŐ: ÚTON AZ EU-S PÉNZEK FELÉ, ELINDULT A "TISZTÍTÓTŰZ" MŰVELET | FOLYTATÓDNAK A PARLAMENTI VITÁK

KONTROLL
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.23.



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

„HOL VANNAK A DEMOKRATIKUS KORLÁTOK?” | BÁRÁNDY PÉTER

KLUBRÁDIÓ / KLUBDÉLELŐTT
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2026.06.23.



A Klubrádió Klubdélelőtt vendége Bárándy Péter, aki 75. születésnapja apropóján beszél pályájáról, a jogállamiság helyzetéről és a magyar közélet elmúlt éveiről. Az interjú személyes emlékekkel indul, majd fokozatosan egyre hangsúlyosabb közéleti témák kerülnek előtérbe. Bárándy részletesen elemzi a hatalom természetét, a demokratikus intézmények működését és azt, milyen károkat okozhat, ha a politikai érdek felülírja az intézményi függetlenséget. Élesen bírálja a köztársasági elnök szerepfelfogását és az alkotmányos intézmények elmúlt években tapasztalt működését. Hangsúlyozza, hogy a jogállamiság nem pusztán jogi kérdés, hanem bizalom és erkölcsi felelősség is. A beszélgetésben szó esik a választások utáni politikai helyzetről, Magyar Péter kormányzati terveiről, valamint a miniszterelnöki ciklusok korlátozásának kérdéséről. Bárándy szerint a hatalom szükségszerűen torzítja a személyiséget, ezért fontosak a demokratikus korlátok és ellensúlyok. Az adás végén az Alkotmánybíróság működése, a bírói függetlenség és a demokratikus intézmények hitelessége kerül terítékre.

00:00 - 08:12 – Intro, 75 év mérlege, ügyvédi és miniszteri pálya, személyes 
                         visszaemlékezések 
08:13 - 18:25 – Jogállamiság, alkotmányosság és a demokratikus intézmények szerepe 
18:26 - 29:40 – A hatalom természete, politikai felelősség és az elmúlt 16 év értékelése 
29:41 - 38:30 – Köztársasági elnök, alkotmányos válság és a közéleti hitelesség kérdése 
38:31 - 45:55 – Választások, Magyar Péter, a miniszterelnöki cikluskorlát és a demokrácia 
                         jövője 
45:56 - 50:54 – Alkotmánybíróság, bírói függetlenség és az intézmények tekintélyének helyreállítása


Lásd még:


BOD PÉTER: "A FIDESZNEK NEM VOLT GAZDASÁGPOLITIKÁJA" | MAGYAR KÖZÖNY

MAGYAR KÖZÖNY
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY
2026.06.22.



A Fidesznek nem volt gazdaságpolitikája? Felperzselt gazdaságot hagyott maga után a leköszönő kormány? Orbán a gazdasági adatokról is hazudott? Mennyire üres a kincstár? A Tisza egyik legnagyobb kihívása a hazai gazdaság rendbetétele lesz? Mennyi uniós-pénz lenne elég a bajok orvoslására? Kinek jó az erős Forint? Mi lehet a NER-oligarchák sorsa? Az EU utolsókból, lehetnénk elsők is? A szakemberek már 2011-ben is tudták, hogy baj lesz? A piac szereplői és befektetői máris bíznak a Tisza-kormányban? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire Bod Péter Ákos közgazdász, egyetemi tanár válaszolt!

UNGVÁRY KRISZTIÁN :: ÜGYNÖKAKTÁK TUTORIAL # 05 // A SATURNUS-RENDSZERDOSSZIÉK RENDSZERE

UNGVÁRY KRISZTIÁN VIDEÓ
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2026.06.23.



Ez egy minisorozat része, ami az állambiztonsági források értelmezésében ad segítséget.


Előző részek: 




ELFOGADTA A PARLAMENT A MÉDIATÖRVÉNYT, AMIVEL FELSZÁMOLJÁK A JELENLEGI KÖZMÉDIÁT

TELEX
Szerző: BICSÉRDI-FÜLÖP ÁDÁM
2023.06.23.


A parlament 145 igen szavazattal 39 nem ellenében, tartózkodás nélkül, vagyis a Tisza Párt és a Mi Hazánk támogatásával, a Fidesz-KDNP ellenkezésével szemben elfogadta a médiatörvény módosítását. A Tisza-kormány által benyújtott médiatörvény felszámolná azt a rendszert, amivel a Fidesz-kormány a propagandacéljaira használhatta a közmédiát. A módosított médiatörvény legfőbb pontjai:

- Megszűnik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriuma tagjainak, a Duna Médiaszolgáltató és a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) jelenlegi vezető tisztségviselőinek megbízatása.

Megszűnik a közmédia kiadójaként funkcionáló Duna Médiaszolgáltató és a tartalmakat gyártó MTVA. Helyette két cégre, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt.-re és a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt.-re bontják a szervezetet.

- Nyílt pályázaton választják ki a szakmailag legalkalmasabb vezetőket például a Médiatanács és a közmédia élére.

- Létrejön a Független Közmédia Testület, amely ellenőrzi a közmédia függetlenségét és gazdálkodását. A nagy értékű szerződéseket is ez a testület hagyja jóvá. A testületbe négy évre három tagot a kormánypárt, három tagot az ellenzéki pártok, öt évre három tagot médiaszakmai szervezetek jelölhetnek.

- Létrejön a Sajtóalap, amit az NMHH kezel. A Sajtóalap feladata a különböző független médiumok támogatása.

A Tisza Párt képviselői június 12-én nyújtották be a médiatörvény átalakításáról szóló javaslatot. A javaslat parlamenti vitájában a tiszás képviselők észak-koreai és orosz szerkesztési módszereket emlegetve szidták a közmédiát, Nagy Ervin pedig felolvasta azoknak a művészeknek, közéleti szereplőknek a nevét, akik állítása szerint feketelistán voltak a Fidesz alatt a közmédiában. A fideszes politikusok (többek között a korábban a közmédiánál dolgozó Németh Balázs) védték a NER egyik szimbólumává vált közmédiát, többek között azzal, hogy az nemcsak a hírszolgáltatásból állt, és hogy az emberek szeretik a műsoraikat...

BÖDŐCS: MONDJUK-MUTATJUK

BÖDŐCS TIBOR VIDEÓ
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2026.06.23.



A “Prímszámok hóesésben” Első Teljes Magyar Akadémiai Nagyszótár c. miniatűrje alapján.



Lásd még:

- Bödőcs: Híresebb, mint Cicciolina


TRUMP AZ ÉHEZŐ KUBÁT IS BENYELI? KLASSZIS PODCAST LÉNÁRT ANDRÁSSAL

KLASSZIS MÉDIA 
/ GEOPOL BESZÉLGETÉSEK
Szerző: KLASSZIS MÉDIA / WÉBER BALÁZS
2026.06.23.



Miért süllyedt súlyos válságba Kuba? Meddig tart ki a Castro-rendszer? Lehet-e amerikai katonai intervenció? Miért az amerikai maffia uralta a szigetországot a múlt század közepén? És mi köze volt ehhez Frank Sinatrának? Kuba és a térség múltjáról, jelenéről és jövőjéről is beszélt Lénárt András egyetemi docens, Latin-Amerika szakértő a Klasszis Podcastban. Aki kérdez: Wéber Balázs.

00:00 Intro, beköszönés. 
02:10 Kuba lesz a következő Venezuela? Trump tervei. 
09:23 A kubai válság. A Castro-rendszer kezdetétől napjainkig. 
15:27 Van-e támasza a kubai rendszernek? Amerikai szankciók. Turizmus. 
20:45 Miért éhezik Kuba? Az amerikai olajembargó. Az orosz és a kínai szál. Donroe-doktrína. 
31:49 Kuba a Castro-korszak előtt. Amerikai gengszterkorzó Havannában. Frank Sinatra. Keresztapa. 
41:37 Miért győzött Fidel Castro és Che Guevara? 
48:46 Lesz-e békés átmenet? Az érett gyümölcs politikája. Venezuela. Kubai nyitás. 
56:49 Visszatérhet a gengszterkorzó? Jobbra dőlő Latin-Amerika. 
01:04:36 Elköszönés.

2026. JÚNIUS 23. - AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÜLÉSÉNEK ÉLŐ KÖZVETÍTÉSE

ORSZÁGGYŰLÉS
Szerző: ORSZÁGGYŰLÉS
2026.06.23.



Az Országgyűlés ülésének élő közvetítése.

A "TISZTÍTÓTŰZ" FOGALMÁNAK ÉRTELMEZÉSÉRŐL

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.06.22.


Gulyás Gergely parlamenti felszólalásában Magyar Péter „Tisztítótűz-műveletére” válaszolt. Magyar ezzel a névvel jelentette be azt a politikai-jogi programot, amely a közvagyon visszaszerzését, egy Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását, valamint a közjogi rendszer átalakítását ígéri. A kifejezés persze teológiailag is beszédes, kivéve a velejéig keresztény Fidesz-KDNP káderei számára. A tisztítótűz, a purgatórium, a katolikus hagyományban a megtisztulás helye vagy állapota: azoké, akik még nem készek az üdvösség teljességére, de az örök kárhozatra sem rendeltettek. Vagyis a folyamat lényege a tisztulás és az átmenet, a purifikáció.

Éppen ezért olyan pompásan ironikus, hogy Gulyás erre úgy reagált, mintha Magyar Péter rögtön infernót hirdetett volna. Mintha a politikai purgatórium bejelentése után ő már Dante poklának kapujánál állna, és felolvasná a feliratot: „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel.” 

A vita tárgya az elszámoltatás volt. A közjogi felelősség kérdése állt a középpontban, a közpénzek földi útjának vizsgálata.

Gulyás azonban a „maffia” fogalmából egyetlen lendülettel tömeggyilkosságot csinált. Ez csak részben túlzás. Részben teljes fogalmi analfabétizmus. És legfőképp fogalmi menekülés. A vádlott nem a vádról beszél, hanem gyorsan keres magának egy másik vádat, amelyet könnyebb ünnepélyesen visszautasítani.

A maffia ugyanis nem tömeggyilkos közösség. Sem jogi, sem történeti, sem politikatudományi értelemben. A maffia nem Auschwitz, nem a Gulag, nem Ruanda, nem Pol Pot Kambodzsája. 
A maffia olyan szervezett hatalmi forma, amely a jogot, az erőforrásokat, az intézményeket és a lojalitásokat zárt érdekhálózatba rendezi. Lényege a magánérdeknek alárendelt közrend: a függés, a védettség, a klientúra, a zsákmányelosztás és az elszámoltathatatlanság.

A büntetőjogban a szervezett bűnözés attól szervezett, hogy tartós, összehangolt, haszonszerzésre vagy befolyásszerzésre irányuló együttműködésben működik. A politikatudományban a „maffiaállam” fogalma még kevésbé kapcsolódik népirtáshoz. Arra utal, hogy az állam formális intézményei megmaradnak, de működésüket egy informális, lojalitásalapú, vagyonfelhalmozó hatalmi hálózat érdekei torzítják el.

Ezt persze lehet vitatni. Lehet azt mondani, hogy a fogalom túl erős. Lehet azt mondani, hogy rossz analógia. Lehet azt állítani, hogy Magyarországon más típusú rendszer működik. De ehhez érvek kellenének: intézményekről, ügyészségről, közbeszerzésekről, vagyonosodásról, bíróságokról, médiáról, alapítványokról, állami megrendelésekről, jogállami garanciákról.
Gulyás azonban nem ezt tette.

Ő nem cáfolta a maffiaállam vádját, hanem lecserélte egy másik, abszurdabb vádra. Úgy tett, mintha a „maffia” szó kimondása egyenlő volna azzal, hogy valaki a volt kormánypártokat tömeggyilkos közösségnek nevezi.

Igazi szalmabáb-érvelés, parlamenti díszcsomagolásban. Az ellenfél állítását előbb eltorzítják, majd a torzítást hatalmas erkölcsi felháborodással elítélik. Abban a reményben, hogy a közönség, ha nem figyel, már nem is arra emlékszik, miről volt szó eredetileg.

Az eredeti állítás ez volt: a rendszer maffiaszerűen működik.

Gulyás válasza ez lett: hogyan merészel bennünket tömeggyilkosokhoz hasonlítani?
Ez nagyjából olyan, mintha valaki egy vádlottat hűtlen kezeléssel gyanúsítana, mire az felháborodva kijelentené: „Én nem követtem el háborús bűnt!” Köszönjük. Jegyzőkönyvbe vesszük. Csak sajnos nem ez volt a kérdés.

A „tisztítótűz” itt azért találó metafora, mert a folyamat lényege a megtisztulás: ami szennyezett, annak át kell mennie a tisztulás fájdalmas, de szükséges folyamatán. A purgatórium nem lincselés, nem kivégzés, nem kollektív bosszú. A purgatórium — ha már Gulyás ennyire szeretne történelmi és erkölcsi magaslatokba emelkedni — a különbségtétel helye. Ami tiszta, megmarad. Ami salak, elég.
És ettől félnek.

A pokol retorikailag kényelmes: ott lehet jajgatni, hogy üldöznek bennünket, megsemmisítenek bennünket, bosszút állnak rajtunk. A tisztítótűz viszont kellemetlenebb. Ott nincs mártírszerep. Ott vizsgálat van. Ott kiderül, mi az, ami csak addig látszott nemzetinek, kereszténynek és polgárinak, amíg nem gyújtottak alá egy kis jogállami lángot.

Gulyás ezért áthelyezi a vitát oda, ahol erkölcsi felháborodást játszhat. A korrupció kérdéséből történelmi sértettséget csinál, a politikatudományi leírásból tömeggyilkossági analógiát. A kérdés így már nem az, hogy miként működött az állam, kik gazdagodtak meg, hogyan osztották újra a közvagyont, miért nem működtek a fékek és ellensúlyok. A kérdés hirtelen az lesz, hogy szabad-e a volt kormánypártokat „tömeggyilkos közösséghez” hasonlítani.
De ezt senki sem tette, ezt Gulyás találta ki.

Ő hozta be a vitába a tömeggyilkosságot. Ő terelte a beszédet a jogi-politikai felelősségről a történelmi rémtettek erkölcsi pátoszába. Ő állította fel azt a szalmabábot, amelyet aztán nagy méltósággal ledöfött.

A tisztítótűz tehát az a hely, ahol kiderül, mi éghető. Ez a metafora politikailag azért veszélyes a régi hatalom embereire nézve, mert nem engedi meg az egyetlen nagy, kényelmes áldozati pózt. Azt mondja: mindent meg kell vizsgálni. És ez sokkal félelmetesebb.

A maffia-vádra nem az a válasz, hogy „mi nem vagyunk tömeggyilkosok”. Ez ugyanis körülbelül annyit bizonyít, mintha egy tolvaj azzal védekezne, hogy soha nem volt kalózkapitány. Lehet, hogy igaz. Csak nem releváns.

A releváns válasz az volna: nem építettünk klientúrát; nem irányítottuk politikai alapon az erőforrásokat; nem tettük pártérdekké az államot; nem használtuk a jogot ellenségeink ellen és barátaink védelmére; nem engedtük, hogy a közpénz magánvagyonná alakuljon; nem bénítottuk meg az ellenőrző intézményeket.

Ezeket kellene kimondani és bizonyítani.

A „nem vagyunk tömeggyilkosok” mondat ehhez képest szánalmasan kevés. Erkölcsi minimumként persze örvendetes, politikai önfelmentésként viszont kínosan röhejes.
És a tisztítótűz teológiai iróniája éppen itt teljesedik ki. A purgatóriumba ugyanis azok kerülnek, akiknek még van mitől megtisztulniuk, és megtisztulásra van még esélyük.
Ám emitt maga Gulyás ismerte el, hogy az ő köreikben erre már semmi esély sem maradt.

SZÍVSZORÍTÓ! EGY ÉJSZAKA AZ IPARMŰVÉSZETIBEN – ÉS AMINEK MOST JÖNNIE KELL

VÁLASZ ONLINE / ESSZÉ
Szerző: ZSÁMBÉKI ANNA
2026.06.22.


Cselovszki Zoltán több mint egy évtizede vezeti az Iparművészeti Múzeumot, így különös jóindulat kell ahhoz, hogy a helyzet elszenvedőjének lássuk, és ne a mai állapotokhoz vezető folyamatok alakítójának. Mindenesetre most megtesz mindent, hogy a legfőbb áldozatként tekintsünk rá. Ez talán túlzás volna, még akkor is, ha az Iparművészeti Múzeum épületének katasztrófáját nem személy szerint ő idézte elő, azt a kormányzati döntések folyamatos hiánya okozta. Zsámbéki Anna a múzeumban járt, összefutott a főigazgatóval is, és megírta, mire lenne most szükség...

POTTYONDY EDINA: INDUL A TISZTÍTÓTŰZ-MŰVELET; PROPAGANDISTÁK ALKONYA; NER-ES CSÍNYTEVŐK: LÁZÁR, PÓCS, MATOLCSY

POTTYONDY EDINA VIDEÓ
Szerző: POTTYONDY EDINA
2026.06.23.



Indul a Tisztítótűz-művelet; Propagandisták alkonya; NER-es csínytevők: Lázár, Pócs, Matolcsy...

JUHÁSZ PÉTER: AKI ERRŐL BESZÉL, AZ ÉLETÉVEL JÁTSZIK

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: NÉMETH PÉTER
2026.06.22.



Juhász Péter: Aki erről beszél, az életével játszik.

„ISTEN SZÁMÁRA SOKSZOR NEM VAGYUNK JÓ REKLÁM” – REFORMÁTUS ÖNVIZSGÁLAT KORMÁNYVÁLTÁS UTÁN

VÁLASZONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.06.23.


Tizenhat év Fidesz-kormányzás után keresi a helyét a református egyház, amely még egyik püspöke, Balog Zoltán kegyelmi ügyben játszott szerepével is küzdeni kénytelen. Az idei esztendő végén ráadásul tisztújítás lesz a reformátusoknál, amelynek során az államhatalomhoz való viszony lesz az egyik központi elem. Erről most kálvinista körökben korábban nem látott vita zajlik, a kulcskérdés pedig így hangzik: „Milyen keresztyén szabadság az, aminek a garanciáját nem Istenben, hanem a kormányzatban látjuk?” Egyházpolitikai háttér.


Erdő Péter esztergom–budapesti érsek nagy diplomata és szavaira gondosan ügyelő kánonjogász, az utolsó Orbán-kormány idején egy egyházi vezetőknek tartott összejövetelen mégis dühös lett. „Nem lesz itt még egyszer erdélyi fejedelemség!” – vágta oda többek füle hallatára a bíboros Balog Zoltán dunamelléki református püspöknek, aki akkor a második legnagyobb magyarországi egyház zsinatának elnöke (első embere) volt. A 16-17. századi, protestáns fejedelmek által irányított erdélyi „kis magyar haza” képe azért idéződhetett fel az érsekben, mert ebben az időszakban Orbán Viktor miniszterelnök, Kövér László házelnök, Novák Katalin köztársasági elnök és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter egyaránt a kálvinista felekezethez tartozott. Balog Zoltán pedig hosszú fideszes múltja és korábbi minisztersége miatt rendelkezett egy átlagos egyházi vezetőnél nagyságrendekkel jelentősebb befolyással. Azaz tűnhetett úgy, hogy a protestánsok számarányuknál jóval nagyobb befolyással rendelkeznek és képesek az állam (egyház)politikáját is formálni...

„MÉLTATLAN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT VANNAK A BETEGEINK” – EGY NAP A JÁNOS KÓRHÁZ PSZICHIÁTRIAI OSZTÁLYÁN

24.HU / VIDEÓ
Szerző: 24.HU
2026.06.22.



A magyar egészségügyön belül is az egyik legelhanyagoltabb állapotban a pszichiátria van. A romló kórházi infrastrukturális állapotok, a hatalmas szakemberhiány és a szociális védőhálón tátongó lyukak miatt összetett problémára hívják fel a figyelmet a szakemberek. Nem véletlen, hogy a Tisza-kormány egészségügyi minisztere, Hegedűs Zsolt azonnali egyeztetéseket kezdeményezett a pszichiátriai ellátórendszer képviselőivel. Engedélyt kaptunk, hogy eltöltsünk egy napot a János Kórház pszichiátriai osztályán (Budai Családközpontú Lelki Egészség Centrum), ahol orvosok, pszichológusok és szakdolgozók mutatták meg, milyen körülmények között gyógyítják betegeiket.