2026. július 9., csütörtök

BRUCK ANDRÁS: ELSZÁMOLTATÁSRA VÁRVA

FACEBOOK
Szerző: BRUCK ANDRÁS
2026.06.09.


Itt voltunk, láttuk, átéltük. Túléltük. Letargia, öngyilkosság, számtalan testi nyavalya, lelkiismeret-furdalás önmagunk kényszerű vagy szükségtelen megalkuvásai miatt, lelki csapdák, kimerítő út- és kiútkeresések – semmi extra, amolyan oroszos, halálközeli élmények, csak a szokásos hétköznapok egy olyan országban, ahol Tuzson Bencék, Gulyás Gergelyek, Rétvárik élnek veled párhuzamosan, éppen csak az ő életük vonata felül futott, a tied meg alul, ami az ő rendszerükben nem elhanyagolható különbség. Menny és pokol. Sokféle út vezet a pusztulásba, közülük az egyik volt ez az elmúlt tizenhat év, amelyen az említett urak és párttársaik keresztülvonszolták az országot.

A színtiszta véletlenen múlt, hogy a tizenhat évből nem lett húsz, aztán harminc és ki tudja még hány. De váratlanul fordult a kocka, a „Magyar-forradalom” elsöpörte az örökkévalóságra konstruált rendszert, viszont pártjuk maradéka, úgy ötvenen, most ott ülnek a parlamenti padsorokban. Hiba volt Magyar Pétertől legalább szimbolikusan nem illegitimnek nyilvánítani a Fideszt az új parlament alakuló ülésén, május 9-én. Így most a frakciótagjaik szinte győztesként viselkednek, holott a glória a fejük körül már legfeljebb csak pislákol.

Egyikük, az európai uniós ügyekért felelős exminiszter, hétfőn „az önkényuralom ötven árnyalatáról” monologizált, hosszan ecsetelve a „politikai közösségük” ellen elkövetett, szerinte bűnös intézkedéseket. Holott épp ő volt az, aki az uniós forrásokról annak idején azt mondta, "nem érdemes úgy várni rájuk, mint az adventi naptárban a csokikra". Persze, tudta, hogy azokat a pénzeket a jogállam feldúlása miatt az EU már nem fogja odaadni, nehogy Orbánék azt is széthordják. És azok ott ötvenen még három hete is az EU-pénzek ellen szavaztak. Nem bánnák, ha esetleges elvesztésük ráégne a kormányra. Lám, a bennük élő nemzeti mentalitás.

Így most Stop Önkény!” címmel a Fidesz ma estére tüntetést szervezett a Sándor-palotához, amit Orbán azzal indokolt, hogy „A Tisza minden határt átlép: emberit, erkölcsit, jogállamit”. Világos. Nem változtathat hangnemet, mert azzal saját politikai táborának a maradékát is demoralizálná. Az indítéka pedig ugyanaz, mint bárminek, amit április 12-e óta mondott. Nem ismeri a bűnbánatot, kizárólag a bosszút, a „mindent vagy semmit” harcot. Nála elképzelhetetlen valamiféle etikai fordulat, vele az ország nem fog nyugvópontig eljutni. Ezért - a többiekkel együtt -, muszáj neki is ugyanúgy eltűnnie az életünkből, ahogy tizenhat éven át ők is eltüntettek minket az övékből. Értjük, ehhez kell új államfő, legfőbb ügyész, és még sokféle poszton sok mindenki más, de ez akkor is mindenekelőtt Magyar Péter felelőssége lesz.

Ami meg azokat az adventi csokikat illeti, Vitézy Dávid közzétette az európai vasúti járművek átlagos életkorát: a volt keleti blokkban, Romániában ez 32 év, Lengyelországban 25, Szlovákiában 22, Csehországban 20 – Magyarországon 42. Hova tűntek azok az ezermilliárdok, amelyek ezeket a tíz-húsz év különbségeket, s vele a hazai vasút nyomorát okozzák? Egy minapi podcastnek pedig ez volt a címe: Így rabolták le a Balatont – kempingekből lakóparkok, nádasból kikötő, közstrandokból magánpartok… Tényleg végtelen a veszteségek és pusztulások sora, jól láthatóan ezer sebből vérzik az ország. Akik pedig mindezt elkövették, ott ülnek a parlamentben és gőgösen kikérik maguknak a nekik szegezett vádakat.

A Fidesz-szellem felszámolása a kormány doktrínája kéne, hogy legyen. Íme néhány, amúgy közismert tény az illegitimmé tételükhöz: a jogállamiság, a fékek és ellensúlyok szisztematikus leépítése, állami csúcsintézmények egypárti elfoglalása, egyeduralom megvalósítása, választási törvények egyoldalú, folyamatos módosítása, kormányzati média nyomasztó fölénye, végtelen mennyiségű közpénz elsikkasztása, közbeszerzések párttársakhoz, családtagokhoz irányítása, az állam elfoglalása… Ennyi tényleg nem volna elég? Mert, ha nem, szakértők a bűnlajstromot egy délelőtt további két tucat elemmel bővíthetnék.
Immár Áder János is beszállt az utóvédharcokba, ő meg rákosizni és orwellezni kezdett. Jól mondja, legyen is itt orwelli világ. Nekik. Ezerszeresen rászolgáltak. Áder államfőként tétlen szemlélője volt az ország kirablásának, jog, morál, a törvények leépítésének: mindenről tudott, mindent látott – és mindenről hallgatott. Semmiben nem különbözött a többiektől, az utolsó hivatali napjáig a rezsim lojális végrehajtója volt. Nincs számukra mentség, felmentés, úgy szabadulsz meg tőlük, ahogy tudsz, bármilyen jogilag lehetséges eszköz alkalmazható velük szemben. A kormány meg jóval ezeken belül cselekszik, bár a választott módszer, az alaptörvény 17. módosítása egy végleges, új alkotmány előtt, állítólag nem elegáns, nem eléggé kulturált megoldás.

Nem különös? A rezsim úgy végezte ki az országot, ahogy thrillerek sorozatgyilkosai az áldozataikat, hosszan elnyújtva, apránként, míg a Tisza-kormánynak csak hónapok jutottak, hogy teljesítse az EU-pénzek „kifagyasztásához” szükséges feltételeket. Valóban elvárás volna, hogy az intézkedései ne csak gyorsak, hatékonyak, de elegánsak is legyenek? Vagy nem azért fohászkodtunk a kétharmadért, hogy a Tisza-kormány ne álljon majd bénán, tehetetlenül? Hát akkor csak használja bátran a kétharmadot. Értünk és miattunk. Elvégre nem egy demokrácia szokásos, választás utáni kádercseréi zajlanak, hanem részben eltökélt bűnözők tömegétől, részben egy gengszter rezsim kulcsfiguráitól kéne megszabadítani az országot, akik legfeljebb a méltányosság minimumára tarthatnak igényt. Vagy még arra sem.

A hatalom emberei kedvükre pusztíthattak, szeghettek törvényt, sérthettek morált, egyéni és nemzeti gazdasági érdekeket, mert Orbán széles körben magánérdekké tette a bűnelkövetést. A NER nem volt más, mint egy beteg ember beteg rendszere. Nyomasztó következményei pedig még nagyon sokáig velünk lesznek, de legalább az elkövetők ne legyenek.

ÍGY ISMERTE MEG MAGYAR PÉTERT JORDÁN TAMÁS

KLUBRÁDIÓ / BÓTA CAFÉ
Műsorvezető: BÓTA GÁBOR
2026.07.08.



Mit érez egy olyan művész, aki hosszú éveken át kritizálta a magyar közélet alakulását, majd megéli a politikai fordulatot? A Bóta Café vendége Jordán Tamás Kossuth-díjas színművész, rendező és egykori színházigazgató, aki személyes hangvételű beszélgetésben mesél reményről, csalódásról, kultúráról és közéletről.

Az interjú elején arról beszél, hogy egyszerre érez örömöt és aggodalmat. Örül a politikai változásnak, ugyanakkor attól tart, hogy sokan túl gyors eredményeket várnak az új kormánytól. Véleménye szerint a felelősségre vonásnak jogállami keretek között kell lezajlania, még akkor is, ha a társadalom türelmetlenül várja az elszámoltatást.

Jordán Tamás felidézi azt is, mennyire meglepte a nyilvánosságra kerülő korrupciós ügyek nagyságrendje. Úgy fogalmaz: korábban is tudta, hogy léteznek visszaélések, de azok mértéke még számára is megdöbbentő volt. Emellett arról is beszél, hogyan élte meg a 2022-es választások utáni csalódást, majd miként adott számára új reményt Magyar Péter megjelenése a közéletben. Személyes történeteket oszt meg első találkozásukról, közös beszélgetéseikről és arról, miért döntött úgy, hogy nyilvánosan is támogatja a változás ügyét.

A beszélgetés második felében a kultúra helyzete kerül előtérbe. Jordán Tamás felidézi a POSZT történetét, a Nemzeti Színház vezetésének éveit, a szombathelyi Weöres Sándor Színház megalapítását, valamint azt is, hogyan látja Vidnyánszky Attila szerepét a magyar színházi élet átalakulásában. Saját pályáján keresztül beszél a kulturális intézményrendszer változásairól és arról, milyen jövőt szeretne a magyar színháznak.

SZIJJÁRTÓ BUKÁSA - 16 ÉV ROMBOLÁS A KÜLPOLITIKÁBAN

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Szerző: SEBES GYÖRGY
2026.07.09.



Mit árul el a nyilvánosságra került Lavrov-Szijjártó telefonbeszélgetés Magyarország korábbi külpolitikájáról? Milyen következményei voltak az elmúlt tizenhat év diplomáciai irányvonalának, és milyen feladatok várnak az új külügyi vezetésre? A KlikkTV vendége Suha György diplomata, aki részletesen elemzi a magyar külpolitika átalakulását és a nemzetközi kapcsolatok helyreállításának lehetőségeit. Az interjúban elhangzó értékelések a vendég véleményét tükrözik.

A beszélgetés első részében a nemrég nyilvánosságra került Lavrov–Szijjártó telefonbeszélgetés kerül szóba. Suhajda Attila szerint a beszélgetés stílusa és tartalma jól tükrözi azt a diplomáciai szemléletet, amely az elmúlt években meghatározta Magyarország orosz kapcsolatait. A vendég arról is beszél, milyen üzenetet közvetíthetett mindez Magyarország szövetségesei felé.

Az interjú második felében a magyar külügyi apparátus helyzetét elemzik. Szó esik a külképviseletek átalakításáról, a nagyköveti visszahívásokról, a NATO- és EU-kapcsolatok újraépítéséről, valamint arról, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a visegrádi együttműködésben. A vendég szerint az első személyi döntések már jól jelzik az új külpolitikai irányt.

Külön téma az Oroszországhoz fűződő kapcsolat jövője. Suhajda Attila úgy látja, hogy Magyarországnak továbbra is szüksége van diplomáciai kapcsolatokra Moszkvával, ugyanakkor szerinte az együttműködésnek egyenrangúbb és kiszámíthatóbb alapokra kell épülnie. Emellett arról is beszél, milyen kihívásokat jelenthet a korábbi külpolitikai döntések következményeinek kezelése. Ezek az értékelések a vendég saját álláspontját tükrözik.

MIÉRT HITELTELEN A FIDESZ JOGÁLLAMI KÜZDELME? MAGYAR GYÖRGY ELEMZÉSE

KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2026.07.09.



00:00
– Bevezetés: A beszélgetés indítása az Alaptörvény 17. módosításáról és a jogállam helyreállításának esélyeiről.

00:53 – „Tákolmány” vs. Alkotmány: Magyar György kritikája az Alaptörvény megszületésének körülményeiről és a folyamatos módosításokról.

01:35 – Az átmenet időszaka: Miért van szükség a jelenlegi keretek toldozgatására a végleges alkotmányozás előtt?

02:26 – Hitelesség a politikában: Az ellenzéki szerepvállalás és a korábbi hatalom jogállami érvelésének kritikája.

03:21 – Parlamenti kultúra és viták: A szakmai érvek hiánya és az érzelmi alapú politizálás megjelenése a Parlamentben.

04:41 – Megváltozott médiafogyasztási szokások: A parlamenti közvetítések és a podcast-szerű tartalmak iránti társadalmi igény.

06:03 – Kulcsfontosságú módosítások: A Költségvetési Tanács vétójogának megszüntetése és a mandátumkorlátozás (3 ciklus) kérdése.

08:00 – Az ügyvédi érvelés kettőssége: Pro és kontra érvek a képviselői mandátumok korlátozása mellett.

10:22 – Életkor és bölcsesség: A 70 éves korhatár az alkotmánybíróknál és a döntéshozatalban.

11:17 – Vármegyék és pótcselekvések: Kritika a vármegye-rendszer és a főispáni címek visszaállítása kapcsán.

11:52 – Az államfői státusz: Sulyok Tamás szerepköre és az elmozdíthatóság jogi feltételrendszere.

14:22 – Civil alkotmányozás: Hogyan képzelik el a szakemberek és civilek a társadalmasított alkotmányozási folyamatot (fórumok, nemzetgyűlés, népszavazás).

18:32 – Záró gondolatok: Az időfaktor jelentősége és a politikai akarat összehangolása a szakmai szempontokkal.


OSZKÓ PÉTER: MINDENRE RÁNŐTT A NER

SZINTEN TÚL ÉS OXO COFFEE BREAK
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.07.08.



2022 után már lehetett látni, hogy puskaporos hordón ül a Fidesz - mondta Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere, kockázati tőkebefektető a Szinten túl Krug Emíliával című műsorban. Oszkó a 2022-es fideszes kétharmad után biztos volt abban, hogy a Fidesznek vége lesz. Addig ugyanis, mint mondta, volt gazdasági növekedés, melyet a fideszes birodalmak ugyan lenyúltak, de az embereknek is jutott valami, utána viszont nem. A gazdaság rossz helyzetbe került, mindenki látta, hogy nincs növekedés, borzasztó állapotban van az egészségügy, a közlekedés. Akkor senkit nem sikerült erről meggyőznie. De azt persze nem láthatta előre, hogy lesz kegyelmi ügy, és alakul egy új párt. Beszélt arról is, hogy az előző kormány túlhatalma birtokában elszakadt a realitásoktól, senki sem merte megmondani nekik az igazat. Úgy látja, a gazdaságban mindenre ránőtt a NER, nehéz lesz az átalakulás, de a cégeknek most át kell állniuk a piaci versenyre. Kitért arra is, sokaktól kap jelzéseket, hogy diszkontáron eladó a cégük, de az ajánlatra nem csapnak le a befektetők, mert tartanak attól, hogy az adott cégek ellen jogi eljárás indulhat. A külföldi befektetők 2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörésekor elfordultak Magyarországtól az Orbán-kormány unióellenes és oroszbarát lépései miatt, de a választás óta már szóba állnak a magyar féllel. Oszkó beszél arról is, hogyan hatott a hazai fesztiválpiacra a tavaly mocskos fideszezős skandálás cunami, és hogy szerinte a politikának ki kell vonulnia a kultúrából, de az államnak nem. Úgy látja, szükség lenne egy kultúrára vonatkozó adószabályozásra, hogy a fesztiválpiac nemzetközi versenyképessége javuljon.

Szinten túl Krug Emíliával minden szerdán és csütörtökön a YouTube-on. Ha megteheti, támogassa a műsor készítőit a szintentul.hu oldalon.

FRÖHLICH JOHANNA: CHILE PÉLDÁJA MUTATJA, HOGY KÖZMEGEGYEZÉS NÉLKÜL AZ ALKOTMÁNYOZÁSI KÍSÉRLET KUDARCRA VAN ÍTÉLVE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: FRÖHLICH JOHANNA
2026.07.08.


A latin-amerikai ország eredménytelen alkotmányozási kísérletének fő tanulsága, hogy egy szélsőségesen megosztott társadalomban és politikai kultúrában, ahol a korábbi traumák, a bizalomvesztés és a hatalom elhiteltelenedése miatt a jog eleve nem tud a társadalmi kohézió hatékony kerete lenni, egy új alkotmány kudarcra van ítélve. Ismerős helyzetleírás? Fröhlich Johanna alkotmányjogász hozzászólása a Válasz Online alkotmányozási vitájához...