Eközben 40 évesnél fiatalabb gyógyítóból alig négyszáz dolgozik Magyaroszágon.
A hetven év feletti háziorvosok kezében van a sorsunk, ha ők is bemondják az unalmast, még reformálni való sem marad az alapellátásból – vonta le a szomorú következtetést Cserni István verőcei háziorvos, az Egészségügyi Szakmai Kollégium Háziorvostan Tagozat tagja. Abból szűrte le, hogy mintegy 1400-an 70 év felett dolgoznak, és már most 1000 feletti a tartósan betöltetlen praxisok száma, amelyeket hosszú távú helyettesítéssel próbálják működtetni. Cserni minderről a Magyar Egészségügy Menedzsment Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján beszélt.
Szerinte a magyar alapellátás még nem omlott össze, de tartósan instabil állapotban van: az orvoskar elöregedett, a finanszírozás rossz viselkedést jutalmaz, a hátrányos térségekben pedig már ma is ellátási sivatagok alakultak ki.
A magyar háziorvosok több mint fele már betöltötte a 60. életévét, miközben 40 év alatti háziorvosból alig négyszáz dolgozik az országban. A rendszer különösen sérülékeny, mert mintegy 1400 hetven év feletti háziorvos még mindig aktívan rendel. Ha közülük sokan rövid idő alatt visszavonulnának, az több térségben az alapellátás összeomlásának veszélyét hordozná.
Mintegy 6500 praxisból nagyjából 1000 feletti tartósan betöltetlen,
ezeket hosszú távú helyettesítéssel próbálják működtetni. Vannak kistérségek, ahol a praxisok 25–30 százalékát így látják el – ezeket Cserni István „ellátási sivatagoknak” nevezte, ahol a formális ellátás mögött valójában nincsen stabil, elérhető háziorvos.
A betöltetlen praxisok jelentős része halmozottan hátrányos térségekben koncentrálódik, miközben az ország többi részén „bárhol lehet dolgozni” – ez a kombináció a legrosszabb irányba tereli az orvosáramlást...
AMERIKAI NÉPSZAVA Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2026.06.29.
A Fidesz és az Orbán-rendszer végtelenül nagy károkat okozott Magyarországnak, amely nemcsak az államilag szervezett lopásban merült ki, hanem a lelkekben, a morálban, az életminőségben a lelki, szellemi és fizikai zsarnokságban. Államjogilag megdöntötte az alkotmányos rendet, ezért a Fidesz nevű szélsőjobboldali, fasiszta pártot be lehetne tiltani, mint a Szovjetunió Kommunista Pártját, nem pedig ellenzékként a parlamentbe engedni. A számonkérésnek ez lenne a minimális formája és az első lépése a rendszerváltás felé. Ennek az elnyomó hatalomnak az ideológiáját, amelynek a nevében tette mindezt, azonnal fel kellene számolni, ehhez új Alkotmány, s az egyházi törvény eltörlése szükséges.
Az Orbán-rendszer alapja a „keresztény-nemzet” és „keresztény állam” ideológiája, amely egy teokratikus állam képében jelent meg az alaptörvény preambulumában, ehhez kapcsolva a Szent Koronát és az ahhoz kapcsolódó hazug legendát is. Az Isten országa nem evilágból való, és ellentétes természete van az evilág királyságával. A kettő nem egyeztethető össze, csak abban az esetben, ha mindkettő funkcióját és természetét meghamisítják. A „keresztény állam” ideológiája, az egyház és az állam összefonódása, teljes mértékben antidemokratikus, emberellenes és keresztényellenes rendszert hoz létre, nevezzék azt a történelemben bárminek. Az Orbán-rendszer is az volt.
Ezt pedig a Fidesz egypárti alaptörvényének kereszténységre hivatkozó preambuluma és az egyházi törvény alapozta meg. E kettő eltörlése és gyökeres kiirtása nélkül szabad, demokratikus, egyenlő jogokon alapuló állam és ország soha nem lesz. A világnézetileg semleges állam nem jelent egyházellenességet, hanem ellenkezőleg: szabadságot jelent az Isten országa hirdetéséhez és képviseletéhez a keresztény egyházak számára, s az Isten országának a természetét nem változtatják evilág királyságánek természetére. Ezzel az állam megszabadul az ideológiai tehertől, a társadalom pedig az egyéni emberi jogok élvezetével szabadságban és alkotó nemzetként élhet, az egyházak virágozhatnak...
Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 400 millió forintot, Nógrád megyében pedig 100 millió forintot kaptak Fidesz-közeli szervezetek a Nemzeti Kulturális Alap forrásaiból (NKA), addig négy másik megyébe (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés) további 900 millió forint érkezett ugyaninnen Fideszhez köthető szervezetekhez – írja a 24.hu.
A lap a gyűjtés során egyebek mellett olyan szervezeteket, alapítványokat, magánszemélyeket sorolt ide, amely vezetésében vagy fideszes politikus azonosítható vagy hozzá köthető, továbbá például amelyek fideszes politikussal kampányoltak vagy például olyan önkormányzati cégeket, amelyek fideszes vezetésűek.
Az összesítés szerint Bács-Kiskun megyébe összesen 195,3 millió forint NKA-s pénz jutott, nagyságrendileg a legtöbb a Jobb Bajáért Polgári Egyesületnek (43,5 millió forint). Az egyesületet régebben Vedelek Norbert korábbi fideszes alpolgármester irányította. Jutott 15 millió forint a fideszes Lezsák Sándor által vezetett Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár Nonprofit Kft.-nek is, illetve 5,5 milliót kapott a Térségi Korzó Kulturális Egyesület, amit a 2022-ben, Nagytarcsán fideszes jelöltként indult Szabó István Pál vezet. A lap Szabóról egyebek mellett azt írja, hogy ismert hokiedző, akinek a neve az utóbbi időben többször előkerült a médiában gyerekek bántalmazásával összefüggésben.
Csongrád-Csanád megyében összesen 178,2 millió forintnyi NKA-s pénzt azonosított a lap, ebből 40 millió forintot kapott az a Pro Patria Hungariae Egyesület, amelyet Varga Róbert vezet. Varga a szegedi KDNP elnökségének a tagja, korábban fideszes képviselőjelölt is volt.
Békés megyében összesen 309,9 millió forint jutott a lap gyűjtése szerint, ebből 100 millió forint a Magyar Sámsonok Alapítványnak, amelyet Annus István, Békéssámson fideszes polgármestere vezet, 100 millió forint pedig a Csabai Kolbászfesztivál mögött álló cégnek. Az eseményről azt írja a lap, hogy az többször volt már fideszes kampányhelyszín...
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ Szerző: MAGYARI PÉTER 2026.06.29.
Lesz-Müllek Károly és Lesz András ikertestvérek és mindketten energetikai szakemberek. Károly látta belülről az MVM-et, és hiába jelezte, hogy eltűnik a pénz, a levegő is elfogyott körülötte. Jelenleg a mátrai gázerőművet építő cégnél dolgozik, ahol egyelőre Mészáros Lőrinc is a tulajdonosok között van. András a Bristol Energy Consulting tanácsadó cégen keresztül kötődik ehhez a projekthez, de készített tanulmányt a Tiszának is Paks 2-ről. Áramipari és korrupciós körkép, interjú formában, három év után újra.
– Csütörtökön Kapitány István, energiáért is felelős miniszter arra kérte a lakosságot, hogy 18 és 21 óra között spóroljon az árammal. Ez valami nagy bajra utal, vagy ha hőség van, akkor mindig ezt kellene tenni?
Károly: Jelenleg nincs probléma az ellátással, ez most inkább gazdaságossági kérdés: csúcsidőszakban az igény növekedésével az áram ára is növekszik, a lakosság viszont fix árat fizet, vagyis az emberek nem érzik az árkülönbözetet. Ebből adódik, hogy a költségtöbbletet másoknak kell lenyelniük. A fogyasztás mérséklésével a drága import mennyiségét lehet csökkenteni. Vannak olyan európai országok, ahol a fogyasztók jobban érzik a piaci ár változását. Angliában például, ahol a legtöbb háztartás rendelkezik okosmérővel, egyes szolgáltatóknál még azt is megválaszthatják, hogy milyen termelői portfólióból veszik az áramot – megújulót, nukleárisat vagy fosszilisat. Már a csomagok kiválasztásánál jól érzékelhető, hogy ezekben az időszakokban mennyire nagy eltérésekre lehet számítani.
András: Igen, ott a fogyasztóknak jóval nagyobb a szabadsága; az elszámolás viszont a pillanatnyi fogyasztói kereskedelmi árakon történik. Ez mindenképpen növeli a fogyasztói tudatosságot...
16 évet vett el az életünkből a Fidesz! A független sajtót majdnem sikerült teljesen kinyírnia a NER-nek? Milyen lesz a jövő Magyarországának a médiája? A Magyar Hang bebizonyította, hogy fenntartható egy független lap, de milyen lemondásokkal járt ez a folyamat? A bal/liberális újságírók tényleg jobban írnak, mint a jobboldaliak? A Tisza-kormány kivel fog egyeztetni média-ügyekben? Kritizálható-e a Tisza Párt? Kell-e sajnálni a bukott propagandistákat? Merre tovább Magyar Hang? A Magyar Közöny Podcast kérdéseire György Zsombor, a Magyar Hang főszerkesztője, a MUOSZ alelnöke válaszolt!
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.06.28.
00:00 – Bevezető: Kéri László újra a KlikkTV vendége. Visszatekintés a korábbi, nagy sikerű modellalkotó beszélgetésre.
02:00 – A média új helyzete: Miért változott meg a játéktér április-május után? A perifériára szorítottság megszűnése és a közszolgálati média válsága.
04:00 – Az első példa: A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és a tárcák fejetlen pénzszórása a választások előtt. Miért nincs erről átfogó összkép?
08:00 – Hiányérzet a médiával szemben: Miért nem jutunk el a napi hírektől a rendszerszintű, tényfeltáró elemzésig?
11:40 – A második példa: Balásy Gyula és a kormánypropaganda-nagyüzem. Az 1000 milliárdos „néphülyítés” mechanizmusa és a dominóelv elmaradása.
14:40 – Kommunikációs gyarmatosítás: Hogyan szállta meg a NER a társadalmi hálózatokat másfél évtized alatt?
16:00 – A harmadik példa: Giga-beruházások a Várban és az országban. 100 milliárdok luxusra, miközben az oktatás és egészségügy lerohad.
19:00 – A meggazdagodás hálózata: Orbán Viktor környezetének látványos vagyonosodása az elmúlt 16 évben.
22:00 – Orbán Viktor személyes felelőssége: A rendeleti kormányzás és az egyszemélyi döntések háttere. A felelősség három szintje.
25:30 – Tigris a ketrecben? Kéri László személyes emlékei Orbánról és a jelenlegi hatalmi dinamika elemzése.
26:30 – Zárszó: Az új világ tanulása. Mi várható ősszel?
KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: NÉMETH PÉTER 2026.06.29.
00:00 – Bevezetés: Gazdasági optimizmus vagy illúzió? A műsorvezető a kedvezőnek tűnő gazdasági adatokról (infláció, forintstabilitás) kérdezi a vendéget. Veres János szerint ez egy „mesebeli” állapot, amiből a pótköltségvetés benyújtásakor kell majd felébredni, mert az államháztartás helyzete korántsem olyan fényes, mint amilyennek látszik.
01:30 – Az államháztartás valódi helyzete és a némaság okai Veres hiányolja a reális szakmai vitákat. Megemlíti, hogy bár korábbi miniszterek (például László Csaba) jelezték a problémákat, a közbeszéd ezzel nem foglalkozik érdemben. Szerinte a nyár végére ígért leltár és pótköltségvetés fogja feltárni a választási ígéretek okozta nehéz helyzetet.
02:45 – Költségvetési hiány és befektetői bizalom A volt miniszter testes államháztartási hiányt jósol az év végére. Kifejti, hogy a jelenlegi befektetői bizalom inkább a magas kamatoknak és a politikai változásokba vetett reménynek szól, nem pedig a már bizonyított tényeknek.
04:00 – Jogállamiság és transzparencia kérdései Szóba kerül a köztársasági elnök mandátumának megszűnése és a jogállami keretek stabilitása. Veres kritizálja, hogy az EU-s források (RRF) felhasználási tervei nem transzparensek, ami hosszú távon alááshatja a bizalmat.
06:20 – Politikai változások és törvényalkotási módszerek A beszélgetés a Tisza Párt javaslataira terelődik (például a képviselői mandátumok 12 éves korlátozása). Veres szerint ezek a „bedobott”, előkészítetlen ötletek bizonytalanságot szülnek, és megkérdőjelezik a hatalomgyakorláshoz való viszonyt.
08:10 – Vita a módszerekről: Jogbiztonság és korrekció A műsorvezető és a vendég vitázik a politikai váltás módszereiről. Veres hangsúlyozza, hogy a jogbiztonságot minden körülmények között fenn kell tartani, és a „rendszer alapjait felbolygató” javaslatok helyett a hatékony kormányzásra kellene koncentrálni.
12:10 – Önkormányzati rendszer és polgármesteri fizetések Érintik a polgármesterek jogállásának és javadalmazásának tervezett módosításait. Veres szerint a kiszámíthatóság hiánya és a ciklus közbeni „belenyúlások” (például a mandátumok hossza vagy az előrehozott választások hatásai) károsak a demokratikus keretekre.
15:30 – A sikeres kormányzás három alappillére Veres szerint a jövőbeni siker záloga:
Az EU-s pénzek hatékony és szabályos felhasználása. Valódi, magas szintű számonkérési rendszer működtetése. Tisztességes, versenyalapú választási rendszer (például kétfordulós választás) visszaállítása.
19:00 – Az euró bevezetése: Reális a 2030-as dátum? A volt miniszter szerint a 2030-as céldátum rendkívül ambiciózus. Ahhoz, hogy ez teljesüljön, már 2027 végére teljesíteni kellene a maastrichti kritériumokat (különösen a 3% alatti hiányt), ami a jelenlegi ígéretek és a hálózati rekonstrukciók (például vízhálózat) költségei mellett szinte lehetetlen.
22:30 – A baloldal jövője és személyes szerepvállalás A beszélgetés zárásaként a baloldal újjászerveződésének esélyeit latolgatják. Veres János kijelenti, hogy aktív politikai szerepet már nem vállal, de tapasztalataival szívesen segíti a fiatalabb generációt a háttérből.
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA 2026.06.26.
Nem sok jót ígér a jövő héten elfogadásra kerülő új médiatörvény tervezete. Bár Hérakleitosz szerint nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba belelépni, nekünk mintha sikerülne...
...Az 1995-ös médiatörvény elfogadását évekig tartó politikai küzdelem előzte meg, az összes politikai szereplő bizalmatlan volt a másikkal szemben, mindegyik a saját befolyása érvényesítésének garanciáit akarta biztosítani. A liberális SZDSZ próbálta a politikai szempontok érvényesülését korlátozni, de végül az MSZP és a jobboldal összefogása olyan törvényt eredményezett, amely intézményesítette a pártok média feletti befolyását. Az összes testületbe a pártok delegáltak tagokat, többnyire nem szakembereket, hanem pártkatonákat. A szakmai testületeknek lényegében semmiféle szerep nem jutott az irányításban és az ellenőrzésben, előbb-utóbb még az ún. társadalmi kuratóriumok tagjainak megválasztására is rátelepedtek a pártok, jóllehet ezek a testületek, ha nagyon korlátozott hatáskörrel is, de éppen a szakmai és társadalmi szervezetek képviseletére jöttek létre. Csakhogy a jobboldali pártok holdudvarában egymás után alakultak mindenféle álcivil szervezetek azzal a céllal, hogy képviselőjüket bejuttathassák ezekbe a testületekbe, amelyek idővel ugyanúgy átpolitizálódtak, mint a pártok általi delegáltakból álló intézmények. És ettől kezdve az elnökválasztástól a közmédiumok költségvetésén keresztül a szabályozó és felügyelő testületek működéséig mindent leuralt a politika. Ha egy párt még így sem tartotta elegendőnek a média feletti befolyását, akkor jöttek az olyan abszurd ötletek, mint a csonka kuratóriumok megalakítása, amikor különféle machinációk eredményeként csak a (szélső)jobboldali kormánypártok delegáltjai kerültek be a döntéshozó testületekbe, és ők dönthettek a közmédiával kapcsolatos összes fontos kérdésben.
A 2010-es kormányváltás és az ezt követően elfogadott új médiatörvény aztán kimaxolta a közmédia és a médiapiac feletti politikai befolyást, mégpedig oly módon, hogy ettől kezdve már nem volt szükség kompromisszumra a politikai szereplők között a közmédiát és a médiapiacot érintő kérdésekben, mivel az újonnan létrejövő Médiahatóság – amely abszolút hatalommal rendelkezett a médiapiac felett – kizárólag kormánypárti tagokból állt. Ekkor vette kezdetét a közmédia kormánypropagandistává züllesztése és a médiapiac teljes szétverése.
2026-ra odajutottunk, hogy az éterben kizárólag kormánypárti rádiók működhettek, nem maradt egyetlen független közéleti tartalmakat sugárzó televízió sem, a reklámpiacokat pedig elárasztotta és teljesen eltorzította a kormánypropaganda, az állam lett a piac legnagyobb és legerősebb szereplője. Néhány heti- és havilaptól és az online médiától eltekintve a kormány teljesen gyarmatosította a médiapiacot, mindent elárasztott az agresszív, hazug, gyűlöletkeltő politikai propaganda. * Nem vitás, hogy az új kormány egyik legsürgetőbb feladata a médiavilág demokratizálása lenne, enélkül ugyanis elképzelhetetlen egy működő demokrácia felépítése. Nyilván ezért sietett a kormány az új törvény beterjesztésével, okulva az elmúlt évtizedek tanulságaiból, annyira azonban nem lehet sürgős az új szabályozás elfogadása, hogy annak tartalmáról legalább a szakmai szervezetekkel ne egyeztessen a törvényalkotó. Mert ha ismét csak a politikai szempontok dominálnak a törvényben, akkor előbb-utóbb elkerülhetetlenül ugyanoda jutunk, mint korábban...
A Fidesz tiltotta, a Tisza nem gátolta, a meleg sem akaszthatta meg. Tűrt vagy támogatott esemény a Pride a kormányváltás után? Magyar Péter örökbefogadással kapcsolatos mondatai és a könyvek fóliázásának megszűntetése csak gesztus vagy elég az LMBTQ közösség számára? Erről kérdeztük a 31. Budapest Pride résztvevőit. És a melegről...
Ürge-Vorsatz Diána karrierje az asztrofizikától indult, Berkeleyben doktorált, ma pedig a klímatudomány legbefolyásosabb nemzetközi fórumának, a Nobel-békedíjas IPCC-nek az alelnöke. A CEU professzora szerint a cél nem az, hogy kevesebbet vagy rosszabbul éljünk, hanem az, hogy ugyanazt az életminőséget – vagy akár egy jobbat – sokkal kisebb energia- és erőforrás-felhasználással érjük el. Nézetei több ponton gyökeresen eltérnek Gelencsér András akadémikus légkörkémikusétól, aki szerint a zöld narratíva illúziókkal táplálja az embereket. Boldogkői Zsolt professzor arról is kérdezte interjúalanyát, mi adhat reményt akkor, amikor mások már csak akadályokat látnak.
Az extrém hőmérsékleti adatok és a billenőpontokkal kapcsolatos figyelmeztetések miatt egyre többen tartanak attól, hogy veszélyes küszöbökhöz közeledünk. Ha pedig a 1,5 Celsius-fokos cél végleg kicsúszik a kezünkből, mennyiben kell újragondolni a klímapolitikát?
Valóban léteznek úgynevezett billenőpontok, amelyeknél egy adott éghajlati részrendszer egy kritikus küszöb átlépése után egy másik állapotba kerülhet. Minél nagyobb a felmelegedés mértéke, annál nagyobb az esélye annak, hogy ilyen pontokat lépünk át. Ugyanakkor egy-egy billenőpont átlépése önmagában nem jelenti a civilizáció végét, bár nagyon súlyos következményekkel járhat. Az atlanti meridionális bukóáramlás esetleges gyengülése vagy leállása például jelentős éghajlati és gazdasági hatásokkal járna Európában, de nem okozna azonnali összeomlást. Ugyanez igaz az 1,5 Celsius-fokos célra is. Ez nem egy éles határvonal, amely alatt minden rendben van, fölötte pedig minden elveszett. Ha nem sikerül tartani, abból nem az következik, hogy feladjuk a klímavédelmi erőfeszítéseket, hanem éppen az, hogy még fontosabbá válik a kibocsátások gyors csökkentése és az alkalmazkodás erősítése. Minél nagyobb a felmelegedés, annál több nehezen kezelhető következménnyel kell számolnunk...
Mit kezdjen Magyarország a NER örökségével? Meddig tartson az elszámoltatás, hol húzódik a jogállam határa, és mi legyen azokkal az intézményekkel, amelyek az elmúlt másfél évtizedben a politikai rendszer részeivé váltak? Ezekről a kérdésekről beszél a KlikkTV Centerpálya című műsorának vendége, Hajós András, aki a megszokott szókimondó stílusában osztja meg gondolatait a TV2-ről, a vagyonvisszaszerzésről és az igazságtételről.
A beszélgetés egyik központi témája a TV2 jövője. Hajós András szerint nem az intézményt kell eltörölni, hanem meg kell teremteni a feltételeit annak, hogy valódi, kiegyensúlyozott kereskedelmi televízióként működhessen. Úgy véli, a csatorna hírszolgáltatásának hitelességét kell helyreállítani, miközben tiszteletben kell tartani azoknak a több ezer embernek a munkáját, akik évtizedek óta ott dolgoznak.
Szó esik a „Tisztító Tűz” programról és a vagyonvisszaszerzés kérdéséről is. Hajós szerint természetes társadalmi igény, hogy a közvélemény választ kapjon arra, mi történt a közvagyonnal az elmúlt években. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a jogállami elszámoltatás nem lehet bosszú, hanem kizárólag törvényes keretek között történhet. A beszélgetés során felmerül az is, meddig lehet és meddig érdemes visszamenni az időben, amikor a privatizáció, az állami vagyon és a politikai felelősség kérdését vizsgálják.
A műsor egyik legérdekesebb része az, amikor Hajós történelmi párhuzamokat von a rendszerváltás, a privatizáció és a mai politikai helyzet között. Arról beszél, hogy a magyar társadalom korábban több alkalommal elmulasztotta a valódi szembenézést a múlttal, ezért most különösen fontos, hogy a jog, az igazság és a társadalmi megbékélés egyszerre kapjon szerepet. Véleménye szerint nemcsak a jólétre, hanem az igazságérzet helyreállítására is szüksége van az országnak.
A beszélgetés végén Hajós András egy személyes példával fogalmazza meg, miért hisz abban, hogy a politikában hosszú távon nem a pénz vagy az ígéretek, hanem a hitelesség és az igazságérzet dönt. Egy gondolatébresztő interjú arról, milyen erkölcsi és jogi kérdésekkel kell szembenéznie Magyarországnak egy történelmi korszak lezárása után.
