FÉREGNEK VALÓ IDŐ – SZINTE PÉLDÁTLAN A NYUGAT-EURÓPAI HŐHULLÁM, ÉS KÖZELEDIK FELÉNK

VÁLASZ ONLINE / HÁTTÉR
Szerző: BORBÁS BARNA
2026.06.24.

Haláleseteket és sok közszolgáltatás kényszerű leállítását okozza az egy hete keletkezett, várhatóan július elejéig tartó nyugat-európai hőkupola. Franciaországban egy nap alatt az országos átlagos hőterheléses rekord és 300 helyi hőmérsékleti csúcs is megdőlt, Spanyolországban sorra halasztják el a tömegrendezvényeket. A helyeként 40-42 fokos forróság is kemény, de az igazán rendkívüli a kora nyári időzítés és a hőhullám extrém hossza – ilyen együttállásra a mérések kezdete óta nem volt példa a térségben. Magyarország egyelőre a hőkupola-jelenség peremét érzi csupán, de a HungaroMet szerint jövő hétfőn és kedden lehet, hogy majd „sóvárogva gondolunk vissza” a mostani napokra. Miért veszélyesebbek a trópusi éjszakák, mint a nappalok? Van-e köze ennek az El Niñóhoz? Hogy jön ide a vízmegtartás? Hány fokban írt Csoóri Sándor „aszályos, bibliai évről”? Klímaügyi háttér az extrém időjárás hetén.

E sorokat a természet rezdüléseire érzékeny népi költő, Csoóri Sándor vetette papírra. Az Aszályos, bibliai év című vers először 1979. augusztus végén jelent meg az Élet és Irodalomban, és néhány éve történész vendégszerzőnk, Papp István ajánlotta olvasóink figyelmébe. Csoóri celofán-ropogású levegőről, gyűrött, sárga mezőkről, gyíktorokként lüktető bokrokról ír eszkatologikus látomásában. A figyelemreméltó költői képek azért is érdekesek, mert a mából visszatekintve 1979 nem volt se különösebben aszályos, se hőhullámos év Magyarországon. Tavasszal a zöld ár még belvizeket okozott, majd a május és június kétségtelenül száraz volt, a korabeli lapok megteltek a gazdálkodói panaszokkal, de júliusban már 15-22 mm-es napi csapadékösszegeket jegyez a meteorológiai archívum, többször egymás után. Augusztusban ezek újra megritkultak, de az ország nem maradt esők nélkül.

Bár nem tudjuk, hogy Csoóri versében mennyire a saját közelmúltja környezeti tapasztalatait kell olvasnunk és azt sem, hogy a „szomjan haldoklik a szó a szájban” sor valóban a klímáról szól-e, vagy pedig inkább szabadsághiány metaforája, az egészen biztos, hogy ebben a költészetben az élet antitézise maga a hőség és az aszály.

De milyen hőség? Meteorológiai adatbázisok szerint 1979. izzasztóan melegnek és fullasztóan aszályosnak tartott évében a júniusi napi középhőmérséklet 20 és 22 Celsiusi-fok között alakult Magyarországon. Ez körülbelül 3-6 fokkal alacsonyabb, mint az elmúlt napok középhőmérsékletei.

Vagyis egy földtörténeti léptékben elhanyagolható időtáv, másfél emberöltő alatt nemcsak az évszakok hossza változott meg a felmelegedés következtében, hanem az is, mit érzünk kánikulának. A trend pontosan leolvasható az alábbi ábráról, mely Magyarország éves középhőmérsékletének alakulását mutatja a szisztematikus mérések kezdete, vagyis 1901. és 2024. között, a lilával jelzett melegedést és a zöld trendvonalat érdemes figyelni:...

ITT OLVASHATÓ