2026. szeptember 4., péntek

FELTÁRTUK: NÉGY FEDŐCÉG 125 MILLIÁRDOT TERMELT TITOKBAN A TIBORCZ-KÖRNEK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2026.09.04.


A BDPST-csoport és majd’ kéttucatnyi magántőkealap működtetése mellett legalább négy „üres” részvénytársaságot is használt Tiborcz István köre – jellemzően sápszedésre. A Válasz Online összesítése szerint e fedőcégekből néhány év alatt 125 milliárd forintot nyertek ki a tulajdonosok – osztalékelsőbbségi technikával. A pénz a NER-felvilág és az állam felől érkezett, olyan szereplőket is érintve, mint a zuglói kormánynegyeddel elhíresült Balázs Attila, illetve a Tisza ellen most tüntetéseket szervező KözTér-csapat.


A Válasz Online nyomtatott kiadványában, a NER-aktákban külön pontot szenteltünk a nagy osztalékelsőbbségi trükknek. Világossá akartuk tenni ugyanis, hogy nemcsak offshore cégekkel vagy magántőkealapokkal lehet titokzatos módon pénzeket mozgatni A-ból B-be – például sápot vagy védelmi pénzt szedni állami forrásokból gyarapodó vállalatoktól. Még 2017-ben, Heti Válasz-korunkban észleltük, hogy a zártkörű részvénytársaságok is alkalmasak a tényleges befolyással rendelkező cégtulajdonosok elrejtésére. Mit tettünk akkor? Élve a Polgári törvénykönyv biztosította lehetőséggel betekintést kértünk több vállalat részvénykönyvébe. Ezeknek a – főszabályként az érintett társaságok székhelyén maszekban őrzött – dokumentumoknak ugyanis naprakészen tartalmazniuk kell az adott érdekeltség tényleges birtokosait. Azokat, akiket a tulajdonosváltások során „elfelejtettek” lejelenteni a cégbíróságnak, valamint azokat is, akik hivatalosan csak minimális befolyással rendelkeznek a zrt.-ben, ám az úgynevezett osztalékelsőbbségi részvényeikkel mégis hazavihetik a profit legjavát.

Annak idején ezzel a betekintős akcióval ugrasztottuk ki például Tiborcz Istvánt a BDPST Group mögötti tulajdonosi homályból. A most áprilisban zárult kormányzati ciklusban pedig a G7 gazdasági portál leplezte le az eddig ismert legnagyobb osztalékelsőbbségi játékot – melynek főszereplője véletlenül szintén a miniszterelnök veje volt. „Kinyomtatnak egy papírt, pár százezerért eladják, átírnak a hátoldalán egy nevet, és máris követhetetlenné válik több milliárd vagy tízmilliárd forint útja. Nagyon leegyszerűsítve így működik az a NER-es körökben egyre elterjedtebb módszer, amellyel megpróbálják elrejteni néhány nagyobb, gyakran közpénzmilliárdokat is felemésztő biznisz végső haszonélvezőjét” – írta a lap. Ugyanez cizelláltabban: a trükkhöz szükség van egy zrt. formában működő gazdasági társaságra, amelynél a tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok között osztalékelsőbbségi részvény is van. Aki ezt a részvényt birtokolja, a többi tulajdonosnál előbb és nagyobb arányban markolhat az érintett vállalat profitjából.

Az osztalékelsőbbségi részvényes neve általában egyetlen nyílt adatbázisban sem szerepel, mert alig van nála értékpapír. Legfeljebb egy-két-három darab. Viszont, ahogy írtuk, ezek a részvények akár a profit 99,9 százalékának bezsebelésére is feljogosíthatják az illetőt az adott zrt. alapszabálya szerint.

Tehát beérkezik a vállalatba temérdek pénz (akár közpénz), majd az eredmény olyasvalakinél landol, aki a hivatalos nyilvántartások szerint nem is résztvevője a biznisznek.

A G7 arra jutott, hogy ezzel az osztalékelsőbbségi módszerrel legalább 27 milliárd forintot szerzett Tiborcz István BDPST-csoportja egy Hornung Áron nevű strómanon, pontosabban: az ő Fagales Zrt.-jén keresztül – az utalt pénz pedig a csúcsmilliárdos Jellinek Dánieltől indult. Azóta az is egyértelművé vált, hogy a Hornung–Fagales-akció során a volt miniszterelnök veje az állam által áramvonalasított MKB bedőlt hitelein gazdagodott (vagyis áttételesen ő is haszonélvezője lett a pénzintézet magánosításának, illetve a mai MBH Bank létrejöttének).

A NER-ciklus és a 2025-ös üzleti év lezárása után most újra nekiláttunk összeírni a Tiborcz-környéki fedőcégek eddigi teljesítményét. Forrásaink szerint a Fagales Zrt.-vel együtt legalább négy „üres”, tehát nulla vagy egyetlen alkalmazottal működő, mégis több tízmilliárdos osztalékot termelő érdekeltségről van szó. E társaságok pénzügyi beszámolóit évek óta ugyanaz a székesfehérvári–sukorói könyvelő készíti (teljesen egységes sablon alapján), mint az Orbán-vej központi BDPST Zrt.-jének dokumentumait. A fent hivatkozott G7-cikk megjelenéséig valóban „csak” 27 milliárd folyt át a Fagalesen, a végső szaldó azonban a mi kalkulációnk szerint már 52 milliárdhoz közelít. A másik három érintett szellemvállalatban – EUB-RESZ Zrt., DDL Invest Zrt., Completus Service Zrt. – bő 73 milliárdot találtunk, tehát mindösszesen 125 milliárd trükkös pénzről van szó néhány esztendő alatt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.