KLIKKTV / MÉLYVÍZ Műsorvezető: SEBES GYÖRGY 2026.08.28.
Súlyos százmilliárdok hiányoztak az Orbán-kormány által hátrahagyott költségvetésből, miközben néhány hónap alatt szinte a teljes éves hiányt elköltötték. Katona Tamás, a KSH volt elnöke elmondja, hová folyhatott el a pénz, és milyen állapotban vette át az ország kasszáját az új kormány. Szó lesz a várható megszorításokról, az inflációról, a nyugdíjakról és arról is, helyrehozható-e még az Orbán-korszak gazdasági öröksége.
KOSSUTH RÁDIÓ Műsorvezető: MAGYARI PÉTER 2026.08.28.
A hatvanpusztai zebrák akaratukon kívül lettek a 2026-os választás főszereplői. Jelképekké váltak, ahogy az őket tartó vadászok is. A Nyílt titok első adásából arra is találunk egy valószínű magyarázatot, hogy minek és kiknek tartják őket. A műsort Magyari Péter vezeti, szerkesztő-riporterek Báthory Róbert és Kovács Áron, közreműködő Tatár Tímea.
„Már az is eredmény lesz, ha sikerül a repülőt kihúzni a dugóhúzóból” – véli Svéd Tamás, az Egészségügyi Minisztérium politikai államtitkára lapunknak adott interjújában.
Akasztják már a hóhért?
Akasztják, de legalább ki lehet próbálni, amit az ember nagy szájjal, kibicként bekiabált, az hogy néz ki akkor, amikor odajut a dolgok közelébe.
Volt már olyan pillanat az elmúlt száz napban, amikor azon kapta magát, hogy ugyanazt a mondatot mondja, amit a korábbi államtitkároktól hallott és utált?
Nem, olyan még azért nem volt.
Visszavágyik a műtőbe?
Az egy-két naponta előfordul.
Tudott meg valamit az egészségügy működéséről, amit kamarai vezetőként nem tudott vagy félreértett?
Hatalmas meglepetés még nem nagyon ért. Viszont tanulnunk kell a közigazgatás működését, a szabályrendszert, a nyelvet és azt, hogy szabályos eljárás mellett mi mennyi ideig tart. Azoknak, akik kívülről érkeztek, komoly kihívás...
TELEX /2X26 PODCAST Szerző: NÁDOR ANDRÁS 2026.08.28.
„Tudom, hogy mindenki az elszámoltatást várja, tudom, hogy mindenki a bilincsek kattanását várja, és tudom, hogy mindenki szeretné hallani a zörgő rácsokat, de létre kell hozni a hivatalt, meg kell választani még három elnökhelyettest” – mondta Unger Anna, akit pénteken titkos szavazáson választott meg az Országgyűlés a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére. Megválasztása után először a Telexnek adott interjút.
Unger azt ígérte, a következő hetekben azon lesz, hogy megtalálja a legjobb munkatársakat az elnökhelyettesekkel együttműködve minden lehetséges pozícióra. Azt mondta, nem rajta múlik, hogy a bíróságok mikor hoznak ítéleteket, az NVVH arra tud vállalkozni, hogy többek között feltárja a visszaéléseket, biztosítsa a vagyonvisszaszerzés lehetőségeit, amikorra már megszületnek az ítéletek. A hivatal szerinte azt tudja vállalni, hogy felkutatja az eltűnt közvagyont, amiről „mindannyian tudjuk, hogy 20 és 60 ezer milliárd forint között van”.
Unger azt mondta, az év végéig már elindulhatnak a vizsgálatok, azt viszont csak a hivatal működésének hatodik éve végére ígérte, hogy teljesen feltárják, pontosan mennyi pénz tűnt el. Semmiképpen sem elméleti kutatóintézet lesz a hivatal, de lesz egy olyan része, ami nemcsak a feltárt ügyekről, hanem magáról a korrupciós rendszer bemutatásáról fog szólni. Szerinte az emberek nem buták, ha közzéteszi a hivatal az erről szóló információkat, akkor meg fogják érteni, hogyan működött a rendszer.
Korábban is használta már a Felcsúti Számvevőszék kifejezést, amiről most azt mondta, alapvetően arra utal, hogy egy jól körülhatárolható kör döntötte el, mi legyen az 500 milliárd forint feletti állami beruházások sorsa. Szerinte „Orbán Viktor nem egyszer utalt erre”, és az oknyomozó újságírók munkája alapján okkal feltételezhető, hogyan hoztak döntéseket az ilyen, nagy értékű beruházásokról. Attól viszont Unger többszöri kérdésre is elzárkózott, hogy bárkit is megnevezzen. Szerinte „lesz bizonyíték, lesz eljárás”, de törvényt sértene, ha „az emlékei és olvasmányélményei” alapján megmondaná, kik ellen fognak vizsgálódni.
„Nem vagyok hülye a joghoz” – mondta az NVVH megválasztott elnöke a személyét ért kritikákra reagálva. Azt mondta, politológusként nagyon sok jogi tárgyat hallgatott. Elmondta azt is, hogy a Tiszából senkivel, Ruff Bálinttal sem egyeztetett arról, hogy pályázni fog. Ezt egyedül két jogásznak, a férjének és „az ország egyik legjobb közigazgatási jogászának” mondta el.
Azt mondta: „nincs eredményességi kritérium” a munkaköri leírásában, bármennyi visszaszerzett vagyonnal elégedett lenne. Egyelőre viszont fel kell tárni, mennyi tűnt el, aztán ebből minél többet visszaszerezni.
MAGYAR PÉTER HIVATALOS Szerző: MAGYAR PÉTER HIVATALOS 2026.08.28.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ma megválasztott elnöke és nyomozati elnökhelyettese a legveszélyesebb munkára vállalkoztak: a maffia elleni küzdelemre.
Lehet a mai döntést kritizálni, azzal egyet nem érteni, de a TISZA képviselőinek és minisztereinek rendszerváltás iránti elkötelezettségét megkérdőjelezni nem.
Sok sikert kívánok a nyomozóknak, rendőröknek, ügyészeknek, pénzügyi szakembereknek és vezetőknek!
Miért nem Ligeti Miklós kapott szerepet, és hogyan robbantotta be egy Hadházy-poszt a vitát? Vendégeink ütköztetik az érveket, és azt is megvizsgálják, milyen politikai szempontok állhatnak a döntés hátterében. Kemény kérdések, eltérő vélemények és egy ügy, amely messze túlmutat egyetlen személyen.
NÉPSZAVA / HOL ÉLÜNK? Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN 2026.08.29.
Óriási felzúdulást keltett, hogy a politológus Unger Annát úgy választották meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) élére, hogy arról beszélt: 2032-ig ne is számítsunk arra, hogy csukódik a rácsos ajtó a fideszes főkolomposok mögött. A Magyar-kormány legfontosabb kulcspozícióját így egy minden eddiginél vitatottabb jelölt kapta meg. A Népszava közéleti podcastje, a Hol élünk? eheti adásában Frank Zsófia és Muhari Judit belpolitikai újságírók, Varga Dóra főszerkesztő-helyettes és Batka Zoltán műsorvezető próbálták megfejteni, miért volt fontos a Tisza többségnek a semmilyen büntetőjogi, vádképviseleti tapasztalattal nem rendelkező társadalomtudós kinevezése.
A KlikkTV Mélyvíz című műsorában Balogh Judit vendége Bőhm Kornél kommunikációs szakember volt, akivel a Fidesz elmúlt időszakban tapasztalt, helyenként kaotikusnak tűnő üzeneteit és stratégiáját elemezték. A beszélgetés során górcső alá került Havasi Bertalan meglepő hangnemváltása, Lázár János és Navracsics Tibor politikai mozgásának kommunikációs lecsapódása, valamint Orbán Viktor látványos nyári háttérbe vonulása is. A szakértő rávilágított arra, miként alakul át az egykori kormánypárt egy kisebb középpárttá, és milyen hosszú távú kockázatokat rejt magában a jelenlegi kivárásra épülő stratégia.
Havasi Bertalan atipikus pálfordulása és a belső feszültségek
A műsorvezető, Balogh Judit rögtön a beszélgetés elején felidézte a sajtófőnök, Havasi Bertalan két, egymástól alig három hétre elhangzott nyilatkozatát. Míg július közepén még arról beszélt, hogy a Fidesz napja jelenleg nem jó, és a helyzet helyenként kaotikus, addig alig húsz nappal később Lázár János távozása kapcsán már azt hangoztatta: kiváló állapotban van a párt, és kizárt a szakadás. Bőhm Kornél szerint ez a pálfordulás rendkívül szokatlan volt. „Zavarba ejtő a dolog, mert a Havasi Bertalan kommunikációja szerintem nagyon váratlan és nagyon szokatlan volt az elmúlt időszakban olyan értelemben, hogy önkritikus volt, ugye ez nem jellemző, soha nem volt jellemző a Fidesz kommunikációjára. Feltárt olyan problémákat, amikről nem szoktak nyilvánosság előtt beszélni.”
A szakértő rámutatott, hogy a sajtófőnök nem politikai szereplőként ugyan, de egy nagyon „belemenős”, a Fidesztől idegen hangnemet vállalt fel a Karmelitánál, ami után a friss, hirtelen megnyugtató nyilatkozata kifejezetten atipikusnak hat. Bőhm Kornél úgy véli, ez a két üzenet feltűnően nem koherens és nyíltan ütközik egymással. A szakember feltételezése szerint a hirtelen jött békülékeny hangnem elsősorban a Lázár János kiválásának és a Navracsics Tibor-féle vonalnak a kezelésére szolgált. A megnyugtató nyilatkozat célja az volt, hogy kifelé azt demonstrálja: a Fidesz továbbra is egy egységes, nagy konglomerátum maradt, még akkor is, ha ez teljesen szembemegy a hetekkel korábban produkált belső kritikákkal.
A zsugorodó tábor és a tartalomhiány csapdája
Arra a kérdésre, hogy a választók mennyire hisznek még a pártnak, Bőhm Kornél őszinte diagnózist adott a szervezet jelenlegi állapotáról. Véleménye szerint kívülről egyértelműen látszik, hogy nincs jó állapotban a Fidesz, és nehéz helyzetben vannak, mert nincs mit kommunikálniuk. „Itt az üzenethiány vagy a tartalomhiány az, ami a fontosabb, nem a megfogalmazás módja.” A szakértő hangsúlyozta, hogy a párthíveknek sem tesz jót a jelenlegi helyzet, miközben a vezetés részéről csak nyaralós vagy szórakozó képek érkeznek a nyilvánosság felé, mialatt itthon komoly krízis uralkodik. Hozzátette ugyanakkor, hogy jelenleg nincs választási helyzet, így egy nagy bukás után a pártnak elvileg a sebek nyalogatásáról és a csendes építkezésről kellene szólnia, ám a kommunikáció kaotikussága ezt gátolja.
A Fidesz társadalmi bázisának átalakulásáról Bőhm Kornél egyértelmű prognózist vázolt fel. Úgy látja, hogy a párt szimpatizánsi köre komoly átalakuláson és szűkülésen megy keresztül. „A tábor az szűkülőben van, tehát egy nagyon nagy táborból most vonul át tulajdonképpen a Fidesz egy középpártiság, vagy talán még az alá is egy picit be fog állni ez a tábor, vagy ez a fajta politikai erő.” A szakértő szerint meg kell különböztetni a korábbi széles szavazóbázist – amelynek tagjait érzékenyen érinti a vezetés politikai passzivitása – és a szűkebb magot. Ez a kemény mag a végsőkig kitart, a többiek viszont egyre nehezebben tolerálják a koherens üzenetek teljes hiányát.
Orbán Viktor kivárásra játszik a fehér ló stratégiájával
Balogh Judit felhívta a figyelmet arra, hogy Orbán Viktor a választások óta több olyan ígéretét sem tartotta meg, amely sértheti a hitelességét – például nem ült be a parlamentbe, és az energiaválság tetőfokán hetekre teljesen eltűnt a nyilvánosság elől, egyetlen mozgósító vagy összefogásra buzdító bejegyzést sem közzétéve. Bőhm Kornél szerint ez a fajta távolságtartás és a szinte teljes online csend nem véletlen hiba, hanem egy nagyon is tudatos döntés eredménye. A politikus mindössze néhány jelentéktelen, „lesipuskás” bejelentéssel és az ország köszöntésével jelentkezett, ami nem minősül markáns megszólalásnak.
„Ez a fajta távolságtartás egy nagyon tudatos kivonódás az ő részéről” – magyarázta Bőhm Kornél. A szakember szerint a miniszterelnök az eltűnéssel a hibázás lehetőségét igyekszik minimalizálni ebben a forrongó, krízissel teli helyzetben. Nem akar beállni az irányító erők mögé az összefogás szorgalmazásával, de nyíltan szembemenni sem akar a folyamatokkal. A szakértő a tusványosi beszédre utalva rávilágított a Fidesz hosszú távú taktikájára, amely a politikai ellenfél bukására bazírozik. Orbán Viktor most hátrébb vonul, megvárja, amíg a helyzet magától eszkalálódik vagy összeomlik, hogy aztán a krízis végén, megmentőként, „fehér lovon” térhessen vissza a politikai küzdőtér első vonalába.
Miközben Orbán Viktor nyaral, és zajlik az orbánizmus decentralizációja, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének megválasztását és a közmédia felügyeletének átalakítását övező káoszról is beszélgettünk a 444 stúdiójában.
A műsorban említett cikkek:
- Rényi Pál Dániel: Bukásra áll a közmédia felügyeletének átalakítása:
