Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.09.16.
A Reggeli személy 2026 szeptember 16-i adásában Para-Kovács Imre vendége Spira Eszter jogász volt.
2026. szeptember 16., szerda
REMÉLEM, EZ A BÁNTALMAZÁSI ÜGY HOZZÁJÁRUL, HOGY AZ ISZTAMBULI EGYEZMÉNYT RATIFIKÁLJÁK | SPIRA ESZTER
KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.09.16.
A Reggeli személy 2026 szeptember 16-i adásában Para-Kovács Imre vendége Spira Eszter jogász volt.
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2026.09.16.
A Reggeli személy 2026 szeptember 16-i adásában Para-Kovács Imre vendége Spira Eszter jogász volt.
VÉGE A PERVERZ ÚJRAELOSZTÁSNAK, ÚJ SZOCIÁLIS TÖRVÉNY JÖN – KLASSZIS PODCAST SZABÓ-TÓTH KINGÁVAL
KLASSZIS PODCAST
Műsorvezető: VÁMOSI ÁGOSTON
2026.09.16.
Szabó-Tóth Kinga 25 éve járja a mélyszegény telepeket, és azt mondta: nem lehet lemondani az ott élő gyerekekről. Az államtitkárral lapunk újságírója, Vámosi Ágoston beszélgetett a kristályhelyzetről, hajléktalanságról, és arról, miben fog különbözni az általa vezetett államtitkárság az elődjétől.
Műsorvezető: VÁMOSI ÁGOSTON
2026.09.16.
Szabó-Tóth Kinga 25 éve járja a mélyszegény telepeket, és azt mondta: nem lehet lemondani az ott élő gyerekekről. Az államtitkárral lapunk újságírója, Vámosi Ágoston beszélgetett a kristályhelyzetről, hajléktalanságról, és arról, miben fog különbözni az általa vezetett államtitkárság az elődjétől.
ALBERT ENIKŐ: SZÖRNYEK CSÚSZTAK ÁT A FIDESZ GYERMEKVÉDELMI SZŰRŐJÉN – KULTÚRTÁJ
KULTÚRTÁJ / MAGYAR HANG
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.09.16.
Ne beszéljenek leszámolásról a fideszes képviselők, amikor látjuk, hogy milyen rendszert hagytak maguk után. A gyermekvédelem bűneit fel kell tárni, a felelősöket meg kell találni, ez nem politikai leszámolás, nem pellengérre állítás, ez a legalapvetőbb feladat, amit az államnak meg kell tennie az áldozatok érdekében – mondja a Kultúrtáj podcastban Albert Enikő, a Magyar Hang újságírója. A beszélgetésben Balog Zoltán magyarázkodása és Orbán Viktor felelőssége mellett a fideszes képviselők abszurd védekezése is szóba került. – Panyi Miklós szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy a Tisza Párt kampánya milyen rossz hatással volt a gyermekvédelemre, mert szerinte sok szakember Magyar Péterék miatt hagyta ott a rendszert. Hol van a gazemberség határa? Látjuk, hogy 16 év alatt mik történtek, és akkor szerinte a Tisza miatt amortizálódott a rendszer. Ezért is fontos a parlamenti vizsgálóbizottságok működése – fogalmazott Albert Enikő.
• Mivel védekezik a Fidesz a gyermekvédelmi botrányok ügyében?
Műsorvezető: FICSOR BENEDEK
2026.09.16.
Ne beszéljenek leszámolásról a fideszes képviselők, amikor látjuk, hogy milyen rendszert hagytak maguk után. A gyermekvédelem bűneit fel kell tárni, a felelősöket meg kell találni, ez nem politikai leszámolás, nem pellengérre állítás, ez a legalapvetőbb feladat, amit az államnak meg kell tennie az áldozatok érdekében – mondja a Kultúrtáj podcastban Albert Enikő, a Magyar Hang újságírója. A beszélgetésben Balog Zoltán magyarázkodása és Orbán Viktor felelőssége mellett a fideszes képviselők abszurd védekezése is szóba került. – Panyi Miklós szerint azt is meg kellene vizsgálni, hogy a Tisza Párt kampánya milyen rossz hatással volt a gyermekvédelemre, mert szerinte sok szakember Magyar Péterék miatt hagyta ott a rendszert. Hol van a gazemberség határa? Látjuk, hogy 16 év alatt mik történtek, és akkor szerinte a Tisza miatt amortizálódott a rendszer. Ezért is fontos a parlamenti vizsgálóbizottságok működése – fogalmazott Albert Enikő.
• Mivel védekezik a Fidesz a gyermekvédelmi botrányok ügyében?
• Miért nehezen hihető Balog Zoltán magyarázkodása?
• Milyen borzalmas történetekkel szembesül egy újságíró a gyermekvédelmi botrány feltárásakor?
• Hogyan leplezte le saját magát a Fidesz?
• Milyen magasra juthatnak a parlamenti vizsgálóbizottságok?
• Hogyan támadott vissza a Fidesz a súlyos vádakra?
• Hogyan maradhatott a helyén Juhász Péter Pál, a Szőlő utcai intézmény vezetője?
• Mit kell tennünk, hogy megőrizzük az áldozatok méltóságát?
Lásd még:
PINTÉR SÁNDOR ÉS ORBÁN PONTOSAN TUDTA MEKKORA A BAJ A GYERMEKVÉDELEMBEN
KLIKKTV / MÉLYVÍZ
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.16.
„Pintér Sándor pontosan tudott mindent” – fogalmaz Mérő Vera jogvédő a Klikk TV műsorában, ahol Balogh Judittal a gyermekvédelmi rendszer állapotáról és a frissen nyilvánosságra került jelentés megállapításairól beszélgetnek. Mérő szerint nem egyszerűen egy válság szélén álló, hanem már összeomlott rendszerről van szó, amelyben a szakemberhiány, az alulfinanszírozottság és a hallgatás kultúrája hosszú éveken át súlyos problémákat okozott.
Szóba kerül Pintér Sándor felelőssége, Orbán Viktor korábbi kijelentése, a gyermekotthonok mindennapi valósága, a túlterhelt gyámok és az is, hogyan fordulhatott elő, hogy papíron napi 4000 forint jutott étkezésre, miközben a beszélgetés szerint ténylegesen csak 1500 forint maradt rá.
Műsorvezető: BALOGH JUDIT
2026.09.16.
„Pintér Sándor pontosan tudott mindent” – fogalmaz Mérő Vera jogvédő a Klikk TV műsorában, ahol Balogh Judittal a gyermekvédelmi rendszer állapotáról és a frissen nyilvánosságra került jelentés megállapításairól beszélgetnek. Mérő szerint nem egyszerűen egy válság szélén álló, hanem már összeomlott rendszerről van szó, amelyben a szakemberhiány, az alulfinanszírozottság és a hallgatás kultúrája hosszú éveken át súlyos problémákat okozott.
Szóba kerül Pintér Sándor felelőssége, Orbán Viktor korábbi kijelentése, a gyermekotthonok mindennapi valósága, a túlterhelt gyámok és az is, hogyan fordulhatott elő, hogy papíron napi 4000 forint jutott étkezésre, miközben a beszélgetés szerint ténylegesen csak 1500 forint maradt rá.
JELENLEG ÜZEMKÉPTELEN AZ NVVH – ZAMECSNIK PÉTER A DELLÁBAN | 24.HU
DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.09.16.
A Della vendége úgy tudja, a vártnál kisebb az érdeklődés a vagyonvisszaszerzési hivatal állásajánlataira. Zamecsnik Péter arról is beszélt, hogy meglepték a keddi nyomozati előállítások.
00:00:00 Adáskezdés
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2026.09.16.
A Della vendége úgy tudja, a vártnál kisebb az érdeklődés a vagyonvisszaszerzési hivatal állásajánlataira. Zamecsnik Péter arról is beszélt, hogy meglepték a keddi nyomozati előállítások.
00:00:00 Adáskezdés
00:00:51 Miért meglepetés Jellinek Dániel és Szivek Norbert előállítása?
00:20:19 Miért kell az NVVH, ha a nyomozók mégis dolgoznak?
00:29:23 Mennyit ér Orbán Viktor fenyegetése?
00:32:43 Hajdú János elviszi a balhét az Aranykonvoj ügyben?
00:41:33 Ki volt a felbújtó a Fenyő-gyilkosságban?
MIT LEHET TENNI AZ ELŐZŐ KORMÁNY ITT HAGYOTT AKNÁIVAL?
SZINTEN TÚL
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.09.16.
Három módon várható a NER visszaszorulása a magyar gazdaságban, amelynek jelenleg 20 százaléka áll a korábbi kormány holdudvarának befolyása alatt - mondja Berezvai Zsombor a Szinten Túl Krug Emíliával című műsorban. Berezvai ma a Budapesti Corvinus Egyetem docense, korábban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elbocsátotta őt a Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetői állásából, mert a választások előtt nyilvánosan is megszólalt a magyar gazdaság szerkezetével, a NER és a GVH működésével kapcsolatban. Munkaügyi perében a képviseletét a Trancparency International Magyarország látja el. Szerinte a NER gond nélkül el fog tűnni azokról a területekről, ahol kizárólag állami támogatásból éltek. Ilyenek voltak például a Balásy Gyulához köthető cégek. A közgazdász szerint könnyű lesz lecserélni a politikailag bekötött fővállalkozói kört azokban az iparágakban, melyek széles alvállalkozói hálóval dolgoznak, mint amilyen az építőipar. Berezvai Zombor szerint nehezebb lesz kiváltani a NER-t azokban a szektorokban, amelyek sokakat elérnek: például a banki szféra, az agrárium vagy a telekommunikáció. A műsorban beszél arról is, hogy mit lehet tenni az előző kormány által itt hagyott aknákkal: például az árstoppal, a különadók rendszerével vagy a rezsicsökkentéssel. Elmondja azt is, hogy miért a választások után rúgták ki korábbi állásából, hogy milyen most a hangulat a GVH-nál, ahol, elmondása szerint, a dolgozók 90 százaléka várja a vezetők elmozdítását, és azt is, hogy szerinte miért nem indult a kormányváltás után sem vizsgálat a hivatalban a NER cégek versenypolitikailag gyanús ügyeiben.
Műsorvezető: KRUG EMÍLIA
2026.09.16.
Három módon várható a NER visszaszorulása a magyar gazdaságban, amelynek jelenleg 20 százaléka áll a korábbi kormány holdudvarának befolyása alatt - mondja Berezvai Zsombor a Szinten Túl Krug Emíliával című műsorban. Berezvai ma a Budapesti Corvinus Egyetem docense, korábban a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elbocsátotta őt a Versenyközgazdasági és Piackutatási Irodájának vezetői állásából, mert a választások előtt nyilvánosan is megszólalt a magyar gazdaság szerkezetével, a NER és a GVH működésével kapcsolatban. Munkaügyi perében a képviseletét a Trancparency International Magyarország látja el. Szerinte a NER gond nélkül el fog tűnni azokról a területekről, ahol kizárólag állami támogatásból éltek. Ilyenek voltak például a Balásy Gyulához köthető cégek. A közgazdász szerint könnyű lesz lecserélni a politikailag bekötött fővállalkozói kört azokban az iparágakban, melyek széles alvállalkozói hálóval dolgoznak, mint amilyen az építőipar. Berezvai Zombor szerint nehezebb lesz kiváltani a NER-t azokban a szektorokban, amelyek sokakat elérnek: például a banki szféra, az agrárium vagy a telekommunikáció. A műsorban beszél arról is, hogy mit lehet tenni az előző kormány által itt hagyott aknákkal: például az árstoppal, a különadók rendszerével vagy a rezsicsökkentéssel. Elmondja azt is, hogy miért a választások után rúgták ki korábbi állásából, hogy milyen most a hangulat a GVH-nál, ahol, elmondása szerint, a dolgozók 90 százaléka várja a vezetők elmozdítását, és azt is, hogy szerinte miért nem indult a kormányváltás után sem vizsgálat a hivatalban a NER cégek versenypolitikailag gyanús ügyeiben.
GAZDASÁGILAG EZ EGY KISZÁMÍTHATÓ RENDSZER LESZ, AZ ORBÁN-RENDSZERREL ELLENTÉTBEN | BUSINESS KLUB
BUSINESS KLUB / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: NAGY IVÁN
2026.09.16.
A Business Klub 2026 szeptember 14-i adásában Nagy Iván vendége Petschnig Mária Zita, közgazdász volt.
Műsorvezető: NAGY IVÁN
2026.09.16.
A Business Klub 2026 szeptember 14-i adásában Nagy Iván vendége Petschnig Mária Zita, közgazdász volt.
ÁVH-T KERESETT A FRISSEN LÉTREHOZOTT VAGYONVISSZASZERZÉSI HIVATALBAN; VÉGÜL A MIKROFONBAN ÉS A TÜKÖRBEN TALÁLTA MEG.
FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.16.
Orbán Viktor a most felállított Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt „ÁVH-típusú intézménynek” nevezte, majd ugyanazzal a lendülettel listázást, megfigyelést, személyes nyilvántartást és későbbi megtorlást ígért azoknak, akik ott munkát vállalnak.
Orbán néhány mondat alatt eljut az ÁVH elítélésétől az ÁVH szókincséig.
„Nyomon fogjuk őket követni.”
„Minden egyes embernek a nevét” nyilvánosságra hozzuk.
„Ki fia borja.”
És majd eljön a felelősségre vonás.
Az ÁVH-ra hivatkozik, miközben felsorolja az ÁVH politikai technikáinak rövidített kézikönyvét.
Sulla proscriptiós listái, a jakobinus gyanúsítás logikája, a diktatúrák kartotékrendszerei mind ugyanarra az egyszerű elvre épültek: előbb azonosítani kell az embert, aztán megjegyezni, végül elérni, hogy tudja, egyszer sorra kerülhet.
Orbán ezt „higgadtan és nyugodtan” közli. Éppen ettől válik igazán súlyossá: a megtorlás megfontolt, előre meghirdetett politikai technikaként jelenik meg.
A legárulkodóbb mégis az, hogy mindezt éppen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal dolgozóinak címzi, vagyis egy olyan intézmény munkatársainak, amelynek feladata a közvagyon, pénzmozgások és tulajdonosi kapcsolatok vizsgálata.
A „ki fia borja?” fordulat már önmagában döbbenetes: egy állítólagos jogállami érvelés közepén egyszer csak felhangzik a személyes eredet, a családi háttér és a politikai számontartás nyelve.
Egy jogállamban az a lényeg, kié lett a közvagyon, milyen döntésekkel került hozzá, és törvényes volt-e az útja. Az ügyintéző családfája csak annak érdekes, aki az eljáró személyét akarja nyomás alá helyezni.
Montesquieu ezt a fejezetet kifelejtette a Törvények szelleméről írott munkájából: Hogyan kell a jogállamot úgy helyreállítani, hogy előre megfenyegetjük azokat, akik majd alkalmazni merik a törvényt.
A mondat politikai fordítása ennyi: Ne vizsgáljatok. Ne kérjetek iratot. Ne kövessétek a pénzt. Ne bontsátok ki a tulajdonosi láncot. Ismerni fogjuk a neveteket.
Orbán Viktor az önkény ellen emel szót, és közben az önkény nyelvén beszél.
ÁVH-t keresett a frissen létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalban; végül a mikrofonban és a tükörben találta meg.
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2026.09.16.
Orbán néhány mondat alatt eljut az ÁVH elítélésétől az ÁVH szókincséig.
„Nyomon fogjuk őket követni.”
„Minden egyes embernek a nevét” nyilvánosságra hozzuk.
„Ki fia borja.”
És majd eljön a felelősségre vonás.
Az ÁVH-ra hivatkozik, miközben felsorolja az ÁVH politikai technikáinak rövidített kézikönyvét.
Sulla proscriptiós listái, a jakobinus gyanúsítás logikája, a diktatúrák kartotékrendszerei mind ugyanarra az egyszerű elvre épültek: előbb azonosítani kell az embert, aztán megjegyezni, végül elérni, hogy tudja, egyszer sorra kerülhet.
Orbán ezt „higgadtan és nyugodtan” közli. Éppen ettől válik igazán súlyossá: a megtorlás megfontolt, előre meghirdetett politikai technikaként jelenik meg.
A legárulkodóbb mégis az, hogy mindezt éppen a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal dolgozóinak címzi, vagyis egy olyan intézmény munkatársainak, amelynek feladata a közvagyon, pénzmozgások és tulajdonosi kapcsolatok vizsgálata.
A „ki fia borja?” fordulat már önmagában döbbenetes: egy állítólagos jogállami érvelés közepén egyszer csak felhangzik a személyes eredet, a családi háttér és a politikai számontartás nyelve.
Egy jogállamban az a lényeg, kié lett a közvagyon, milyen döntésekkel került hozzá, és törvényes volt-e az útja. Az ügyintéző családfája csak annak érdekes, aki az eljáró személyét akarja nyomás alá helyezni.
Montesquieu ezt a fejezetet kifelejtette a Törvények szelleméről írott munkájából: Hogyan kell a jogállamot úgy helyreállítani, hogy előre megfenyegetjük azokat, akik majd alkalmazni merik a törvényt.
A mondat politikai fordítása ennyi: Ne vizsgáljatok. Ne kérjetek iratot. Ne kövessétek a pénzt. Ne bontsátok ki a tulajdonosi láncot. Ismerni fogjuk a neveteket.
Orbán Viktor az önkény ellen emel szót, és közben az önkény nyelvén beszél.
ÁVH-t keresett a frissen létrehozott vagyonvisszaszerzési hivatalban; végül a mikrofonban és a tükörben találta meg.
TIBORCZ BARÁTJÁT, JELLINEK DÁNIELT ELŐÁLLÍTOTTÁK
KLIKKTV / ÚJSÁGÍRÓK
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.09.16.
TIBORCZ barátját, Jellinek Dánielt ELŐÁLLÍTOTTÁK.
Műsorvezető: BATKA ZOLTÁN
2026.09.16.
TIBORCZ barátját, Jellinek Dánielt ELŐÁLLÍTOTTÁK.
MIÉRT FULLAD KUDARCBA MINDEN REFORM MAGYARORSZÁGON? | MAGYAR KÖZÖNY
MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.09.15.
Az Egyensúly Intézet „Magyarország-kézikönyv – 33 megoldás 33 égető problémára” című kiadványa egy bátor és adatokra épülő jövőkép hazánk legfájóbb strukturális válságaira. A független agytröszt szakértői nem elégednek meg a puszta panaszkodással: az oktatástól a klímaváltozáson át a szegénységig 33 kulcsterületen mutatnak be konkrét, tíz éven belül megvalósítható szakpolitikai recepteket. A szerzők szerint a javaslatok sikerének elengedhetetlen előfeltétele az országot gúzsba kötő, bénító politikai „hideg polgárháború” azonnali lezárása. Ezzel a kötettel a döntéshozók és a tudatos állampolgárok egyaránt egy olyan ideológiáktól mentes iránytűt kapnak a kezükbe, amely képes Magyarországot egy boldogabb és versenyképesebb pályára állítani. de mik ezek a problémák, Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási-igazgatója válaszolt a Magyar közöny Podcast kérdéseire!
Szerző: MAGYAR KÖZÖNY PODCAST
2026.09.15.
Az Egyensúly Intézet „Magyarország-kézikönyv – 33 megoldás 33 égető problémára” című kiadványa egy bátor és adatokra épülő jövőkép hazánk legfájóbb strukturális válságaira. A független agytröszt szakértői nem elégednek meg a puszta panaszkodással: az oktatástól a klímaváltozáson át a szegénységig 33 kulcsterületen mutatnak be konkrét, tíz éven belül megvalósítható szakpolitikai recepteket. A szerzők szerint a javaslatok sikerének elengedhetetlen előfeltétele az országot gúzsba kötő, bénító politikai „hideg polgárháború” azonnali lezárása. Ezzel a kötettel a döntéshozók és a tudatos állampolgárok egyaránt egy olyan ideológiáktól mentes iránytűt kapnak a kezükbe, amely képes Magyarországot egy boldogabb és versenyképesebb pályára állítani. de mik ezek a problémák, Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet kutatási-igazgatója válaszolt a Magyar közöny Podcast kérdéseire!
00:00 – Bevezető és Intro. A humán tőke és a Magyarország-kézikönyv
06:00 – Szegénység, társadalmi mobilitás és a regionális lemaradás
12:00 – Politikai polarizáció és a ciklusokon átívelő szakpolitika
18:00 – Kivándorlás: Miért mennek el és mi hozhatná haza a magyarokat?
24:00 – Egészségmegőrzés, életmód és az oktatási rendszer hiányosságai
30:00 – Klímaváltozás és vízválság: Önvédelem a mezőgazdaságban
36:00 – Mentális egészség és a munkahelyi termelékenység összefüggései
42:00 – Szakpolitika a gyakorlatban, beépülés a döntéshozatalba és zárszó
ORBÁNÉK HASZNOT HÚZTAK A SPORTBÓL IS | KULCSÁR KRISZTIÁN | VÁGJUNK A KÖZEPÉBE!
VÁGJUNK A KÖZEPÉBE! / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.16.
Kulcsár Krisztián, tiszás képviselő, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke nem csalódott, amiért nem ő viszi a sportügyeket Magyar Péter kormányában. Azt mondja, ezt eleve nem is akarta, és nem is tudja, hogy valaha az életben politikussá válik-e. Annak, hogy 2021 végén bizalmatlansági indítvánnyal váltották le a MOB éléről, az lehetett az oka, hogy nem volt hajlandó teljesíteni néhány "baráti" kérést, például, hogy támogassák Rogán Cecília vállalkozását, hogy az Adidast cseréljék le a Mészáros Lőrinc-féle Turulra, vagy hogy a Paralimpiai Bizottság vezetőjének kérésére támogassák a Puskás-musicalt. Miután nemet mondott, néhányan besétáltak a miniszterelnökhöz, aki kiadta nekik, hogy vágjátok le a fejét. 180 lejárató cikket jelentettek meg róla, azóta több tucat pert nyert jogerősen. A Tisza-szigetek helyzete pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: tudják, hogy nélkülük nem létezünk.
Műsorvezető: BOLGÁR GYÖRGY
2026.08.16.
Kulcsár Krisztián, tiszás képviselő, a Magyar Olimpiai Bizottság volt elnöke nem csalódott, amiért nem ő viszi a sportügyeket Magyar Péter kormányában. Azt mondja, ezt eleve nem is akarta, és nem is tudja, hogy valaha az életben politikussá válik-e. Annak, hogy 2021 végén bizalmatlansági indítvánnyal váltották le a MOB éléről, az lehetett az oka, hogy nem volt hajlandó teljesíteni néhány "baráti" kérést, például, hogy támogassák Rogán Cecília vállalkozását, hogy az Adidast cseréljék le a Mészáros Lőrinc-féle Turulra, vagy hogy a Paralimpiai Bizottság vezetőjének kérésére támogassák a Puskás-musicalt. Miután nemet mondott, néhányan besétáltak a miniszterelnökhöz, aki kiadta nekik, hogy vágjátok le a fejét. 180 lejárató cikket jelentettek meg róla, azóta több tucat pert nyert jogerősen. A Tisza-szigetek helyzete pedig sokkal egyszerűbb, mint gondolnánk: tudják, hogy nélkülük nem létezünk.
LAKNER ZOLTÁN: MÁR UNGER ANNÁN VAN A BIZONYÍTÁS TERHE
NÉPSZAVA
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.09.16.
Akár hihettük is, hogy egy hét alatt lecsengett az Unger Anna megválasztását övező indulathullám, de a Nemzeti Vagyonvédelmi és Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH) elnökének kiválasztása, a személye körüli kérdések és kritikák, tévedések és rágalmak érzelmi hatása alighanem nyomot hagy a közvéleményben, talán a kormánypárt – továbbra is széles körű – támogatottságán is. Azóta Orbán Viktor is megfenyegette a hivatal dolgozóit, Unger Anna pedig visszaszólt neki: senkinek nincs ahhoz joga, hogy a hivatal munkatársait fenyegesse vagy megfélemlítse. Elemzésében Lakner Zoltán öt szempont alapján arra tesz kísérletet arra, hogy az ügy botránnyá dagadásának és politikai megoldásának tényezőit jobban megértesse...
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2026.09.16.
MAGYAR PÉTER KÍSÉRLETE AZ ŐSZINTE KORMÁNYZÁSSAL, RADNAI KISZORULÁSA, ORBÁN HARMADIK VISSZATÉRÉSE
TELEX / 2X26 - A TELEX VÁLASZTÁSI MŰSORA
Műsorvezető: RÉTI BALÁZS
2026.09.15.
Újszerűek Magyar Péter önkritikus mondatai, kellemetlen helyzetbe hozhatja a Tiszát a választás előtti sok ígéret és az azonos nemű párok örökbefogadása az első, amihez a Tisza hozzányúlt a Fidesz szent tehenei közül – Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital elemzőjével és Cseke Balázzsal, a Telex újságírójával beszélgettünk az elmúlt napok legfontosabb politikai történéseiről.
Műsorvezető: RÉTI BALÁZS
2026.09.15.
Újszerűek Magyar Péter önkritikus mondatai, kellemetlen helyzetbe hozhatja a Tiszát a választás előtti sok ígéret és az azonos nemű párok örökbefogadása az első, amihez a Tisza hozzányúlt a Fidesz szent tehenei közül – Hunyadi Bulcsúval, a Political Capital elemzőjével és Cseke Balázzsal, a Telex újságírójával beszélgettünk az elmúlt napok legfontosabb politikai történéseiről.
MIRŐL SZÓL A VOLÁNBUSZ-ÜGY, AMI MIATT ELŐÁLLÍTOTTÁK JELLINEK DÁNIELT ÉS SZIVEK NORBERTET?
TELEX
Szerzők: BÁNÁTI ANNA, BRÜCKNER GERGELY, TENCZER ÁBOR
2026.09.16.
Magyar Péter miniszterelnök Facebook-posztjából derült ki kedden, hogy előállították Jellinek Dánielt, az Indotek vezetőjét és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori vezérigazgatóját, Szivek Norbertet. Ezt a Telex értesülései is megerősítették, úgy tudjuk, hogy Jellineket egy belvárosi ingatlanból, Sziveket pedig egy ismert budai (hármashatárhegyi) luxusingatlanból állították elő.
Nem sokkal később a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleményt adott ki, amiben azt írták, a Volánbusz Zrt.-t érintő „személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével” kapcsolatos, milliárdos vesztegetés kapcsán, azaz az úgynevezett Volánbusz-ügyben kedden több helyszínen végeztek kutatást és lefoglalásokat. A KNYF közleménye szerint összesen négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük három személyt őrizetbe vettek.
Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, mit lehet tudni az érintettekről és a szövevényes ügyről, amiben a rendőrség már évek óta nyomozott, az ügyészségre viszont csak idén májusban jutott el...
Szerzők: BÁNÁTI ANNA, BRÜCKNER GERGELY, TENCZER ÁBOR
2026.09.16.
Nem sokkal később a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) közleményt adott ki, amiben azt írták, a Volánbusz Zrt.-t érintő „személyszállítási szolgáltatás elvégzésével és autóbuszok beszerzésével” kapcsolatos, milliárdos vesztegetés kapcsán, azaz az úgynevezett Volánbusz-ügyben kedden több helyszínen végeztek kutatást és lefoglalásokat. A KNYF közleménye szerint összesen négy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, közülük három személyt őrizetbe vettek.
Ebben a cikkben azt foglaljuk össze, mit lehet tudni az érintettekről és a szövevényes ügyről, amiben a rendőrség már évek óta nyomozott, az ügyészségre viszont csak idén májusban jutott el...
BUSZSOFŐRÖK, VASUTASOK, ERDÉSZEK – CSALÁDOK TÍZEZREI SZEMBESÜLNEK HAMAROSAN ROKONUK ÜGYNÖKMÚLTJÁVAL
VÁLASZ ONLINE / INTERJÚ
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.09.16.
Még soha nem került fel annyi állambiztonsági dokumentum az internetre, mint amennyi egy tegnap elfogadott törvénynek köszönhetően az 1956-as forradalom hetvenedik évfordulóján elérhetővé válik. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltára (ÁBTL) gőzerővel dolgozik a publikáláson, s Cseh Gergő Bendegúz főigazgató szerint a több tízezer nyilvánossá tett adat megváltoztatja majd az „ügynökkérdésről” alkotott képünket. „Félreértés, hogy az állambiztonság hálózata értelmiségközpontú lett volna. A határsávban kik tudták szemmel tartani az idegeneket, kik figyeltek fel a gyanús mozgásokra? Buszsofőrök, kocsmárosok, vasutasok, vadászok, erdészek. Közülük igen sokat beszervezett az állambiztonság” – hoz példát a szakember az egész társadalmat átfogó rendszerre. A legnagyobb kérdés, hogy miként reagál majd sok tízezer magyar család még élő vagy már halott rokonuk érintettségére. E sokk feldolgozáshoz az ÁBTL eszközei elégtelenek. Nagyinterjú...
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.09.16.
KEMÉNY ÁDÁM: PÓTKÖLTSÉGVETÉS - ALULNÉZETBEN
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2026.09.11.
...Mielőtt rátérnék a kormány javaslatának részletesebb tartalmi áttekintésére, kénytelen vagyok néhány törvényességi anomáliát, illetve jogi bűvészkedést észrevételezni. A most rögzített hiánycél (7,5 százalék) jelentősen meghaladja mind az Európai Unió alapszerződésében is szereplő 3 százalékos kritériumot, mind a kormány által benyújtott középtávú költségvetési-strukturális tervben szereplő nettó kiadási pályából következő 2026. évi 2,5 százalékos hiánytervet. Ez utóbbi kapcsán a nettó kiadások növekedési ütemére vonatkozóan a költségvetési törvény tervezete a Költségvetési Tanács szerint nem tartalmaz információt. Ugyanakkor ismert, hogy az Európai Unió 2025–2028 közötti időszakra vonatkozó szabályrendszere a Readiness 2030 programra való tekintettel módosítás alatt áll, ami a tagországok számára a hiányban a GDP maximum 1,5 százalékát elérő rugalmasságot eredményezhet, a vállalt nettó kiadási pályától való eltérés során ugyanis figyelembevételre kerülhet a védelmi kiadások GDP-arányos növekedése a 2021. évi költéshez képest. Ennek hatálybalépése után a kormánynak haladéktalanul át kellene tekintenie az uniós szabályoknak való megfelelést, és persze ezt a tényt célszerű volna rögzíteni a törvényjavaslatban. Az már csak a hab lenne a tortán, ha az Alaptörvényből és az Európai Unió jogából következő költségvetési egyenleg számítási módját és az ahhoz szükséges paramétereket az államháztartásért felelős miniszter a Stabilitási törvénynek megfelelően az általa vezetett minisztérium honlapján közzétenné.
Az államadósság mértékére vonatkozó korlátot a kormány egy huszárvágással felülírta. Az érvényes, korlátozó szabályoktól eddig akkor lehetett eltérni, ha különleges jogrend volt érvényben, például veszélyhelyzet, amit a Fidesz csaknem hat éven át fenntartott. Ezt azonban a Tisza-kormány már megszüntette, viszont így visszaálltak a normál államadóssági szabályok. Ezért úgy módosították a Stabilitási törvényt, hogy ha az utóbbi három évben a GDP nem emelkedett összesen legalább 1 százalékkal, akkor az felmentést ad az Alaptörvény adósságcsökkentési előírása alól, és rögzíthető a 77,5 százalékos idei tervszám. Az eljárás gazdaságilag indokoltnak tűnhet az örökölt költségvetési helyzet miatt, de a változtatás transzparenciájának hiánya szembemegy az új kormány átláthatósági ígéreteivel. Az Alaptörvény 17. módosításával pedig kiiktatták azt a rendelkezést, amely szerint az államadósság-szabály betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása volt szükséges. Ez a döntés is személyre szabottnak tűnik, és korábbi rossz emlékeket idéz fel.
Az eredeti, fideszes előirányzat szerint az egyházak jelentős, 96 milliárd Ft-os hitéleti támogatást kapnak a központi költségvetésből, az előirányzat nem változik a pótköltségvetésben sem. Ez pedig baj, mert még az Alaptörvény szerint is a vallási tevékenység, hitélet finanszírozása törvényesen csak a hívők hozzájárulásából lehetséges, továbbá az állami finanszírozás a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvény szerint alkotmányellenes. (Halkan jegyzem meg, hogy a korábban elvett egyházi ingatlanok után a számítások szerint évente a fenti összegen belül kifizetett kb. 30 milliárd Ft-os járadék az elmúlt évtizedekben már többszörösen lefedte az ingatlanok valorizált értékét is, de a költségvetésekben ez változatlanul szerepel. Persze ez már az 1997-es, az MSZP regnálása alatt megkötött vatikáni szerződést is érinti…)
További aggályom, hogy a büdzsé benyújtásakor nem ismeretesek azok a kötelező hatásvizsgálatok, amelyeket a 2010. évi jogalkotási törvény ír elő. Ha mégis születtek ilyenek, azok eredményét nem tették közzé. Törvénymódosítással ajánlatos volna kötelezővé tenni, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményéről nemcsak a kormányt, hanem a közvéleményt is tájékoztatni kell. Én nem tudok semmilyen társadalmi egyeztetésről – ez ugyan a mai szabályok szerint nem kötelező a költségvetésnél, de ajánlott. Célszerű volna itt is törvényben előírni, ahogyan az adótörvényeknél már ma is van ilyen gyakorlat...
Szerző: KEMÉNY ÁDÁM
2026.09.11.
Az államadósság mértékére vonatkozó korlátot a kormány egy huszárvágással felülírta. Az érvényes, korlátozó szabályoktól eddig akkor lehetett eltérni, ha különleges jogrend volt érvényben, például veszélyhelyzet, amit a Fidesz csaknem hat éven át fenntartott. Ezt azonban a Tisza-kormány már megszüntette, viszont így visszaálltak a normál államadóssági szabályok. Ezért úgy módosították a Stabilitási törvényt, hogy ha az utóbbi három évben a GDP nem emelkedett összesen legalább 1 százalékkal, akkor az felmentést ad az Alaptörvény adósságcsökkentési előírása alól, és rögzíthető a 77,5 százalékos idei tervszám. Az eljárás gazdaságilag indokoltnak tűnhet az örökölt költségvetési helyzet miatt, de a változtatás transzparenciájának hiánya szembemegy az új kormány átláthatósági ígéreteivel. Az Alaptörvény 17. módosításával pedig kiiktatták azt a rendelkezést, amely szerint az államadósság-szabály betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása volt szükséges. Ez a döntés is személyre szabottnak tűnik, és korábbi rossz emlékeket idéz fel.
Az eredeti, fideszes előirányzat szerint az egyházak jelentős, 96 milliárd Ft-os hitéleti támogatást kapnak a központi költségvetésből, az előirányzat nem változik a pótköltségvetésben sem. Ez pedig baj, mert még az Alaptörvény szerint is a vallási tevékenység, hitélet finanszírozása törvényesen csak a hívők hozzájárulásából lehetséges, továbbá az állami finanszírozás a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi törvény szerint alkotmányellenes. (Halkan jegyzem meg, hogy a korábban elvett egyházi ingatlanok után a számítások szerint évente a fenti összegen belül kifizetett kb. 30 milliárd Ft-os járadék az elmúlt évtizedekben már többszörösen lefedte az ingatlanok valorizált értékét is, de a költségvetésekben ez változatlanul szerepel. Persze ez már az 1997-es, az MSZP regnálása alatt megkötött vatikáni szerződést is érinti…)
További aggályom, hogy a büdzsé benyújtásakor nem ismeretesek azok a kötelező hatásvizsgálatok, amelyeket a 2010. évi jogalkotási törvény ír elő. Ha mégis születtek ilyenek, azok eredményét nem tették közzé. Törvénymódosítással ajánlatos volna kötelezővé tenni, hogy az előzetes hatásvizsgálat eredményéről nemcsak a kormányt, hanem a közvéleményt is tájékoztatni kell. Én nem tudok semmilyen társadalmi egyeztetésről – ez ugyan a mai szabályok szerint nem kötelező a költségvetésnél, de ajánlott. Célszerű volna itt is törvényben előírni, ahogyan az adótörvényeknél már ma is van ilyen gyakorlat...
KÖZEL DUPLÁJÁRA KELLETT EMELNI A MÉSZÁROS-FÉLE AUTÓPÁLYA-KONCESSZIÓS CÉGNEK JÁRÓ ÖSSZEGET
G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.09.16.
Az idei költségvetés módosításakor közel duplájára kellett emelni az 1237 kilométeres sztrádahálózatot üzemeltető MKIF Zrt.-nek kifizetni tervezett összeget. A még a Fidesz-kormány által elfogadott eredeti 2026-os költségvetésben nettó 165 milliárd, bruttó 210 milliárd forint szerepelt, amit most nettó 304 milliárd, bruttó 386 milliárd forintra növelt a kormány.
Az ügy előzményeiről a Telex írt több cikkben, eszerint egy titkos kormányhatározat alapján remélt szerződésmódosítás miatt szerepelhetett az említett eredeti összeg, amiről már tavaly is sejteni lehetett, hogy nem lesz elég. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumban (KBM) kérdésünkre elmondták, hogy a költségvetés módosításában azért kellett bruttó 176 milliárd forinttal megemelni az eredeti koncessziós keretet, mivel a korábbi kormány a költségek jelentős részét egyszerűen nem tervezte be.
Az éves keretnek része a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj, az elvégzett közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási munkák jóváírása és az állam által korábban, még tavaly átadott útszakaszok üzemeltetési díja. Mint az alábbi grafikonon látszik, a megemelt összeg még mindig alacsonyabb a 2025-ös nettó 346 milliárd forinthoz képest, mert abban egyszeri tételek is szerepeltek...
Szerző: BUCSKY PÉTER
2026.09.16.
Az ügy előzményeiről a Telex írt több cikkben, eszerint egy titkos kormányhatározat alapján remélt szerződésmódosítás miatt szerepelhetett az említett eredeti összeg, amiről már tavaly is sejteni lehetett, hogy nem lesz elég. A Közlekedési és Beruházási Minisztériumban (KBM) kérdésünkre elmondták, hogy a költségvetés módosításában azért kellett bruttó 176 milliárd forinttal megemelni az eredeti koncessziós keretet, mivel a korábbi kormány a költségek jelentős részét egyszerűen nem tervezte be.
Az éves keretnek része a rendelkezésre állási és szolgáltatási díj, az elvégzett közlekedésbiztonsági burkolatfelújítási munkák jóváírása és az állam által korábban, még tavaly átadott útszakaszok üzemeltetési díja. Mint az alábbi grafikonon látszik, a megemelt összeg még mindig alacsonyabb a 2025-ös nettó 346 milliárd forinthoz képest, mert abban egyszeri tételek is szerepeltek...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)