2016.03.18.
Magyarországon - a hazai híradások tükrében - sokan gondolhatják azt, hogy az„Energiewende” („zöld fordulat”) ügyében teljes a konszenzus Németországban. Pedig valójában sokkal árnyaltabb a helyzet. Legutóbb épp a Frankfurter Allgemeine Zeitung a fukushimai baleset évfordulóján tette mérlegre a német kormány döntését: miért nem terjed jobban, miért nem népszerűbb az „Energiewende” a nagyvilágban? A cikk címe:„Atomausstieg? Nein, danke.” (A zöldek „Atomenergia? Nem, köszönjük!” szlogenje után szabadon „Kiszállni az atomenergiából? Nem, köszönjük!”)
A lap úgy látja, Németország meglehetősen magára maradt az atomerőművek bezárásával, a kezdeti rémület után más nem követte a német modellt.
A német kormányzat 2011-ben, a fukushimai balesetet követően azt tűzte ki célul, hogy 2022-ig teljesen megszűnik az atomenergia felhasználása az országban. A fukushimai baleset után sebtiben bezárt idősebb német blokkok mellett a többi nukleáris egység (jelenleg 8 blokk) üzemben maradt. Amíg 2011-ben a német áramszükséglet 23 százalékát biztosították atomerőművek, addig az arány 2015-ben még mindig 14 százalék volt – vagyis Németország áramellátásában a „zöld fordulat” ellenére a mai napig jelentős szerepet játszanak a nukleáris létesítmények. Például a Grohnde atomerőmű a minap döntött rekordot – az 1984 óta működő blokk fennállása óta 350 milliárd kWh villamos áramot termelt. Ahogy a németek mondják: „Stromerzeugungsweltmeister” (áramtermelő világbajnok), hiszen ennyi áramot eddig egyetlen blokk sem volt képes előállítani a világon. Csak, hogy érzékeltessem, mekkora mennyiségről van szó: a 350 TWh (=350 milliárd kWh) Magyarország éves fogyasztásának kb. nyolcszorosa! A Frankfurter Allgemeine Zeitung szóvá is teszi, hogy Fukushima óta a sajtóban nem lehet olvasni ilyen és ehhez hasonló „győzelmi jelentéseket”. Pedig a tények ettől még tények maradnak
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.